A görögdinnye

A görögdinnye ellentmondásos növény. Három ok miatt is. Egyrészt: meglepő módon a tökfélék családjához tartozik, testvérei az uborka, a cukkini és - a méretben hozzá közelebb álló - tök. Családjában tehát szinte csak zöldségek vannak, őt mégis gyümölcsnek hívjuk.

Másodszor a neve. Sem a görgésnek, sem a görögöknek nincs közük a görögdinnye nevéhez, valószínűbb, hogy egy áthallás miatt lett görögdinnye, talán a vörös dinnyét érthették félre.

Harmadrészt: honnan származhat egy több mint 90%-os víztartalmú, óriási méretű gyümölcs? A Kalahári-sivatagból! Innen terjedt el - valószínűleg a magok széthurcolásával - a világon mindenütt.

A világon mindenütt

Egy egyiptomi hieroglifa már ötezer évvel ezelőtt megemlít egy görögdinnye szüretet. A fáraók a túlvilági utazásukhoz gyakran kapták útravalóul sírkamráikban. Egyesek szerint még az egyiptomi zászló vörös, fehér és fekete színeit is a görögdinnye ihlette. Európában az 1500-as évektől említik, ide valószínűleg a mórok közvetítésével került.

A világ legnagyobb dinnyetermelője Kína. A japánoknál is óriási a kultusza, olyannyira, hogy a két legérdekesebb dinnyefaj nemesítése is őket dicséri. Az egyik a kocka alakú dinnye, mely könnyebben szállítható, tárolható, szeletelhető és nem gurul el, amikor letesszük a nehéz cekkert a zebránál. A másik a densuke dinnye, mely a világ legdrágább dinnyefajtája, fekete héjának köszönhetően. A közelmúltban egymillió forintért kelt egy szép példány.

A héja és a magja is kincs

A dinnye minden része felhasználható. A húsát általában hidegen, nyersen fogyasztjuk.

Készíthetünk belőle turmixot és levest, sorbet-t, sültek mellé pedig kiváló salátát fetasajttal, lilahagymával. Ausztrál nagynéném grillpartikon minden alkalommal felszolgálja a görögdinnye kockákat szeletelt lilahagymával és frissen őrölt borssal.

Bólékba is kiváló, főleg ha a gyümölcsbe - darabolás előtt - injekciós tűvel óvatosan rumot vagy vodkát juttatunk.

Egyes kultúrákban a héjának van nagy kultusza. A kínaiak a héját zöldségként wokban sütik meg fokhagymával, újhagymával, de ragut is készítenek belőle. Savanyítani is szokták a dinnyehéjat, vagy cukorszirupban tartósítják, hogy télen süteményekhez adják.

A dinnyemag zsírban és proteinekben gazdag. Rágcsálnivalót szárítás, sütés és fűszerezés után nyerhetünk belőle. A dinnyemag teaként vese- és cukorbetegeknek segíthet, de van, ahol olajat is sajtolnak belőle. A századfordulón divat volt az egész dinnye tartósítása, faládában, szitált hamu alatt tárolták a nyáron leszedett dinnyét, akár kora tavaszig.

A görögdinnye és Lőrinc

Ne higgyünk azoknak, akik augusztus 10. után már Lőrinccel riogatnak. Két Lőrinc nap is van, a dinnyére vonatkozó óvintézkedéseket a szeptember 5-i Lőrinc nap után érdemes betartani, de akkor is körültekintéssel. Még ilyenkor is kapható jó minőségű dinnye.

A görögdinnye és az egészség

Gyógyhatását víz, vitamin és ásványi anyag tartalma adja elsősorban. Miért érdemes még fogyasztani? Lábadozóknak gyengédsége miatt. Máj és vesebetegeknek tisztításra. Szoptatós anyáknak a tejtermelés fokozására. Érrendszeri betegségek esetén a sav-lúg egyensúly visszaállítására. Emésztési problémáknál a bélmozgásokat serkenti. Citrulin tartalma a libidóra is jótékony hatással lehet. Egyetlen esetben érdemes vigyázni vele, ha érzékenyek vagyunk a parlagfűre.

Görögdinnyés-kókuszos panna cotta >>>