Egyszerűen elkészíthető, bevált recepteket kínálok, de igyekszem némi hozzáadott értékkel gazdagítani a leírásokat: részletesen ismertetem az elkészítés körülményeit, a buktatókat - megspékelve mindezt némi pistucos humorral és (ön)iróniával, mert rájöttem: faarccal, görcsösen nem érdemes sütni-főzni. A receptek 4 személyre szólnak, vagy annyira, ahányan esznek majd az ételből. :)

Első randevú

Bár Vesta istennőnél - férfitársaimmal egyetemben - nyilván semmi esélyem nem lenne, a nevét viselő gáztűzhelyünkkel, pontosabban annak sütőjével már többször bepróbálkoztam, több-kevesebb sikerrel.
Bevallom, élek-halok az édességért, így nem csoda, hogy első művem is egy sütemény volt, melyet azóta számtalanszor elkészítettem, s idővel a saját pocakomra hangoltam.

Apropó, hangolás! Bosszant, hogy a süteményrecepteknél legtöbbször hiányzik a tepsi méretére való utalás, holott ez alapvető információ. Jártam már úgy, hogy csupasz maradt a tepsi egyik fele, és kevernem kellett még egy adag tésztát, vagy nem jutott takaró a pitére. Ezennel megígérem: jómagam – ha el nem felejtem - ezt mindig közölni fogom.

Néha szeretem cifrázni...

Mákos kevert sütemény (máklepény, máktorta, hangyás süti)

Mi kell a kredencből?
- egy mély tál a keveréshez
- egy másik a sütőpornak és a lisztnek
- mérleg, sütőpapír, (fa)kanalak a keveréshez, pohár
- kisméretű tepsi (az enyém: 25x35 cm-es)
- recés kenyérvágó kés
- citromreszelő (nem muszáj)

Mi kell a spájzból?
- 3 tojás
- 25 dkg kristálycukor
- 1 csomag vaníliás cukor/vanillincukor
- 2,5 dl tej
- 20-25 dkg darált mák
- 20 dkg finomliszt, vagy 15 dkg finomliszt és 5 dkg grahamliszt keveréke
- 5 dkg natúr (nem sózott) sertészsír
- 1 csomag sütőpor
- reszelt citromhéj (nem muszáj)
- 1 csomag vaníliás cukor/vanillincukor (vagy ennek porcukros keveréke) a szóráshoz (nem muszáj)

Hogy lesz ebből süti...?

A tojásokat a cukorral, a vaníliás cukorral és a tej felével mély tálban jól elkeverjük. Utána hozzáadjuk a mákot, a másik edényből a sütőporral alaposan elvegyített lisztet, felöntjük a maradék tejjel, majd jöhet a zsír és a citromhéj. (Figyelem! A citrom héját reszelés előtt alaposan mossuk meg, súroljuk le pl. ultrás dörzsikével, mert a termőhelyen vegyszerezik a gyümölcsöt, hogy ne romoljon meg, mire ideér. Ugyanez vonatkozik pl. a narancsra is. Akinek telik rá, az vehet biocitromot, így megspórolja a sikálást.) Végül az egészet jól kikeverjük, és sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük. Jómagam hagyományos gázsütőben, alulról a 3. rácson, 3-4-es fokozaton (200-220 fok), 45-50 percig sütöm.

Agyament ötlet, tudom, de én úgy ellenőrzöm a sütit, hogy egy apró pogácsaszaggatóval „meglékelem”: ha a lékelmény alul már szép barna, és felül sem túl lágy, valamint az íze is rendicsek, akkor kész a süti.

Kihűlés után kiemelem a tepsiből, majd óvatosan felszeletelem (vigyázat, könnyen omlik). Nekem a nagy, recés kenyérvágó kés vált be, amit ez esetben úgy használok, hogy mindig csak egy irányban – előre – vágom a sütit, visszahúzáskor óvatosan kiemelem belőle.

Ha a még kézmeleg süti tetejét megszórjuk vaníliás cukorral, az kissé ráolvad és mázt képez, így még finomabb lesz – ilyenkor viszont semmiképp ne rakjuk egymásra a szeleteket. Akár megszórjuk, akár nem, amíg meleg, ne fedjük be nagyon, mert a képződő pára kicsapódik, és a süti nyirkos lesz.

Mákgubó Ízkommandó, sorakozó!

A mákos kevertnek számos variácója létezhet. Készülhet mákkal és dióval vegyesen, esetleg csak dióval (de ez már diós kevert:)), a fantáziának csak a realitások szabnak határt. A tészta nem mellesleg tökéletesen alkalmas muffinkészítéshez.

Akik ügyelnek az egészségükre vagy az önáltatásra, grahamlisztet is keverjenek bele (lásd a hozzávalóknál), sőt tisztán abból is készülhet, de így még nem csináltam, ezért felelősséget nem vállalok érte. (A tesóm így készíti, és állítja, hogy király – mármint nem ő, hanem a sütemény.)

Tejérzékenyek bátran lecserélhetik a tejet szójatejre, nem fognak különbséget érezni – már csak azért sem, mivel nincs összehasonlítási alapjuk, hiszen nem ihatnak tejet. :) Bocsánat... szóval tényleg nincs érdemi különbség, palacsintát is csináltam már szójatejből (mert mi is érintettek vagyunk).

A tojásról is szerettem volna még kotkodálni valamit, de inkább majd legközelebb, merthogy most megyek főzni. :)

A süteményhez lóétvágyat kíván: Pistuc

Az eredeti receptre Horváth Ilona szakácskönyvében bukkantam.

Pistuc bemutatkozása >>>