Nem varázslat: csodatorta

Nagyra nőtt hasamra tekintettel fogyókúrába kezdtem a napokban, ám ez nem gátol meg a sütésben. Valamennyire az illatokkal is jóllakik az ember, meg aztán mindig marad egy kis töltelék vagy morzsa, ami enyhíti az éhséget. Nem utolsósorban pedig sütés közben is telik az idő, s közben apad a pocak. :)

Hű de baba ez a süti!

Andibaba csodatortája egy dióval dúsított piskóta, melyet kerek (26 cm átmérőjű), kapcsos formában sütünk. Tölteléknek bármi megteszi – lekvár, citrom- vagy diókrém –, bevonatnak pedig (ez nem kötelező) bátran ajánlom Mártuci csokimázát, mely zseniálisan egyszerű és könnyen kezelhető.

A csodatorta hozzávalói:
4 tojás szétválasztva
25 dkg kristálycukor
8+2 evőkanál HIDEG víz
20 dkg finomliszt
1 csomag sütőpor
10 dkg darált dió
2 evőkanál kókuszreszelék (elhagyható)

Töltelék:
lásd fent (vagy amit akartok) :)

A máz alkotóelemei:
10 dkg vaj vagy margarin
10 dkg porcukor
1 evőkanál tej
2 evőkanál natúr kakaópor
1 evőkanál csokoládés puding („főzős” fajta legyen, de nem kell főzni)

Csodavárás helyett lássunk munkához!

Kapjunk elő három nagyobbacska edényt +1 kisebbet, meg egy poharat. A pohárba merjük ki a 8 evőkanálnyi HIDEG vizet. Az egyik edénybe üssük bele a tojások fehérjét, és letakarva tegyük félre (nehogy belecsöpögjön valami, mert ez meghiúsítaná a felverését), a másikba a sárgáját. A harmadik edényben keverjük össze a lisztet meg a sütőport, a +1-be pedig mérjük ki a darált diót.

Kezdődhet a kavarás. Öntsük a kristálycukrot a sárgájás edénybe (ez lesz a főedény), és a 8 evőkanálnyi vizet egyperces időközönként, kb. evőkanalankénti adagokban hozzátéve keverjük jó habosra (géppel is lehet, csak utána alaposan mossuk el a habverőszárakat). (Közben kezdjük el felfűteni a sütőt 220 fokra!)

Ha már jó habos, apránként, felváltva szórjuk bele a diót és a sütőporos lisztet (utóbbit magasról szitálva), illetve az opcionális kókuszreszeléket. Végül hígítsuk fel 2 evőkanálnyi vízzel. Így is elég sűrű masszát kapunk, de mindjárt érkezik a fehérje, úgyhogy lazuljunk el. :) Nos tehát a félretett fehérjéket pici sóval, esetleg 1-2 evőkanál cukorral verjük jó keményre, és inkább függőleges, átforgató mozdulatokkal, mint kevergetve, vegyítsük a főedény tartalmához. (Egy másik lehetőség, hogy az előre felvert fehérjét nagyobb adagokban, a többi alkotóelemmel együtt keverjük a tésztához – nekem mindkét módszer bevált.)

Gyors út a sikerhez

A tortaformát (az oldalát is) kenjük ki vajjal vagy margarinnal, az alját szórjuk meg liszttel. Az aljára tehetünk sütőpapírt kenés helyett, a teflonosba szerintem elég a vaj. Az összekapcsolt formába öntsük át a főedény tartalmát, majd a egyengessük el massza tetejét, húzkodjuk át villával.

Máris mehet a 220 fokos sütőbe, a középső rácsra, de vigyázat, 10 perc múlva vegyük le a hőt 180 fokra, és így süssük tovább. 20-25 percig semmiképp se nyissuk ki a sütőajtót, mert összeeshet a tészta. Nálam összesen 45 percig sült, de érdemes ennél korábban ellenőrizni. A tűpróba csalhatatlan társ ebben.

Vár, tölt és mázol

A szobahőmérsékletűre hűlt tortát (hűlés közben egy picit visszasüpped – nem tudom, hogy lehet ezt elkerülni) a forma szélén körös-körül óvatosan meglazítjuk (teflon esetén műanyag késsel), vigyázva szétnyitjuk a kapcsot, ha szükséges, a torta alját is meglazítjuk, végül két kézzel átemeljük egy nagy tálcára. Ezután éles késsel félbevágjuk (jó, ha valaki közben megfogja a tortát), és ha már a belseje sem meleg, az alsó lapot kb. 15-20 dkg pikáncs (bocsánat, én ezt így írom) :) lekvárral megkenjük úgy, hogy fél-egy centis sávot szabadon hagyunk. Rátesszük a skalpot (azaz a felső lapot):), óvatosan rányomkodjuk, és előkészülünk a mázhoz.

Nyugi, ez lesz a legegyszerűbb az egészben: a vajat (margarint) felolvasztjuk, félretesszük. Kiadagoljuk a porcukrot, a kakaóport és a pudlingport, beleszórjuk a folyékony margarinba, 1 evőkanál tejet adunk hozzá, az egészet elkeverjük, és takarék lángra visszatéve, folyamatos kevergetés mellett addig melegítjük (nem főzzük!), amíg kissé be nem sűrűsödik. Átöntjük egy csészébe, onnan apránként ráfolyatjuk a torta tetejére, az oldalát is bevonjuk vele. A kenéshez-terítéshez használjunk kést és sütislapátot. Ha közben megdermedne a csészében lévő máz, csak melegítsük meg újra. Amúgy lassan szilárdul, a tortán is sokáig alakítható.

Hűt, vág és élvez

Ha elkészültünk a bevonattal, tálcástul tegyük a hűtőbe a sütit. Fél óra alatt szépen megdermed a máz, és addigra a tölteléket is magáévá teszi a torta. Az első szelet legyen a miénk – megérdemeljük! Nem mintha nehéz lett volna elkészíteni, de ennyi járjon már nekünk.

Ugye, ízlik? Noha csak egy egyszerű piskótatészta, a darált dió igazi csemegévé varázsolja, ünnepi desszertté avatja ezt a tortát. Töltelékként melegen ajánlom a baracklekvárt, remekül illik a csokimázhoz. Apropó, a bevonat is kész csoda, ennél egyszerűbb csokimáz, azt hiszem, nemigen akad (gondolom, vaníliás vagy citromos pudingporral is érdemes próbálkozni, a kakaópor kiváltása nem tűnik nehéznek, várom az ötleteket!).

Csodás kaland

Kedves Olvasóim! Az első tortám történetét osztottam meg önökkel (piskótát már sütöttem ugyanebből a tésztából). Nekem éppen ezért nagyon csodás ez az epizód. Remélem, önök sem bánják meg, ha elkészítik.

Csodás étvágyat kíván: