„Állatkísérleti modellből nyert bizonyítékaink azt sugallják, hogy a cukor kényszeres túlfogyasztása a kábítószerekhez hasonló hatással bírhat az agyra”- közölte Bat Hoebel pszichológus (Princeton Egyetem).
„Cukros víz nagy mennyiségének megivása éhgyomorra viselkedésbeli változásokat és akár neurokémiai változásokat is okozhat az agyban, amely hasonlít azokhoz a változásokhoz, amikor emberek vagy állatok kábítószert fogyasztanak. Ezek az állatok elvonási tüneteket mutatnak, sőt, hosszú távú hatásokat, amelyek a sóvárgásra (craving) hasonlítanak.”
Dr. Louis Aronne, az Átfogó Súlykontroll Program igazgatója (New-York Presbiterian Kórház/Weill Cornell Egészségügyi Központ) hozzátette: „A kérdés az volt, hogy ez csupán egy viselkedési dolog vagy egy metabolikus kémiai változás; és az ilyen bizonyíték azt az elképzelést támasztja alá, hogy valamilyen kémiai folyamatról lehet szó.”
A „cukor-addikció” később akár az alkohol és egyéb drogok használatához is vezethet Hoebel szerint. Az addikció szintjei az Amerikai Pszichiátriai Társaság definíciója szerint többek között a nagy mennyiségek fogyasztása, az elvonási tünetek és a sóvárgás.
Az új kutatás során patkányoktól napi 12 órán át megvonták az eledelt, majd ételt és cukrot (25 százalék glukóz és 10 százalék szukróz – egy üdítőitalhoz hasonlóan) kaptak 12 órán át három-négy héten keresztül.
A nagy mennyiségek fogyasztása a dopamin neurotranszmitter rohamszerű kibocsátását okozta minden alkalommal az agy jutalmazásért felelős részében, a nucleus accumbensben. „Ismert tény, hogy a kábítószerek növelik a dopamin szintjét az agy ezen részében.”- közölte Hoebel.
Ám nem csak a cukor okozta ezt a hatást, hanem a cukor és a megvonás illetve elérhetőség váltakozásának kombinációja. Három héttel később a patkányok elvonási tüneteket mutattak, hasonlóan azokhoz az emberekhez, akik abbahagyják a dohányzást, az alkoholfogyasztást vagy a morfinhasználatot. A tudósok ezután gátolták az állatok agyának endorfinjait, és megvonási tüneteket, szorongást, depressziót és a dopamin csökkent szintjét figyelték meg. Ám az absztinencia hosszabb szakaszai nem „gyógyították meg” a patkányokat. Helyette hosszú távú hatások léptek fel az állatoknál: több cukrot emésztettek, mint korábban, mintha sóvárognának a cukorért, és ha nem volt cukor, több alkoholt ittak. A kutatók szerint ezek az agyi változások olyan étkezési zavarokban szenvedő emberekben is előfordulnak, mint a bulímia és az anorexia, noha további kutatások szükségesek az emberi hatások megerősítésére. „Egyesek szerint könnyű lefogyni – csak nem kell annyit enni. Erre én azt válaszolom, hogy a globális felmelegedés megelőzésének egyik hatékony módja, ha az ember kevesebbet lélegzik, így kevesebb széndioxidot termel. Egyértelmű, hogy ez abszurd. Nem vagyunk képesek megtenni, mert kellemetlen.”- nyilatkozta Aronne.
„Az evéssel ugyanez a helyzet. A hízást okozó ételek hatnak azokra a mechanizmusokra, amelyek csökkentik a teltségérzetet, és kényszert érzünk arra, hogy visszamenjünk és megegyük a cukrot – ez az elhízáshoz vezető ördögi kör.”
Forrás: Medipress
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.