Baumkuchen minyonnak öltözve

Nem múlhat el a karácsonyi időszak Habliliom Könnyed Konyhájában sem olyan ünnepi finomság nélkül, amely valamiképp ne lenne különleges. Különlegesen finom, különlegesen tálalt – egyszóval nem hétköznapi, és lehetőleg olyan, amely a korábbi évekhez képest újdonság.

Most készült el az a csuda kis minyonnak is beillő apróság, amely egy nagy hagyományokkal rendelkező sütemény újragondolása.

Tőlünk északabbra fekvő területeken, elsősorban Németországban, Ausztriában ilyenkor sokfelé készülnek Baumkuchenek. Ezt a számos átalakulást és átváltozást magáénak tudható süteményt szülőhazájában a sütik királyaként is gyakran emlegetik.

Az eredetileg a mi kürtőskalácsunkhoz hasonló technológiával készített desszert gyökerei a középkorig nyúlnak vissza. Igaz, hogy ekkoriban nem édes, hanem kenyértésztából készült – rúdra felcsavarva, szabad tűzön sütötték, forgatták, míg szépen megsültek az egyes rétegek. A századok folyamán azonban nem csupán a tészta összetevői, de az elkészítés is sokat változott. A 17. századból fennmaradt szakácskönyvek már édességként adják közre a receptjét. Ekkoriban a speciális rúdon forgatott tésztát rózsavízzel és értékes cukorsziruppal locsolták, hogy fényes legyen.

A 20. század elején, egészen pontosan 1907-ben Tilsitben, az akkor Kelet-Poroszországhoz tartozó településen készített egy pékmester először olyan Baumkuchent (szó szerint: fasüteményt), amelyet süteményként lehetett szeletelni, nem tűz felett forgatva, hanem sütőedényben nyerte el végső formáját. A tésztája mesésen könnyű és puha volt, vajtól, vaníliától illatozott. Ez a fajta édesség aztán annyira népszerű lett, hogy a mai napig sokféle formára vágva, különféle bevonatokkal és töltelékekkel kínálják a cukrászdák, készítik a háziasszonyok.

A Baumkuchen elnevezés a sütemény szerkezetére utal. Sok vékony tésztarétegből áll, amelyek olyanok, akárha egy fatörzs évgyűrűi lennének. A modern Baumkuchenek vajas kevert tésztából készülnek, és legalább 10 rétegből állnak. Gyakran fondant-nal, csokoládéval vagy marcipánnal borítják, kis háromszögekre vagy négyszögekre vágva kínálják.

Bár első hallásra bonyolultnak tűnhet az elkészítése, a legkevésbé sem az. A titok a jó minőségű alapanyagokon túl az alaposan kikevert tésztában rejlik. A többi pedig már szinte csak fantázia kérdése.

A könnyű, nagyon krémes és vajban gazdag tészta rétegeinek adagolásánál azt az alapszabályt kell csupán betartani, hogy mindig a már megsült rétegere következik egy újabb, és mindegyiknek lehetőség szerint azonos vékonyságúnak kell lennie. Nem mindegy ezért, hogy mekkora mennyiséghez milyen méretű tepsit választunk! Ha ezt sikerül megoldani, a díszítés valóban gyerekjáték.

Karácsonyra szívesen készítek olyan apróságokat, amelyek egyetlen harapásra is bekaphatók, igazi minyonok. A narancsos-csokoládés Baumkuchen minden követelménynek megfelel, hogy megkoronázza az ünnepi lakomát.

