Augusztus végén a szilvafa alá ponyvák kerültek, ezekre rudakkal verték rá a szilvát. Óriási rézből készült lekvárfőző üstökben készült a szilva, melyet folyamatosan kevertek, míg ki nem váltak a magok, melyeket aztán óriási szűrök segítségével távolítottak el, majd a szilvalekvárt az üstben besűrítették. Ez a lekvárfajta a 19. században igen fontos exportcikkünk volt.
A szilvalekvár tárolására a szilkének nevezett agyagedényt használták hagyományosan - és használják sok helyen még ma is, de vicces, hogy a legsűrűbb fajtákat faládában is tárolták.
Hogyan válasszunk szilvát?
Ha nincs saját, jól bejáratott szilvafánk, szedd magad akció keretében vagy a piacokon is hozzájuthatunk lekvárfőzésre alkalmas szilvához, csak vigyázzunk, el ne kapkodják előlünk a legjobbakat az egyre nagyobb számú pálinkafőzők. Figyeljünk, hogy a szilva húsa legyen édes, de ne legyen túl kemény, a héja ne legyen túl vastag. A gyümölcs húsa lehet egészen sötét (ilyen például a besztercei), de lehet világosabb, például a legédesebb „ageni” (ejtsd azseni) fajtából is, melynek húsa inkább pirosas színű. A legfinomabb szatmári szilvalekvárt (és a pálinkát is) a panyolai szilvából készítik.
Hogy készül a szilvalekvár?
Ha már megvan az előkészített, megmosott szilvánk, nincs más dolgunk, mint felállítani az udvaron az üstöt, tüzet rakni alá, és keverni, keverni, keverni, ami a gyümölcs elveszti víztartalmának javát, és sötét, sűrű, illatos lekvárt kapunk… Persze ha a hagyományos szilvalekvárfőzést inkább meghagyjuk a szatmáriaknak, készülhet tűzhelyen is a szilvalekvár, de ha szeretnénk megspórolni magunknak a folyamatos kevergetést, és nincs kedvünk a pöfékelő fazék mellett órákat eltölteni, választhatjuk a sütőben készülő szilvalekvár receptjét is. Igaz, ez egész északa készül, de nem lesz vele sok gondunk.
Mit készítsünk majd a szilvalekvárból?
A szilvalekvár nemcsak desszertek fontos alkotórésze! Készíthetünk vele mártásokat finom húsételekhez is. Ezt a szilvamártásos vaddisznókarajt disznókarajból is el lehet készíteni, de ez a chilis borjúmáj is megbolondult egy kis szilvalekvártól. A szilvásgombóc rajongói fokozhatják az élvezeteket szilvalekváros öntettel, de a gőzgombócba is jóféle szilvalekvár illik. A flódniba is kell belőle természetesen , de nem elvetendő reggelire egy szelet kenyéren vagy kalácson, palacsintába töltve - vagy csak úgy, a kamrában kóstolgatva, hogy nem romlott-e esetleg meg.
Csőben sült balzsamos-szilvás pulykamell
Hozzávalók:
80 dkg pulykamellfilé
20 dkg füstölt sajt
4 dl főzőtejszín
6 evőkanál balzsamos szilvalekvár
só
bors
1 mokkáskanál fahéj
Elkészítés: A pulykamellszeleteket kiklopfoljuk, forró serpenyőben elősütjük. A füstölt sajttal és a szilvalekvárral rétegezve hőálló tálba rakjuk, leöntjük a tejszínnel, és alufóliával letakarva, sütőben készre sütjük. Tálalhatunk hozzá rizst, hagymás krumplit.
Szilvalekvár, melyet tilos megkavarni
Hozzávalók:
4 kg érett besztercei szilva
40-80 dkg cukor (a gyümölcs édességétől függően)
fél dl 20 %-os ecet
Elkészítés: A szilvát megmossuk, kimagozzuk, egy nagyobb edénybe tesszük. Hozzáadjuk a cukrot és a fél dl ecetet. 24 órán át letakarva tartjuk, majd felteszük főni. A forrástól számítva kb. 5 órán át főzzük kisebb hőfokon, a lényege, hogy TILOS MEGKAVARNI! Akkor lesz sűrű lekvár, ha 1/3-ra összefő a mennyiség. A végén 15-20 percig folyamatosan keverjük, hogy szétessen a még egyben lévő héj is. Üvegekbe merjük, és szárazdunsztban hagyjuk kihűlni.
.jpg)
