Bársonyos és illatos: az őszibarack

Miért épp őszibarack?

A rózsafélék családjába tartozó barack, tudományos nevén: Prunus persica nagy kultúrtörténeti múltra tekint vissza. Rokonságban áll a mandulával, de távolról a szilvával és a sárgabarackkal is.

Bár botanikai neve a mai Iránt, az egykori Perzsiát sejtetné őshazájának, ide azonban már a „selyemúton” érkezett Kínából. Minden bizonnyal itt volt az őshazája, és a kínaiak ma is a halhatatlanság szimbólumaként tekintenek rá. Vélhetően itt már Kr. e. 2000 környékén fogyasztották gyümölcsét. Az ókorban eljutott Nyugat-Ázsiába, Perzsiából a legendák szerint Nagy Sándor vitte Görögországba, ahol μῆλον Περσικόν (mélon Perszikón) lett a neve. Majd elterjedt az egész Mediterráneumban. A középkori kolostorkertekben számos fajtát neveltek és nemesítettek a szerzetesek. Franciaország és Olaszország nem egyszerűen a termesztésben, de kedvező éghajlati adottságaik következtében a nemesítésben is élen jártak – volt idő, mikor az őszibarackot francia barackként ismerték idehaza, feltételezve, hogy onnan került hozzánk.

Valójában Magyarországon a 16. században ültették az első magyarországi barackfákat. Bár őszibaracknak hívjuk, az őszhöz valójában csupán annyiban kötődik, mint bármely sok fajtával rendelkező nyári gyümölcs. Kezdetben egyszerűen barackként emlegették, megkülönbözetve a sárgabaracktól, és csak később, mikor a nyár végi, ősz eleji, rostos, magvaváló barackfákat mind több helyen meghonosították, ragadt rá az őszibarack elnevezés. Az 1-8 méter magasra megnövő fák meleg- és talajigénye a szőlőéhez hasonló, ezért is fordulhatott elő, hogy a filoxéra által elpusztult egykori szőlőtermő vidékekre telepítették nagy számban – tulajdonképp elterjedését is ennek a betegségnek köszönheti, a járvány idején parlagon maradt területekre sok helyen őszibarackfákat ültettek. Ma pedig már szinte igazi hazai gyümölcsként tartja számon mindenki.

Igazi vitaminbomba az őszibarack!

Nyáron, amikor nem csupán sok folyadékra van szükség, de a folyadékveszteség következtében számos ásványi anyag pótlását is igényli a szervezet, az őszibarack fogyasztása tökéletes megoldás. 85-90 %-os víz- és alacsony kalóriatartalma (40 Kcal/100 gr) mellett az emberi szervezet számára ideális arányban tartalmaz magnéziumot (9 mg/100 gr) és kalciumot (8 mg/100 gr), ami igen kevés gyümölcsről vagy zöldségről mondható el. Kifejezetten sok kálium (200 mg/100 gr) és foszfor (19 mg/100 gr) található benne, de számottevő a C-vitamin (7 mg/100 gr) és B-vitaminok mennyisége is.

A belőle hasznosuló biotinok felelősek a haj és a bőr szépségéért, antioxidáns-tartalma akadályozza a rákos sejtek kialakulását, a niacinok pedig óvják a szívet és az érrendszert. A pektin és a rostok pedig nemcsak teltségérzetet biztosítanak, de igen jótékonyak az emésztőszervrendszerre.

Mindezen tudományosan megalapozott tulajdonságai mellett hihetetlenül aromás is.

A nyári, sárga húsú fajták (talán még mindig a Napsugár a legkedveltebb) különösen értékesek, a fehér húsúakból pedig kitűnő dzsemek, befőttek készíthetők.

Bár fajtáit összeszámolni is nehéz lenne, a hazai kertekben és piacokon nemrég megjelent lapos, japán- vagy pogácsabarackként is ismert típus mindenkép figyelmet érdemel.

Botanikai elnevezése Prunus persica var. Platycarpa. Már megjelenésében is eltér a hagyományostól, olyan, mintha két oldalról ellapították volna. A magja rendkívül kisméretű, húsa rendszerint halványszínű, és kétségkívül sokkal aromásabb, mint a kerek típusok. Az ára ugyan gyakran duplája a hagyományosénak, de mindenképp érdemes megkóstolni!

A nektarin vagy sima héjú, úgynevezett kopaszbarack szintén nemesítéseknek köszönhetően született, és ma már ennek is igen sok fajtája ismert, némelyiket akár balkonládában is lehet nevelni.

Az őszibarack és a nektarin egyaránt a szezonban, frissen a legfinomabb, de leves éppúgy készülhet belőle, mint gyümölcssaláta, köret - és természetesen számtalan édesség. Fagylalt és sorbet a legforróbb napokra, túróval, tejszínnel társítva, üdítő pohárkrém, de pite, lepény, torta és süteményalkotó is lehet.