Baumkuchen-minyon

Hozzávalók egy 20 X 20 cm-es négyzet alakú tepsihez:
6 dkg rétesliszt
6 dkg kukoricakeményítő
8 dkg átszitált porcukor + 3 evőkanál a szóráshoz és a marcipán nyújtásához
4 db nagyméretű egész tojás
10 dkg olvasztott vaj + 2 dkg nem olvasztott a mázhoz
1 db vaníliarúd kikapart magjai
1 teáskanál szárított, őrölt narancshéj
1 csipet só
10 dkg nyers marcipánmassza
3 evőkanál házi készítésű sárgabaracklekvár
10 dkg étcsokoládé (min. 60 %-os kakaótartalommal)
1 dl tejszín (20%-os zsírtartalommal)
A díszítéshez:
ezüst csokoládégyöngyök (el is maradhat)

Elkészítés: A tepsit sütőpapírral kibélelem. A sütőt grillfokozatra állítom, 220 fokra előmelegítem.
A vajat kis edényben felolvasztom, kissé hűlni hagyom. A tojásokat szétválasztom. A fehérjéből kemény habot verek. A marcipánból 3 dkg-ot nagylyukú reszelőn lereszelek, a többit félreteszem. A reszelt marcipánt, cukrot, vaníliát, csipetnyi sót az olvasztott vajjal keverőtálba halmozom. A háztartási robotgép habverőjével 5-6 perc alatt fényes, könnyű krémmé keverem, majd folyamatos keverés mellett egyenként hozzáadom a tojások sárgáit. Alaposan elkeverem. Óvatosan hozzászitálom a lisztet – könnyű tésztává keverem.
Végül hablapát segítségével beleforgatom a fehérjéből vert habot.
A kész masszából 2 evőkanálnyit egyenletesen elosztok a tepsiben. 4 percre beteszem a forró sütőbe. Mikor már aranyszínű a felszíne, kiveszem, újabb 2 evőkanál tésztát osztok el rajta egyenletesen. Újabb 4 percre visszateszem a sütőbe, mikor ez a réteg is megsült, jöhet az újabb 2 evőkanálnyi tészta. Egészen addig, amíg el nem fogy a tálból. Ez a mennyiség 6-7 rétegre elegendő.

A kész tésztalap tetejét kevés porcukorral meghintem. Rácson kissé hűlni hagyom, majd megfelezem. Az egyik tésztalapot megkenem 1,5-2 evőkanál nem darabos sárgabaracklekvárral, majd ráillesztem a másik tésztadarabot úgy, hogy tökéletesen fedjék egymást. Az immár 12-14 rétegű sütemény tetejére sütőpapírt borítok, majd egy vágódeszkát helyezek rá. Néhány méretes könyvvel (összesen kb. 2 kg-mal) lenyomtatom. 1 órát állni hagyom. Így tökéletesen egymáshoz tapad a két sokrétegű tésztalap, a sütés közben keletkezett esetleges egyenetlenségek kisimulnak.
A nehezék eltávolítása után két porcukorral enyhén meghintett sütőpapírlap között akkorára nyújtom a marcipánmasszát, hogy kényelmesen bevonhassam a keskeny tésztahasábot.
A sütemény tetejét megkenem a maradék baracklekvárral, erre illesztem a marcipánbevonatot. Kissé lenyomkodom.
A süteményt éles késsel 2,5 cm-es kockákra darabolom. Akár már így is tálalható, de ünnepi külsőt a csokoládémáz és a dekoráció kölcsönöz neki, ráadásul a máz óvja is a kiszáradástól.
A csokoládét feldarabolom, a tejszínnel együtt kis edényben felolvasztom, majd hozzáadom a 2 dkg vajat, hogy szép fényes legyen a máz.
Egy kenőkés segítségével minden kockát bevonok csokoládéval.

Zsírpapírral borított deszkán hagyom dermedni. A már bevont kockák tetejére egy-egy ezüst szívet vagy gyöngyöt biggyesztek. Ha a máz konyhai hőmérsékleten kissé megdermedt, mehet a hűtőszekrénybe.

A puha tésztarétegek a marcipánnal és a lekvárral valódi ünnepi desszertté alakulnak a csokoládémáz alatt. Olyan minyonok, amelyekből hiányzik a vajas krém, cserében különlegesen ízletesek.

Nem tartozik a kalóriában szűkölködő sütemények közé, de az ünnepek alatt ennyit mindenki megengedhet magának!

Meghitt, szép ünnepet kívánok mindenkinek, gazdagon terített asztalokkal, finom falatokkal!