Augusztus végén a szilvafa alá ponyvák kerültek, ezekre rudakkal verték rá a szilvát. Óriási rézből készült lekvárfőző üstökben készült a szilva, melyet folyamatosan kevertek, míg ki nem váltak a magok, melyeket aztán óriási szűrök segítségével távolítottak el, majd a szilvalekvárt az üstben besűrítették. Ez a lekvárfajta a 19. században igen fontos exportcikkünk volt.
A szilvalekvár tárolására a szilkének nevezett agyagedényt használták hagyományosan - és használják sok helyen még ma is, de vicces, hogy a legsűrűbb fajtákat faládában is tárolták.
Hogyan válasszunk szilvát?
Ha nincs saját, jól bejáratott szilvafánk, szedd magad akció keretében vagy a piacokon is hozzájuthatunk lekvárfőzésre alkalmas szilvához, csak vigyázzunk, el ne kapkodják előlünk a legjobbakat az egyre nagyobb számú pálinkafőzők. Figyeljünk, hogy a szilva húsa legyen édes, de ne legyen túl kemény, a héja ne legyen túl vastag. A gyümölcs húsa lehet egészen sötét (ilyen például a besztercei), de lehet világosabb, például a legédesebb „ageni” (ejtsd azseni) fajtából is, melynek húsa inkább pirosas színű. A legfinomabb szatmári szilvalekvárt (és a pálinkát is) a panyolai szilvából készítik.
Hogy készül a szilvalekvár?
Ha már megvan az előkészített, megmosott szilvánk, nincs más dolgunk, mint felállítani az udvaron az üstöt, tüzet rakni alá, és keverni, keverni, keverni, ami a gyümölcs elveszti víztartalmának javát, és sötét, sűrű, illatos lekvárt kapunk… Persze ha a hagyományos szilvalekvárfőzést inkább meghagyjuk a szatmáriaknak, készülhet tűzhelyen is a szilvalekvár, de ha szeretnénk megspórolni magunknak a folyamatos kevergetést, és nincs kedvünk a pöfékelő fazék mellett órákat eltölteni, választhatjuk a sütőben készülő szilvalekvár receptjét is. Igaz, ez egész éjszaka készül, de nem lesz vele sok gondunk.
Mit készítsünk majd a szilvalekvárból?
A szilvalekvár nemcsak desszertek fontos alkotórésze! Készíthetünk vele mártásokat finom húsételekhez is. Ezt a szilvamártásos vaddisznókarajt disznókarajból is el lehet készíteni, de ez a chilis borjúmáj is megbolondult egy kis szilvalekvártól. A szilvás gombóc rajongói fokozhatják az élvezeteket szilvalekváros öntettel, de a gőzgombócba is jóféle szilvalekvár illik. A flódniba is kell belőle természetesen , de nem elvetendő reggelire egy szelet kenyéren vagy kalácson, palacsintába töltve - vagy csak úgy, a kamrában kóstolgatva, hogy nem romlott-e esetleg meg.
Csőben sült balzsamos-szilvás pulykamell
Hozzávalók:
80 dkg pulykamellfilé
20 dkg füstölt sajt
4 dl főzőtejszín
6 evőkanál balzsamos szilvalekvár
só
bors
1 mokkáskanál fahéj
Elkészítés: A pulykamellszeleteket kiklopfoljuk, forró serpenyőben elősütjük. A füstölt sajttal és a szilvalekvárral rétegezve hőálló tálba rakjuk, leöntjük a tejszínnel, és alufóliával letakarva, sütőben készre sütjük. Tálalhatunk hozzá rizst, hagymás krumplit.
Szilvalekvár, melyet tilos megkavarni
Hozzávalók:
4 kg érett besztercei szilva
40-80 dkg cukor (a gyümölcs édességétől függően)
fél dl 20 %-os ecet
Elkészítés: A szilvát megmossuk, kimagozzuk, egy nagyobb edénybe tesszük. Hozzáadjuk a cukrot és a fél dl ecetet. 24 órán át letakarva tartjuk, majd feltesszük főni. A forrástól számítva kb. 5 órán át főzzük kisebb hőfokon, a lényege, hogy TILOS MEGKAVARNI! Akkor lesz sűrű lekvár, ha 1/3-ra összefő a mennyiség. A végén 15-20 percig folyamatosan keverjük, hogy szétessen a még egyben lévő héj is. Üvegekbe merjük, és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.