A legismertebb őszibarackkal készült desszert a Pêche melba – amelyet 1892-ben vagy ’93-ban talált fel a zseniális cukrász, Auguste Escoffier, az ausztrál operaénekesnő, Nellie Melba iránti hódolata jeléül. 1900-ban, a Carlton Hotel megnyitójára a mester tovább tökéletesítette a receptet, ekkor került a vaníliafagylalt és az őszibarack mellé a málna, pontosabban málnapüré – ez a változat terjedt el aztán világszerte.

Sokak kedvence a szintén igen népszerű olasz italkülönlegesség, a Bellini-koktél, amelyet a velencei Harris Bárban készítettek először pezsgő, őszibarack és málna felhasználásával, ez utóbbi sokszor el is marad. Házilag is könnyű elkészíteni. 2 dl pezsgőhöz vagy habzóborhoz 1 1,5 dl frissen préselt őszibaracklé, és annak cukortartalmától függően kevés cukor szükséges hozzá – ez utóbbi el is maradhat. Az őszibarackot kimagozva, héjastól pürésítjük, majd átszűrjük. A koktél frissen, pezsgőspohárban is elkészíthető, érdemes jól behűteni hozzá a poharakat! A poharat félig töltjük pezsgővel, majd erre jön egy kevés őszibaracklé, majd ismét pezsgő, végül megint baracklé. Ha rózsaszínes árnyalatot és további ízeket szeretnénk az italba vinni, poharanként 1 evőkanál málnalével is gazdagíthatjuk. Óvatosan elkeverjük, hogy a buborékok ne szökjenek el a pohárból. Azonnal kínáljuk!

Akár szabadtéri, akár konyhai grillezésre kerül sor, érdemes megkóstolni a grillezett őszibarackot!

Grillezett őszibarack – mézzel és ricottával

Hozzávalók 4 személyre:
4 db nagyméretű, sárga húsú őszibarack
25 dkg krémes ricotta
1 csapott evőkanál porcukor
1 csomag vaníliás cukor
2 teáskanál narancslikőr
½ citrom leve és a héja
4 evőkanál akácméz
3 dkg vaj

Elkészítés: A citrom héját alapos mosás és szárítás után finomra reszeljük ½ citrom levét, a porcukrot és a vaníliás cukrot 1 evőkanál mézzel a ricottába keverjük.
Az őszibarackokat hámozás nélkül félbevágjuk, a magjukat eltávolítjuk.
A forró grillre kevés vajat helyezünk, majd rárakjuk a barackokat úgy, hogy a magház felőli oldaluk legyen a rácson. 4-5 perc alatt megsül. Tálalásnál a barackokat visszafordítjuk, a ricottát elosztjuk a gyümölcsökön, mézzel meglocsoljuk, azonnal tálaljuk.

Aki tovább gazdagítaná, 20 dkg zsiradék nélküli serpenyőben pirított mandulaszeleteket is eloszthat a töltött, grillezett gyümölcsök tetején.

Sütés nélkül is készülhet az őszibarackkal akár ünnepi desszert is:

Őszibarackos túrótorta

Hozzávalók (24 cm átmérőjű tortaformához):
50 dkg őszibarack
50 dkg krémes tehéntúró (ha ilyet nem kapunk, szitán törjük át a túrót)
4 dl natúr joghurt
2 dl habtejszín
2 csomag expressz zselatinpor
12,5 dkg zabkeksz
10 dkg olvasztott vaj
10 dkg porcukor

Elkészítés: A tortaformát frissen tartó fóliával kibéleljük – a peremére is kerüljön! A zabkekszet nejlonzacskóban egy nyújtófa segítségével összetörjük, majd az olvasztott vajjal elkeverjük. A masszát egyenletesen elosztjuk az előkészített tortaforma alján. Alaposan lenyomkodjuk, és hűtőszekrényben pihentetjük.
Közben elkészítjük a tölteléket.
Az őszibarackokat forró vízbe mártva meghámozzuk, félbevágjuk és eltávolítjuk a magházukat.
A tejszínt félkemény habbá verjük 1-2 perc alatt, majd hozzáadjuk a zselatinport (ha hagyományos zselatinnal vagy zselatinlappal dolgozunk, a csomagoláson előírtak szerint járunk el), és keményre verjük. A túrót a cukorral és a joghurttal alaposan elkeverjük, majd hozzáadjuk a felvert tejszínt.
A már kihűlt kekszes alapon elosztjuk a tejszínes túrókrém felét, erre rakosgatjuk az őszibarackokat, majd a maradék krémmel befedjük őket.
A tetejét vizes késsel simára egyengetjük.
A kész tortát 5-6 órára hűtőszekrénybe helyezzük.

Még sok-sok finomság őszibarackkal >>>

Kopaszbarack, őszibarack, sárgabarack >>>