A brownie finom, ötletesen elbájoló és egyszerűen ellenállhatatlan sütemény, akárcsak Marilyn Monroe, az 1950-es évek Amerikájából… Ami pedig a brownie jellemét illeti, ez az amerikai édesség igazi belépő a sütés világába, mert totális hozzá nem értéssel felszerelve is jelesre lehet abszolválni. Aki mindeddig azt terjesztette önmagáról, hogy nem tud sütni, az lásson neki. Meg fog lepődni.
Amerikai mogyorós brownie
Hozzávalók 4 személyre:
20 dkg csokoládé
4 tojás
35 dkg cukor
1,75 dl olaj
17,5 dkg liszt
1 teáskanál sütőpor
½ teáskanál só
½ rúd vanília
vaj a kikenéshez
10 dkg mogyoró
Előkészítés: Az étcsokoládét kis darabokra törjük. A mogyoróból 7 dkg-ot finomra őrölünk, a maradék 3 dkg-ot pedig durvára vágjuk, ezzel fogjuk a végén az elkészült édességet díszíteni.
Elkészítés: 1. A csokoládét az olajjal vízgőz felett felolvasztjuk. Figyeljünk arra, hogy a víz ne legyen forró vagy nagyon meleg, csak langyos.
2. A tojást a cukorral habosra verjük. Miután már szép habos, óvatosan hozzákeverjük az olvasztott csokoládét és a végén hozzáadjuk a lisztet, a sütőport, a sót, az őrölt mogyorót és a vaníliarúd kikapart belsejét. Az egészet egynemű masszává keverjük.
3. Egy vajjal kikent tepsiben (kb. 40*28 cm nagyságú, 3 cm magas forma), kb. 150-170 fokon 30 percig sütjük.
4. Tálaláskor megszórhatjuk durvára darált mogyoróval. Mogyoró helyett használhatunk mandulát is.
Brownie-történelem
Gyakran készíthet az ember olyan dolgokat, amik nem jól sikerülnek, de abból a rosszból kisülhet valami jó is. Így járt a brownie is, hisz a legenda szerint úgy találták fel, hogy a szakács elfelejtett sütőport tenni a csokoládétortába. Én nemrég csináltam a családnak brownie-t, és véletlenül, magam sem tudom hogyan, kihagytam belőle a lisztet. Ennek ellenére szépen feljött a sütőben, aztán jól össze is esett, de még így is finom volt, kicsit laposabb, mint kellett volna, de észre sem vették a dolgot. További tanulság, hogy amikor készítünk valamit, készítsünk ki minden hozzávalót felhasználási sorrendben, így ha valamit kihagynánk, akkor azt észrevesszük.
Azért így is tévedhetünk, például mint az egyszeri szakács karamell készítésekor, aki cukor helyett sót tett a serpenyőbe. Miután 10 percig semmi nem történt, gondolta az ujjával megkóstolja, miért is nem olvad ez a cukor. Ahogy azonban az ujját beletette a már kb. 200 fokosra hevült sóba, azonnal megégette. Reflexszerűen a nyelvéhez kapott, minekutána a forró só még a nyelvét is megégette.
De visszatérve a brownie-ra: legelőször az 1893-as chicagói világkiállításon jelent meg, a Palmer House Hotel chéfje találta ki, Lady Palmer kérésére, aki egy olyan süteményt szeretett volna, ami kisebb, mint egy szelet torta, kis ebédes dobozokba egyszerűen csomagolható, és könnyen ehető kézzel is. Eredetileg a brownie-n volt sárgabarackmáz, és mogyoróval díszítették. Az eredeti recept szerint készült süteményt a mai napig felszolgálják a chicagói Palmer House szállodában.
A sütemény első leírt recepje azonban 1906-ból származik, a The Boston Cooking School Cook Book című könyv egyik kiadásában. Ezt az Amerikában máig klasszikusnak tartott szakácskönyvet Fannie Merritt Farmer írta még 1896-ban, és újabb és újabb kiadásai ma is kaphatók az amerikai könyvesboltokban. Ekkor indult ez a sütemény hódító útjára, és az 50-es évekre a brownie Amerika egyik legkedveltebb süteménye lett.
Miss Merritt sem volt akárki. Már az szép teljesítmény volt tőle, hogy az őt 16 évesen megbénító agyvérzés következményeit 30 éves korára legyőzte, de ezzel nem elégedett meg, hanem megteremtette a pontos mértékeket használó szakácskönyvet, ráadásul egységesítette a sokszor számtalan különféle mértékegységet-mércét használó amerikai gasztronómiai szlenget is.
Trükkök
A brownie tehát egy tepsiben süthető, lapos, csokoládés édesség, amelynek számtalan változata létezik. Olyan is, amelyikben nincs is csokoládé, mint a blondies névre hallgató sápatag édesség esetében.
A brownie-kockákat gyakran ízesítik pirított dióval, mogyoróval vagy pekándióval, és szintúgy gyakorta csokoládémázzal vonják be.
A munkát azzal kell kezdeni, hogy egy kisebb tepsit kikenünk vajjal, a sütőt pedig beállítjuk kb. 170 fokra. Mire felhevül, a tészta is készen lesz.
Arra figyeljünk, hogy a csokit mindig vízgőz felett olvasszuk, és hogy a víz ne legyen túl forró. A csokoládé jó minőségű kakaóporral is helyettesíthető, ebből 6 evőkanálnyi kell a tésztába, és egyszerűen csak össze kell keverni a felolvasztott vajjal vagy olajjal.
Maximum 30 perc alatt készen van, de a trükk az, hogy a beleszúrt fogpiszkálóra még tapadjon némi tészta, mert ha nem tapad, akkor túlsütöttük, és gyémántkeménységűre fog kihűlni. Langyosan a legjobb, vaníliafagylalttal, de hidegen is remek kísérője egy csésze teának vagy egy bögre tejnek.
Készíthetjük akár fehér csokival is, de az a változat édesebb és krémesebb, mivel a fehér csokiban több a cukor. És olvadékonyabb. Akárcsak mi, két-három kocka után.
.jpg)
.jpg)
