Böjt testért és szellemért

A böjt valamennyi vallásban megtalálható: régen a perzsák, az egyiptomiak, a görögök vagy akár az indiánok egyaránt ismerték a lelki elmélyüléshez vezető utat, a keleti jógatanítás is a leghatásosabb szellemi tisztítókúraként tartja számon a böjtöt. Az élvezetekről való lemondás nemcsak az evést, hanem az alkoholfogyasztást, sőt a szexuális életet és a tisztálkodást is érintheti (pl. iszlám).

Speciális böjt, diéta bizonyos betegségek esetén (pl. emésztési, szív-, cukor-) a legjobb gyógyszer is lehet, de az egészség megtartásáért, a test és a szellem felfrissítéséért mindenkinek ajánlott. A nagyobb vallási böjtök tavasszal és ősszel vannak, érdekes módon éppen egybeesnek az egészségügyi szempontból ajánlott időszakokkal… Természetesen más céllal és máshogyan böjtöl egy mohamedán, egy buddhista, egy keresztény vagy egy ateista ember.

A böjt nem keverendő össze az éhezéssel: csoportos vagy egyéni éhségsztrájkot politikai-társadalmi okokból, tiltakozásként is tarthat valaki, erre híres és szép példa Mahatma Gandhi.

Keresztény böjt

A keresztények két fő böjti időszaka a karácsony előtti advent négy hete és a húsvét előtti negyven nap, ebből a második a szigorúbb. A nagyböjt (az adventtel ellentétben) mozgó időszak, húsvét időpontját a IV. században határozták meg: a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő első vasárnap. A negyvennapos böjt (a Szentírásban a negyvenes szám szent) a középkorban rendkívül szigorú volt, szerdán, pénteken és szombaton csak kenyeret és sót fogyasztottak, napjában egyszer, a jóllakás és a húsevés pedig a többi napokon sem volt megengedett. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat (1962−65) óta már csak a hamvazószerdát, a nagypénteket és a nagyböjti időszak péntekjeit veszik szigorúan (napi háromszor étkezés, egyszer jóllakás, hústól való tartózkodás), a protestáns egyházak híveikre bízzák az önmegtartóztatást. Régen a nagypéntek előtti napon, népies nevén zöldcsütörtökön is böjtöltek (jellegzetes étel volt a spenót rántott zsemlével).

A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánatot, az áldozathozatalt és a megtisztulást szolgálja. Magyarországon ebben az időszakban nem főztek, sütöttek állati eredetű zsírral; a nagyböjt kezdete előtt mindent a kamrába tettek, amit negyven napig nem fognak használni (zsíros edényeket, szalonnát stb.). Mindennap csak kétszer ettek: ebédre levest, böjtös pitét, vacsorára olajos káposztát, savanyú paprikát, diót és mézet. A hagyományos böjti étrendben helyet kapott még sokféle főzelék, aszalt gyümölcs, tojás- és halétel. Böjti időszak alatt tilos volt lakodalmat, mulatságokat tartani.

Böjt az egészségért

Az ókorban Hippokratész (de a keleti Ajurvéda medicina is) valószínűleg nem véletlenül tartotta fontos öngyógyító módszernek a böjtöt, ami a gyógyszertan fejlődésével azonban háttérbe szorult. A böjtterápiát csak a reneszánsz idejében fedezték fel újra; Paracelsus (1493−1541) a legjobb természetes gyógymódnak tartotta. A hatásosnak bizonyuló módszer különösen a szegény néprétegekben terjedt el. A böjtölés témájában Alexander Paschutin (1845–1901) orosz orvos többek között bizonyította, hogy megfelelő táplálékelvonás javítja a teljesítményt és a közérzetet. Komolyan foglalkozott a böjt lélektani hatásaival is.

