Rögvest megmagyarázom a címbéli, idézőjelbe foglalt szószüleményemet, bár nem nehéz rájönni, mit takar: a „mák” talán adja magát, de a „papri”-t sem lehetetlen megfejteni – ő volna a paprika. A mák mellett ugyanis jó sok pirospaprikára van szükség ehhez a pogácsához, hogy a többi fűszert már ne is említsem: fekete és fehér bors, szemes és őrölt kömény, na meg só. Mindenesetre szerintem elsősorban a mák és a paprika kettőse adja ennek a poginak a különlegességét, ezért úgy gondoltam, hogy a címben is helyet adok nekik – így született meg a paprimák®. Egész jól hangzik, ugye? (Már most szólok: nyelvészek dehonesztáló kommentjeire nem válaszolok!) :)

Pogácsánk receptje számos változatban kering a világhálón – vajh melyik az eredeti? –, ám közreadóik igencsak mostohán bánnak a fűszerekkel: a sótartó mögé egyikük sem kukkantott be. Való igaz, első alkalommal én is csak sót használtam, de már akkor úgy véltem, hogy ebből a pogiból többet is ki lehet hozni. (Na nem a vendégeknek, mert mindet felfalnák.) :) Legutóbb, szombaton csak annyi volt a dolgom – már ami az ízesítést illeti –, hogy a korábban kikísérletezett fűszeradagokat a tésztához keverjem.

Jelentem, a pogácsa (ismét) sikerült, sőt megrendelésem is van rá, de újabb megbízást egyelőre nem vállalok – süsse meg szépen mindenki magának! :) Rajtam nem fog múlni a siker.

Mi kell a kredencből?

– konyhai mérleg
– mély tál
– poharak, kanalak
– gyúródeszka, nyújtófa
– 3 cm-es pogácsaszaggató, kenőtoll
– gáztepsi (40x40 cm-es) sütőpapírral bélelve

Mi kell a konyhából? (100 darab kis pogácsához)

– 40 dkg finomliszt és 10 dkg grahamliszt keveréke (vagy 50 dkg finomliszt
– 1 dl étolaj
– 4 teáskanál só
– 1 egész tojás

– 1 zacskó instant élesztő (megfelel 25-30 gr frissnek) 1 dl langyos, csipetnyi cukorral elkevert tejben feloldva
- 5 dkg szemes (nem darált!) mák
- 2 dl langyos tejföl
– a pogitetők kenéséhez felvert tojás
Fűszerek „minden mennyiségben” (az adagok az egyéni ízlésnek megfelelően módosíthatók, ám ez esetben a jótállás megszűnik!):)
- 2 nagy evőkanálnyi csemege vagy édesnemes fűszerpaprika
- 2 nagy evőkanálnyi egész kömény (kb. 2 dkg)
- 1 teáskanálnyi őrölt kömény
- 1,5-1,5 teáskanálnyi őrölt fehér- és feketebors (nem frissen őrölt)

Hogy lesz ebből paprimákos pogácsa?

A hozzávalók kimérése után indítsuk be az élesztőt (lásd fent), hogy ne kelljen várni rá. Ezután a lisztet keverjük el a sóval, adagoljuk bele a fűszereket, újabb keverést követően öntsük hozzá az étolajat, majd az egészet morzsoljuk össze. Most üssük rá a tojást, zuppantsuk bele a felfuttatott élesztőt, a sort a mák és a langyos tejföl zárja.

A gyúrás munkás percei következnek: a gyönyörű, lávaszínű masszát legalább tíz percig kell dagasztani, hogy már ne akarjon az edény falához tapadni. Tömör tésztáról lévén szó, fontos az alapos gyúrás-dögönyözés, ezt semmilyen gép nem pótolhatja. Kissé rugalmas, egyöntetű színű, fénylő masszát kell alkotnunk. (Ha nagyon kemény a tészta, egy pici olajjal puhíthatjuk, bár erre rendszerint nincs szükség.)

Fertályóra pihentetést követően kettéosztjuk a tésztát (így könnyebben kezelhető), s előbb az egyik cipót nyújtjuk és szaggatjuk ki, majd a másikat. (Figyelem! Közben ízzítsuk be a sütőt 240 fokra!) A kinyújtott tészta 5-6 milliméter vastag legyen, szaggatásra pedig 3 centiméteres formát válasszunk – semmiképp se nagyobbat, mert a belseje nem fog tudni átsülni. Az ennél kisebb pedig már nagyon apró pogikat eredményezne.

Egy szó: mint száz

Megszámoltam, a 3 centis szaggatóval kereken 100 darab pogácsát sikerült gyártanom, s még jutott tészta egy kiflinek is (hiába, régen volt már az a hókifli, hiányzik). :) Soknak tűnik ez a 100 pogi, de hamar megvan, és különben is, ilyen gyönyörű alapanyaggal élmény dolgozni – ugye egyetért, kedves Olvasó?

Sajnos azonban lassan el kell búcsúznia a pogácsáktól, ugyanis
nem maradt más hátra, mint hogy megkenje a buksijukat tojással. Ha ezzel is megvan, fertályóra pihentetést követően rakja át őket szép sorban a nyújtódeszkáról a sütőpapírral bélelt gáztepsibe. Elég, ha 1-1 cm-t hagy közöttük – legalábbis nekem, élesztő ide vagy oda, eddig soha nem nőttek meg, épp csak megduzzadtak –, így kb. a fele befér. Végül dugjuk a forró sütőbe, felülről számítva a második sínre, és lessük az óramutatót: 10 perc elteltével (sütőkesztyű, óvatosság stb.!) ellenőrizzük egy-két paprimákosunkat: akkor jók, ha a talpacskájuk egészen sötétbarna, sőt kissé feketébe hajló árnyalatú. Azaz a lehető legtovább kell sütni, ekkorra válik ropogóssá és sül át belül is. Nálam ehhez most 13-14 percre volt szükség. Vigyázni kell, mert egy-két perc alatt megég! (Ha ez mégis bekövetkezne, a kihűlt pogik alján lévő égett réteg fűrészfogú késsel szépen lekapargatható.)

Újratöltve

A tepsiből kiszedett pogik helyére a sütésre váró csapat kerül. Előfordulhat, hogy néhány darab kimarad, de semmi gond: ezeket nyugodtan tegyük bármilyen más tepsibe, azt meg egy emelettel lejjebb a sütőbe – legfeljebb majd előbb kivesszük.

Néhányan az első bálozók közül

Fűszerek farsangja

Elkészült a pogácsa, ez a kitűnő borkorcsolya, vendégváró falat vagy épp farsangi csemege – mindegyiknek kiváló. Apropó, farsang! Ebben a pogácsában farsangoznak a fűszerek is: jó sokan vannak, és egymásba érnek az ízeik, sőt néha nem átallnak egymás jelmezébe bújni. De persze falatról falatra lehull róluk az álarc, és mindenkiről kiderül, kicsoda valójában – ugye van kedvük e finom mulatsághoz?

Paprimákos élményeket kíván: