Pataki tál, római tál, cseréptál

Agyagedényt már igen régóta használ az emberiség az ételek elkészítésére és tárolására. Gondoljunk csak bele: egy-egy ásatáson a csontok mellett mindig előkerül a kor eszközeinek maradványa, azaz néhány agyagcserép. Az együtt töltött időt jellemzi, hogy közel tízezer éves edénytöredékere bukkantak Oroszországban, és Japánban is hasonlóan régi darabok kerültek elő. De ha csak saját iskolai emlékeinkre hagyatkozunk, akkor is két-háromezer évet utazhatunk az emberiség és az agyagcserép történetében: az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is agyagedényekben tároltak, szállítottak és főztek.

Az ipari forradalom és a technika mérhetetlen fejlődése ellenére, a régmúlttól az emberiséggel tartó agyagedény megmaradt. Ma már ugyan csak 1-1 példánnyal bírnak a háztartások, mégis vannak olyan ételek, amelyekhez kifejezetten ezekre az edényekre van szükség.

Hogyan használjuk?

A római vagy pataki tálat használat előtt legalább fél órára áztassuk vízbe, de ha időnk engedi, akkor érdemes akár egy órát is a vízben hagyni, hogy jól megszívhassa magát. Első használat előtt minimum egy órát hagyjuk az új edényeinket a fürdőjükben, hogy utána jól bírják a kiképzést a sütőben.

A vizes cseréptálba aztán - elképzelésünk vagy a recept útmutatásai alapján - halmozzuk bele a hozzávalókat, és lefedve, a 190-200 fokra előmelegített sütőbe toljuk be a tálat. A tálban készülő ételeknek nagyjából egy órára van szükségük, de húsok esetében ez az idő ennél jóval több is lehet. A magába szívott nedvességnek köszönhetően az ételünk a sütőben finoman megpárolódik, hozzáadott zsiradék nélkül is tökéletes lesz, és a fűszerek íze is jobban átjárja mind a zöldségeket, mind pedig a húsokat. Épp ezért fogyókúrázok számára tökéletes főzési módot kínál a római tál.

A kíméletes elkészítési módnak köszönhetően a zöldségek vitamintartalmának nagy része is megőrizhető, megmaradnak az ízek, és nem mellesleg a zárt edénynek hála a kifröcsögő, majd helyben leégő zsírt sem kell a sütő faláról kapargatnunk.

Mi készülhet római tálban?

Tipikus római tálban készíthető étel a csülök, de a töltött és rakott zöldségek számára is ideális. A húsok közül a zsírtalanabb szárnyasokat és vadhúsokat is omlóssá varázsolja, de remekül helyt áll egy tisztes darab tarja vagy akár egy jó marharagu elkészítésénél is. A francia vidéki konyhában gyakorta szerephez jutó egytálételeket is érdemes római tálban készíteni. Többek között a burgundi marha (boeuf bourguignon) vagy a coq au vin (vörösboros kakas, ejtsd: kokoven) is elkészíthető agyagedényben.

A húsok, zöldségek és rakott, töltött ételek mellett köretek készítésére is igen alkalmas a római tál. Rizst, kölest, sült tésztákat, polentából készült köreteket is párolhatunk benne. Sőt: kenyeret is süthetünk benne.

Gyümölcsös ételek, desszertek készítésére alkalmas, készülhet benne cobbler vagy crumble, de süthetünk benne töltött gyümölcsöket is, hiszen a tál biztosítja, hogy mind kívül, mind belül kellően puhák lesznek, mire elkészül az étel.

Ez a speciális agyagedény egyébként sokakat megihletett, külön szakácskönyvek is megjelentek tálra hangolt receptekkel. A római tál jól tartja a hőt, így érdemes ebben hagyni az ételt, és így tálalni a család számára.

Milyet vegyünk?

Agyagtálból legjobb boltban, ellenőrzött minőségű alapanyagból készített tálat venni, nehogy olyan vegyülettel szennyezett edény kerüljön a háztartásunkba, amely a hő és a víz hatására az ételünkbe kerülhet, számunkra ártalmassá téve azt.

Hogyan tisztítsuk?

Az ecetes vagy szódabikarbónás vízbe áztatott edényt egy dörzsölős szivaccsal vagy kefével súroljuk le. Ha ennél alaposabban szeretnénk megtisztítani, akkor ezzel a vízzel telített edényeket a sütőbe téve forraljuk ki nagyjából fél óra alatt.

Zsályás disznókaraj

Hozzávalók:
2 kg bőrös, csontos karaj
2 kávéskanál szárított zsálya
4 kávéskanál rozmaring
1 nagyobb alma
1 közepes vöröshagyma
2 dl fehérbor
1 kg újkrumpli vagy krumpli
só

Elkészítés: A közel két kilós karajomat felszeletelem a csont mentén. A szeletek között sózok, zsályával és rozmaringgal hintek, majd egy szelet almát és egy szelet hagymát dugok a résekbe.

Az újkrumplit megpucolom, a megáztatott római tál aljára szórom, sózom, rozmaringgal meghintem. A tűzdelt húst ráfektetem, aláöntöm a fehérbort. Az edényt lefedem, és úgy bő 3 órát hagyom a 200 fokos sütőmben.
Ezután leszedem a fedőt és lepirítom.

Kenyér római tálban

Hozzávalók:
34 dkg rétesliszt
17 dkg finomliszt
3,7 dl langyos víz
1/2 teáskanál szárított élesztő
1 1/2 teáskanál só
1 teáskanál sikér

Elkészítés: A száraz anyagokat kimérem, majd egy tálba összeöntöm, ezután a vízzel alaposan elkeverem. A tálat egy konyharuhával óvatosan letakarom, és 12 órát hagyom szobahőmérsékleten kelni.
Amikor letelt a fél nap, akkor lisztes deszkára borítom, néhányszor áthajtogatom, majd egy sütőpapírral bélelt római tálba teszem. A lefedett tálat a 250 fokra hevített sütőbe teszem, majd 35 perc után leszedem a fedelét, és még 20 percig, fedetlenül sütöm.