A XX. században elterjedt sokféle böjt (léböjt, salátaböjt, tejsavókúra stb.) nem vallási eredetű, hanem egészségügyi szempontok szerint alakult. Elhízott, magas koleszterinszinttel élő társadalmunkban − vallási okokon kívül is − mindenkinek érdemes lenne legalább negyedévente néhány napos tisztulásra szánnia magát. Tavaszelőn sokunkat fáradság gyötör. A téli, nehezebb ételek energiaigényes emésztése, a vitamin- és mozgáshiányos élet fáradttá, kedvetlenné tesz. Szükségünk van a megújulásra. Egyszerűen betarthatók a zöldség- és gyümölcsnapok.

A rendszeres salaktalanítás az egyik legjobb megelőzési módja a civilizációs betegségeknek: az allergiáknak, a fejfájásnak, a gyomorfekélynek, az izomfájdalmaknak és a cukorbetegségnek. A böjt hatására a szervezetünkben felhalmozódott salakanyagok és mérgek felszabadulnak és kiválasztódnak. A bőr is megszépül.

Hagyományos böjti ételek

Cibereleves

Hozzávalók: 1 dl tejföl, 1 dl tej, 4-5 gerezd fokhagyma, fél citrom, 1 evőkanál liszt

Elkészítés: Tegyél fel kb. 1,5 liter vizet főni, add hozzá a vágott vagy zúzott fokhagymát, forrald fel. Habard be az egy evőkanál liszttel elkevert tejjel és tejföllel, fél citrom levével ízesítsd savanykásra, majd kis lángon melegítsd át. Pirított kenyérkockákkal tálald!

Zöldborsókrémleves

Hozzávalók: 35 dkg fagyasztott zöldborsó, 1 nagyobb burgonya, 1 kisebb sárgarépa, 1 kis fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1,5 db zöldségleveskocka, 1 csokor petrezselyemzöld, 2 evőkanál tejszín, 1 evőkanál olívaolaj, só, bors

Elkészítése: A krumplit és a többi zöldséget tisztítsd meg, vágd fel (a vöröshagymát és egy gerezd fokhagymát hagyj egészben). A borsót olajon futtasd meg, engedd fel kb. 8 dl vízzel, add hozzá a leveskockát, a krumplit, az egészben hagyott vöröshagymát és az 1 gerezd fokhagymát. Főzd puhára kis lángon (kb. 20 perc). Vedd ki belőle a vöröshagymát és a fokhagymát, s tegyél félre két-három evőkanál zöldborsót is. A maradékot turmixold össze, add hozzá a tejszínt. Sóval, borssal fűszerezd. Tálaláskor az egészben hagyott zöldborsóval és finomra vágott petrezselyemzölddel díszítsd.

Répasaláta almával

Hozzávalók: 3 db nagyobb sárgarépa, 2 db alma, 2 evőkanál darált dió, citromlé

Elkészítés: A sárgarépát vastagabbakra, az almákat vékony cikkelyekre vágd, az egészet jól keverd el, szórd meg a darált dióval, és citromlével ízesítsd. Hasonló a feketeretek-saláta (40 dkg fekete retek, 1 közepes vöröshagyma, petrezselyem, só, olaj), elkészítése ugyanilyen egyszerű: vágj mindet apróra, keverd össze, sózd, és locsold meg egy kevés növényi olajjal. Rozskenyér illik hozzá.

Céklaleves

Hozzávalók: 2 kg cékla, 2 sárgarépa, 1 zeller, 2 fej vöröshagyma, rozskenyér, babérlevél, bors, só, cukor, citromlé

Elkészítés: A nyers céklát mosd meg, hámozd meg, majd nagy lyukú reszelőn reszeld le. Önts rá előzőleg felforralt, langyos vizet, annyit, hogy ellepje, és fedd be rozskenyérrel. Öt-hat napig hagyd állni meleg helyen, így megsavanyodik. Szűrd le, a levét tedd félre. A sárgarépából, a zellerből, a hagymából néhány babérlevél és pár szem feketebors hozzáadásával főzz zöldséglevest, szűrd át, és add hozzá a cékla erjesztetett levét. Sóval, kevés cukorral, citromlével ízesítsd!