Egy olaszos-magyaros: a borjú piccata

Tálalhatjuk paradicsomos, tejszínes tésztával vagy szaftos gombás rizzsel, így olaszosabb, de illik hozzá a klasszikus burgonyapüré is. Könnyű elkészíthetősége és rendkívül ízletes volta miatt könnyen válhat a háziasszonyok nagy kedvencévé, persze készíthető más húsból is, sőt szinte minden húsból elkészíthető. Szicíliában egyszer ettem bárányból, hihetetlenül új ízt hozott.

Borjú piccata bazsalikomos zöldséggel töltött kagylótésztával

Hozzávalók 4 személyre:
60 dkg borjúhús (lehet hátszínből is)
1-2 szár bazsalikom
4 db tojás
15 dkg parmezán sajt
liszt
olaj a sütéshez
25 dkg zacskó óriás kagyló tészta
3 db kaliforniai paprika (1-1 mindhárom színből)
2 db paradicsom
2 szál újhagyma
1 szál zellerszár
1 db cukkini
4 evőkanál olívaolaj

Előkészítés:
A borjúhúst leszeljük, picit megnyomkodjuk és megsózzuk, megborsozzuk. A parmezánt lereszeljük. A zöldségeket (kaliforniai paprikák, paradicsom, hagyma, zeller, cukkini) megmossuk és apró kockákra vágjuk.

Elkészítés:

1. A borjúszeletekre 1-1 levél bazsalikomot teszünk.
2. A tojásokat habosra verjük, beletesszük a reszelt parmezánt.
3. A húsokat a lisztbe forgatjuk, majd a parmezános tojásba, és kevés forró olajon 2-2 perc alatt szép aranyszínűre sütjük.
4. A tésztát kifőzzük.
5. Amíg a tészta fő, az apró kockára vágott zöldségeket 4 evőkanál olívaolajon kicsit átforgatjuk 1-2 perc alatt, finomra vágott bazsalikomlevelet adunk hozzá.
6. A zöldségraguval megtöltjük a kifőtt kagylótésztákat, és köretként a hús mellé tálaljuk.
7. A maradék zöldséget a húsokra és a tésztára kanalazzuk.

A borjúhús

A borjú kiválasztásánál nagyon nehéz dolgunk van. A manapság borjú néven kapható borjúhúsok helyett rendszerint növendék, szalmarágó, kifejlett állatokat árulnak. Az igazi borjút gasztronómiában elismert emberek és értő hentesek 100 napos koráig datálják, vagy egészen addig, ameddig csak tejen él az állat. Az Európai Unió 300 kg-ig engedélyezi a borjú szó haszálatát, ezt némely vágóhídon szeretik átlépni. Az igazi borjút onnan ismerjük meg, hogy szép világos a húsa, és tejre emlékesztető illata van.

Bio hús?

Manapság már a fajtáját is kiírják a minőségi árusok. Drágábbak a szürke borjúk és a magyar tarka borjúk. Az igazi marhatartást ridegtartásban képzelik el a tenyésztők. Sehol egy istálló, sehol a takarmány. Ha még a terület is bizonyítottan nem vegyszerrel kezelt, akkor könnyen megkaphatják rá a bio minősítést. A bio ridegtartásban tartott állatok egyelőre még magasabb áron értékesíthetők, de garanciát jelentenek fogyasztóiknak, hogy káros nyomelemeket és savakat nem tartalmaz a hús, amit fogyasztanak.

Magyar biohús??

Szakértők szerint a Hortobágy már rég egy sivataghoz hasonlítana, ha nem tartanának ott marhákat, akik folyamatosan legelik a környezetet és életben tartják a növényzetet. A Hortobágy vidékén működő tenyésztők nagyon hamar rájöttek, hogy a biotartásé a jövő. Bár ez a fajta gazdálkodás nálunk nem indult olyan erős fejlődésnek, mint máshol az EU-ban, véleményem szerint előbb-utóbb a magyarok is beadják a derekukat, és fontosabb lesz a minőség, mint a mennyiség.

Magyarországon jelenleg 0,5%-ra teszik a fogyasztást (bár szerintem ez egy feltupírozott szám), de egyes országokban akár 40%-ot is elér a bio élelmiszerek előtérbe helyezése. Hihetetlen nagy különbség, egyben elszomorító, de mindenképpen pozitív lehet az a gondolatmenet, hogy innentől már csak felfelé vezet az út. Bíztatnék minden magyarországi fogyasztót - és egyben felnyitnám szemüket -, hogy kiváló bio termékekkel és alapanyagokkal rendelkezik hazánk, és a bio tenyésztők, termelők rendkívül nagy odafigyeléssel, szeretettel és vehemenciával végzik munkájukat. Legtöbbjük arra tette fel életét, kiváló minőségű élelmiszert termeljenek. Persze itt mindjárt rámszólnának a kétkedők, hogy egyik is, másik is csal, és hogy odarakják a nem biot a bio közé, és még sorolhatnám az ellenérveket, de erre az a válaszom, hogy a bio étkezéshez és egyáltalán az étkezéshez a tudatosság szükséges. Könnyen felismerhetjük a becsületes és hittel rendelkező termelőt és gazdálkodót, és azt is, aki a zavarosban halászik. Tudatosan kell étkezni, figyelni arra, hogy mit eszünk, és azt milyen körülmények között állítják elő.

Az autószerelőnek sem mindegy, milyen autóban ül, a fodrásznak sem mindegy, milyen a haj, az asztalos is szeret kényelmesen ülni, de mindenkinek oda kell figyelnie arra, hogy saját szervezetének a lehető legjobbat nyújtsa - mind étel, mind ital formájában, hiszen azok vagyunk, amit megeszünk.