Mit ehet egy cukorbeteg? - Íme a dietetikus válasza

Megfelelő étrenddel megelőzhető, kialakulásának kockázata csökkenthető, ha kialakult, akkor pedig helyes, személyre szabott étrenddel kordában tartható a cukorbetegség. Természetesen a genetika, a környezet is közbeszól, de higgyük el, ha valamit igazán befolyásolni tudunk az egészségünk érdekében az az életmódunk, tehát a táplálkozás és a mozgás helyes beillesztése a mindennapokba.

Mit értünk helyes táplálkozás alatt?

Általános tanácsként elmondható, hogy a napi energiabevitel nem szabad, hogy meghaladja a szükségleteinket, hiszen a hosszú távú kalóriatöbblet elhízáshoz vezet. A nagy fogyás matek cikkemben feltüntetett számolással könnyedén kiszámolható egyénre szabottan a szükséges kalóriabevitel. Ha nem is számoljuk a kalóriákat, egy-egy főétkezésnél törekedjünk arra, hogy ne „pukkadásig” csak 70%-os teltségérzetig együk tele magunkat.

Az energiabevitel természetesen nem minden. A makro- és mikrotápanyagok, tehát a fehérje, zsír, szénhidrát illetve a vitaminok és ásványianyagok aránya legalább ugyanennyire, ha nem jobban hangsúlyos. Cukorbetegség szempontjából a szénhidrátok megfelelő aránya és mennyisége kiemelt fontossággal bír. Az a kijelentés, hogy cukorbetegségben csökkenteni kell a szénhidrátbevitelt önmagában azért nem helytálló, mert mindenki máshonnan indul a diéta elején.

Azoknak, akik valóban magas szénhidráttartalmú étrenden voltak a betegség felfedése előtt, mindenképpen csökkenteniük kell a szénhidrátok mennyiségét, és valószínűleg a minőségükön is változtatniuk kell, de egy megszorító, korlátozó étrend során még az is lehet, hogy kicsit emelni kell a szénhidrátbevitelen, ezért nem javasolom senkinek, hogy segítség nélkül vágjon bele a diéta kialakításába, inkább érdemes dietetikus segítségét igénybe venni.

Ha megvan a megfelelő szénhidrátmennyiség, akkor azt érdemes zöldségekből, teljes értékű gabonafélékből és mértékkel gyümölcsökből fedezni, a cukorbeteg diétában nincs helye a kényelmi, előre csomagolt termékeknek, cukros pékáruknak, édességeknek, nassolnivalóknak.

A fehérjebevitellel normál táplálkozásnál általánosságban nem szokott probléma lenni, azonban arra érdemes odafigyelnünk, hogy a fehérjetartalmú állati eredetű élelmiszereknek, legyen az akár hús, hal, tejtermék vagy tojás zsírtartalma is van, ezért keressük inkább a zsírszegényebb alternatívákat, mint például a húsokból a szárnyasokat vagy a zsírban szegényebb karajt, tejtermékekből a sovány túrót, a natúr joghurtot.

Alkalmazzunk zsírszegény konyhatechnológiai eljárásokat – süssünk sütőben, anyagedényben vagy kevés olajon és váltogassuk a főzéshez használt zsiradékokat is.

A napi energia és tápanyagbevitelt minden esetben érdemes napi több alkalomra, inzulinos kezelés nélkül három-ötszöri, inzulinnal a készítmény típusától függően három-hatszori alkalomra elosztani.

A cukorbeteg diéta során fontos, hogy a napi meghatározott szénhidrát mennyiségét a nap során jól elosztva vigyük be, figyelve azok minőségére is. A glikémiás index – azaz a különböző szénhidráttartalmú alapanyagok vércukoremelő képessége alapján felállított skála lehet a segítségünkre, ahol a cukorhoz viszonyítva 0-100-ig rangsoroljuk az élelmiszereket. Célszerű leginkább az alacsony glikémiás indexű ételekből összeállítani az étrendünket, amelyek nem emelik meg nagymértékben és hirtelen a vércukorszintünket.

Vigyázzunk! Ha egy ételt szétfőzünk, pürésítünk, pelyhesítünk akkor megemelkedik a glikémiás indexe, ha viszont magas fehérje- vagy rosttartalmú étellel fogyasztjuk együtt, akkor kevésbé fogja megemelni a vércukorszintet.

Fülöp Lili, dietetikus

EPE-DIÉTA: MILYEN ÉTELEKET KERÜLJ, ÉS MILYEN ÉTELEK AJÁNLOTTAK >>>

MIT MUTAT A BMI-INDEX? ÍGY SZÁMOLD KI, HOGY FOGYNOD KELL-E! >>>

HOGYAN TEGYÜK DIÉTÁSSÁ AZ ÉTELEINKET? A DIETETIKUS VÁLASZOL! >>>