A farsang

A farsang Vízkereszttől a húsvéti böjtig tart, tulajdonképpen egy nagy télbúcsúztató ünnepségsorozat. Csúcspontja az utolsó három nap. Ilyenkor rendezik a karneválokat Velencében és Rióban, itthon a mohácsi busójárás a legnagyobb farsangzáró esemény. El kell űzni a halált, az ártó erőket, a hideget. Zajos mulatságokkal kell elkergetni a gonosz szellemeket, akik el akarják gyengíteni a Napot.

A farsang ételei

Megettük a sonkát, a kolbászt, a sok káposztát és a pogácsákat. A kocsonya is tipikus téli/farsangi étel pálinkával és borral kísérve természetesen. Fogyott a baromfihús és a kelt tészta is. Gyakran készítettek rétest is, ha jól nyúlt, szerencsés év várt a családra. A farsangi étkezések alapvető étele a fánk, más néven pampuska. Mágikus erőt tulajdonítottak neki, amelyik házban fánkot sütöttek, annak nem vitte le tetejét a vihar. Bács megyében érdekes szokás volt, hogy az első fánkot eltették, megszárították és porrá törve a beteg állatoknak adták.

Farsang farka

Farsangvasárnap, Farsanghétfő, Húshagyó Kedd, ezek a napok zárják le a farsangot, és mindegyikhez más-más néphagyomány kötődik, melyek többségének természetesen van gasztronómiai vonatkozása is.

Farsangvasárnap

További elnevezései például: csonthagyóvasárnap, sonkahagyóvasárnap. Piroskavasárnapnak is nevezték egy piroska nevű kalács után. Tipikus étel volt a tyúkhúsleves és a töltött káposzta és megjelent a cibereleves is, mely már a közelgő böjt előhírnöke. A legények ilyenkor kalapjukra tűzték a kiválasztott leány bokrétáját. Rengeteg eljegyzést tartottak ezen a napon, és az esküvők is gyakoriak voltak.

Farsanghétfő, asszonyfarsang

Húshagyóhétfőnek, böjtelőhétfőnek is hívják. Az asszonyfarsang napja is ez, ilyenkor az asszonyok szórakozhattak a pincékben, mulathattak féri módra, ihattak korlátlanul. Egyes helyeken szokás volt, hogy a nők férfiruhába öltöznek, este pedig zenés-táncos macskabált tartottak, szigorúan csak nőknek. Előre elkészített ételeket fogyasztottak: pogácsát, sonkát, fánkot. Farsanghétfő után tilos volt az esküvő, tánc és vigadalom, így az asszonyoknak ez az utolsó lehetőségük mulatni.

Húshagyó Kedd, a farsang utolsó napja

Madzaghagyó keddnek is hívják, mert ilyenkor kell elfogyasztani a madzagon lógó étkeket, a jó sonkákat, kolbászokat. Ilyenkor temetjük a farsangot és égetjük a szalmabábukat vagy koporsókat, hogy lezárjuk a farsangot és ezzel a telet.

Hamvazó Szerda, kezdődik a nagyböjt

Névváltozatai: szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda, ez a nagyböjt kezdete. Ilyenkor hamut hintettek a hívők fejére és homlokára, hiszen „porból vagy porból leszel, a porba visszatérsz”. A mise után a pap szentelt barka hamujával rajzol keresztet a hívők homlokára. A néphit szerint, aki hamvazkodik, azt elkerüli a fejfájás. Tipikus étel a krumplileves bodaggal, mely egy lepényféle, cigánykenyérnek is hívják.

Torkos Csütörtök, avagy zabáló csütörtök

Tobzódó csütörtöknek is nevezik. A negyven napos böjtöt már a második napon felfüggesztették erre a napra, hogy megehessék a farsangról megmaradt ételeket, fánkokat. Húsvétig a kiadós étkezések tiltólistán voltak, tehát ez volt az utolsó lehetőség a torkoskodásra. Egy mondás is járta: "Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon".