Linzer, isler, koszorú

Süti-történet

A legenda szerint a mai Ruszwurm cukrászda egyik korábbi tulajdonosa, Richter Lénárd volt az, aki kitalálta a lekváros linzert. Állítólag egyik törzsvendége és barátja, Linzer Rudolf szabadságharcos főhadnagy tiszteletére készítette. Az igazság azonban az, hogy már a szabadságharc előttről maradtak fent magyar nyelvű receptek is, amiben linzi formákról, linzi karikákról esik említés.

A sütemény összetételét nézve már az ókori rómaiak is készítettek valami ehhez hasonlót, de az biztos, hogy a linzi torta a 17. század közepén már létező sütemény volt, nevét pedig az Ausztriában található Linz városáról kapta.

Az őrölt mogyoróval vagy mandulával készített, eper- vagy ribizlilekvárral töltött torta világhírét Johann Konrad Vogel osztrák cukrász hozta el, aki elkezdte a torta tömeggyártását.

Ám nálunk mégsem ez a sütemény vált igazi cukrászdai és nagymamai klasszikussá, hanem a torta tésztájából készített omlós lapok között megbújó lekvárral készített linzerkarika, ami sokszor még egy kis csokoládéköpönyeget is húzott magára, így csábítva minket.

Az islert ugyan szoros unokatestvéri szálak fűzik a linzerkarikához, mégis teljesen más eredettörténettel bír. A felső-ausztriai üdülőhelyen, Bad Ischlben működő Zauner cukrászda legendás kínálatában jelent meg először, és innen indult az Osztrák-Magyar Monarchiát meghódító útjára. A Ferenc József számára készített süteményt eredetileg rumos csokoládékrémmel készítették, de nagy hagyománya van - a linzi tortához hasonlóan – ribizlilekvárral megtölteni a lapokat.

Hogyan készül?

A linzertészta omlós tészta, amelynek hagyományosan az alábbi arányok szerint készül a tésztája: 3 rész liszt, 2 rész vaj, 1 rész cukor.

A sima linzer tésztájában általában őrölt blansírozott mandula van, míg a barnásabb árnyalatú linzerbe darált pirított dió kerül.

A linzer tésztája alapvetően sokféle módon ízesíthető, gazdagítható. A kikapart vanília belseje mellett ízesíthető fahéjjal vagy egy kevés szegfűszeggel, de mehet bele narancs- illetve citromhéj is. A lisztmennyiség egy része helyettesíthető az előzőekben felsorolt csonthéjasokon kívül pekándióval vagy mogyoróval is, keverhetünk a tésztába mákot, színezhetjük egy kis kakaóporral.

A töltelék esetében a tészta ízvilága és a képzeletünk szab csak határt. Lekvárok közül szinte bármi mehet bele. A nagy klasszikus ribizlilekvár mellett a házi baracklekvár is jól muzsikál ezzel a tésztával, de kísérletezni lehet esetleg egy jobb citruslekvárral vagy akár csokoládékrémmel is. A krémek esetében persze készíthetünk gyümölcsös, esetleg karamellel ízesített krémet is.

A linzereknél sok esetben a felülre szánt tésztát eleve úgy sütik, hogy durvára vágott dióval, mandulával hintik. Ez nagyon jól mutat a süteményen, és kellemesen kiemeli a tésztában is megbújó csonthéjas ízét.

Az islert a legtöbb esetben szintén valamilyen fanyar piros gyümölcsből készített lekvárral töltik és étcsokoládéba mártják. A töltelékek itt is variálhatók, sőt itt a külcsínen is lehet módosítani. A csokoládénál maradva tej- vagy fehércsokoládéba is forgathatjuk, a még meg nem kötött csokoládéra kerülhet tört csonthéjas vagy egy kis kókuszreszelék, esetleg színes cukorgyöngyök vagy csokidara.

Kakaós linzertorta

Hozzávalók:
15 dkg finomliszt 
10 dkg rétesliszt 
1/2 csomag sütőpor 
1 csomag vaníliás cukor 
csipet só 
10 dkg cukor 
1 tojás 
2 dkg holland kakaópor 
15 dkg vaj

Elkészítés: A szárazanyagokat egy tálban összekeverem, hozzáadom a vajat, elmorzsolom, majd a tojást hozzáadva rugalmassá gyúrom a tésztámat. 
A sütőt 200 fokra előmelegítem. A tésztát 2/3-1/3 arányban kettészedem. A nagyobbik darabot kinyújtom, és egy pitetálba fektetem. Megkenem jó tavalyi házi baracklekvárral, majd a maradék tésztát is kinyújtom, felcsíkozom, és berácsozom vele a lekváromat. 40 perc alatt készre sütöm.

Linzer

Hozzávalók:
25 dkg finomliszt 
9 dkg nádcukor 
3 tojás sárgája 
csipet só 
18 dkg margarin

Elkészítés: A hozzávalókat összegyúrom, majd a tésztát egy bő órára a hűtőbe rejtem. Bemelegítem 190 fokra a sütőt, előkészítem a sütőpapíros tepsiket. Lisztezett deszkán kinyújtom a tésztát, szaggatom, tepsire ültetem. Felütök még egy tojást, és a sárgájával szépen megkenem a tésztáim felét. Amíg nem köt meg a tojás, addig megszórom egy kevés tört dióval őket. Ezután a sütőbe tolom a tepsit, és nagyjából 10 perc alatt megsütöm a tésztákat. Rácson hűtöm, majd lekvárral töltöm őket.