Áfonya, a csodabogyó

A fekete áfonya Észak- és Közép-Európában honos, az erdélyi havasok és alpesi tájak jellegzetes nyári gyümölcse, 2500 méter tengerszint feletti magasságig megél. Hazánkban a Sopron környéki, a Vas és a Nógrád megyei erdőkben, ritkábban a Nyírségben fordul elő.

A fekete áfonya alacsony félcserje, amely savanyú tölgyesekben, bükkösökben, fenyőerdők szélén érzi jól magát, csoportosan nő, és kisebb borsó nagyságú, sötétkék termést hoz a levelek tövében.

A vörös áfonya ugyancsak hegyvidéki, piros gyümölcsű faj, nagyon savanyú íze miatt csak feldolgozott formában fogyasztjuk. Magyarországon például a Zempléni-hegységben, a Mecsekben, az Őrségben, a Kőszegi-hegységben fordul elő, de jóval ritkább, mint fekete rokona.

Termesztésre a kék bogyós fürtös áfonya, a magasbokrú áfonya alkalmas: nagyobb ültetvények az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Új-Zélandon és Chilében nőnek. A tőzegáfonya pedig igen nedves, savanyú talajon, tőzegmohalápokon (Észak-Alföld, Mátra) fordul elő. Szigorúan védett faj, eszmei értéke tízezer forint.

Az áfonya növényi rostokat adó pektint, gyümöcssavakat, cukrokat, A-, B1- C- és D-vitamint tartalmaz bőségesen, kiemelkedően magas a káliumtartalma, van benne kalcium, vas, magnézium, mangán, cink, kén, foszfor, vas, továbbá gyökfogó flavonoidokat (főleg antociánokat) nyújt nagy mennyiségben. Gyógyhatását elsőként Bingeni Hildegard apátnő írja le a középkorban.

Az áfonya lé vagy lekvár formájában a szembetegségek természetes gyógyszere: használják a szem különböző betegségeire − szürke- és zöldhályog, cukorbetegség miatt keletkező látási zavarok ellen −, s mivel sok A-vitamint tartalmaz, a farkasvakság gyógyítására szolgáló gyógyszer alapanyaga.

Az áfonyalekvár manapság is nagy hasznára lehet a monitor képernyőjére meredőknek. A gyógyszertárban kapszulás koncentrátumként kapható.

Magas antioxidáns-tartalma a kötőszövetek és a bőr egészségét segíti. Antibakteriális és keringést serkentő hatása is van. Az áfonya a szív- és érrendszeri betegségek gyógyszere, ösztönzi az immunrendszer védekezését, csökkenti a „rossz” koleszterin mennyiségét a vérben, és gátolja a rák egyes fajtáinak kialakulását. Megőrzi az agy frissességét, az emlékezést serkenti, és lassítja a motoros funkciók leépülését. Az öregedéssel járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásának megelőzésére és kezelésére időseknek diétaként ajánlják.

A fekete áfonya leveleinek − akár nyersen fogyasztva − enyhe vércukorszint-csökkentő hatása van, a főzet is jó a cukorbetegeknek, a népi gyógyászat vérnyomáscsökkentőként, vizelethajtóként és köhögéscsillapítóként is számon tartja. A levelekből készült tea, a termés frissen, szárítva, teának, esetleg gyógypálinkaként fogínygyulladás, szájbetegségek, gyomorbajok, epe-, hólyagproblémák, hasmenés esetén vagy vesetisztításhoz ajánlott. Frissen viszont a bogyók éppen hashajtó hatásúak. De bármilyen italként elkészítve csodás a bélflórára!

Ínyenceknek

Időigényes sokat szedni belőle, úgyhogy az erdőben senki nem fogja elcsapni vele a hasát. Lekvár, szörp, bor, sőt gyógybor és -likőr készíthető belőle, gyümölcsleves, gyümölcssaláta alapanyaga, sütemények, muffinok ízesítője, tölteléke. A vadételek − őz, nyúl, szarvas, vaddisznó − nélkülözhetetlen körete, ilyenkor kompót, lekvár, mártás, szósz vagy saláta formájában tálalhatjuk. A friss termés natúr joghurttal és müzlivel egészséges reggeli ínyencség. Az áfonya éretten is jól eláll hűvös pincében vagy hűtőszekrényben, jól fagyasztható, ezért általában így tartósítják.

Diétázók is bátran fogyaszthatják, hiszen 100 gramm áfonya csak mintegy 42 kalóriát tartalmaz.

Banánleves áfonyával

Hozzávalók: 50 dkg banán, 1 liter almalé, 3 evőkanál étkezési keményítő, 2 pohár tejföl, 2 pohár áfonya, 1 csomag vaníliás cukor, csipetnyi fahéj, kevés citromlé
Elkészítés: A banánokat összeturmixoljuk a citromlével, hozzáadjuk az almalé felét, és felforraljuk, majd levesszük a tűzről. A maradék almalevet elkeverjük az étkezési keményítővel, és a levesbe öntjük. Beletesszük a vaníliás cukrot, 2 percig kis lángon főni hagyjuk, levesszük a tűzről. A fahéjat elkeverjük a tejföllel, és óvatosan a levesbe öntjük, végül hozzáadjuk az áfonyát. Hidegen tálaljuk.

Vörösboros áfonyamártás

Hozzávalók: 2 evőkanál szárított áfonyabogyó, 2 alma, 2 dl majonéz, 1 dl tejszín, 1 dl vörösbor, 2 szem összetört szegfűszeg, mustár, cukor, só és őrölt fehérbors
Elkészítés: A szárított áfonyát a vörösborban addig főzzük, amíg sűrű pépet kapunk. Ha kihűlt, hozzákeverjük a majonézt, a meghámozott, megtisztított és lereszelt almát, a mustárt, a sót, a fehérborsot, kevés cukrot, végül belekeverjük a tejszínből vert habot is. Azonnal fogyasztjuk. Tejszínhab nélkül a hűtőszekrényben sokáig eláll, tehát a tejszínt csak fogyasztás előtt keverjük bele!

Narancsos-áfonyás puffancs

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 10 dkg cukor, 10 dkg vaj, 2 közepes narancs leve, 1 narancs reszelt héja, 2 evőkanál sütőpor, só, 2 nagy marék fekete áfonya

Elkészítés: A sütőt előmelegítjük. Összekeverjük a lisztet és a sütőport a sóval és a cukorral. Hozzáadjuk a kockákra vágott hideg vajat, és kézzel összedolgozzuk, hogy morzsás állagú legyen. Ekkor belekeverjük az áfonyát és a reszelt narancshéjat, majd annyi narancslevet öntünk hozzá, hogy tészta állagú masszát kapjunk. A masszából 12 egyforma golyót formálunk, majd picit meglapítva kivajazott, kilisztezett sütőlapon megsütjük.