Reggelizz, mint egy király: nemzetek, reggelik, szokások

A nap indításhoz fontos a szervezet számára az energiabevitel. Ez a kalória indítja be az agyunkat, ad lendületet a munkához, teszi lehetővé, hogy attraktívak legyünk a munkánkban, az életünkben.

Egy reggeli kötelező eleme 2,5-3 dl ital és valamilyen - lehetőleg rostban gazdag - szendvics, gazdag saláta, vagy egy gabonával gazdagított joghurt.

De nézzünk egy kicsit körül, hogy a világ különböző tájain mivel indítják a reggelt.

Amerika

Amerikában a buggyantott tojás, a sült bacon és a lekváros kenyér mellett nagy divatja van a gabonapelyhek fogyasztásának is. A tésztafélék közül a pancake és a donut mellett a mára már tökéletesen amerikanizálódott bagel is hozzátartozik a reggelihez. Inni általában narancslevet vagy tejeskávét isznak.

Kanadában a klasszikus angolszász reggelit szalonnával gazdagítják, a déli részeken igen elterjedt a juharsziruppal leöntött úgynevezett amerikai palacsinta.

Közép-Amerikában kedvelt a kolbász, és az ott őshonos kakaóbabból is igen vastag, fűszeres csokoládékat főznek. A kávé és a tojás is kötelező eleme errefelé a reggelinek. Tojásból nagyon sokféle ételt készítenek.

Ausztrália

Ausztrália az angolszász hagyományokat követve szalonnával, gombával, pirítóssal, lekvárral, tejben áztatott gabonapehellyel indítja a reggelt. Kedvelt a palacsinta, a rösti, illetve a gabonakekszek. Ehhez általában teát, gyümölcslevet vagy kávét isznak.

Ázsia

Indiában a zöldségekkel gazdagított „rántotta” mellett a friss gyümölcsökkel gazdagított joghurt is népszerű. Az appam vagy a roti is kedvelt reggeli. Az előbbi tésztát kész állapotában töltik meg hússal, zöldségekkel, míg a rotiba belesütik azt.

Japánban miso-leves, rizs, tea, nyers tojás, roston sült hal és a zöld tea jelenti a klasszikus reggelit. Manapság azonban inkább – a globalizált világ jeleként – pirítóst, gyümölcslevet, kávét reggeliznek a japánok.

Európa

Az európai, úgynevezett kontinentális reggeli elég gazdag kínálattal várja a reggelizőket. Pékáruból asztalra kerülhet kenyér, zsemle, kifli, croissant vagy kalács. Ehhez kínál vajat, dzsemet, felvágottakat, kolbászt, sajtot, főtt tojást. Egy kevés zöldség (paradicsom, paprika) és gyümölcs is tartozik a palettához. A kontinentális reggeli elemeit általában hidegen tálalják. Ebben tér el leginkább a kontinentális, az európai reggelikre közös bélyeget ragasztó angolok reggelijétől.

A reggeliről talán leginkább híres nemzet az angol. Egy igazi angol reggeli elfogyasztása komoly kihívást jelent mind a gyomornak, mind a gazdájának. A teljes repertoár a következő: sült szalonna, vese, esetleg egy kevés birka borda, füstölt hal. De kerülhet az asztalra bab, a gyarmati időkből megmaradt rizsétel, a kitchari. Kenyér gyanánt pirítós, zsemle vagy barna kenyér. Vaj, lekvár természetesen, aztán persze elmaradhatatlan a gabona tejjel. S mindehhez egy jó tea vagy egy kellemes kávé dukál.

A modernizációnak köszönhetően az angolok is váltottak. Könnyű gyümölcsös, gabonás joghurtokat, mogyoróvajas pirítóst esznek, s a tradicionális reggelijüknek hétvégente hódolnak. Vagy otthon, vagy egy pubban, esetleg kávézóban.

Skóciában előszeretettel eszik a zabpelyhet. Ezt sütik pogácsába, kásaként fogyasztják. Kedvelt a barna kenyérre ültetett, sózott vagy marinált tőkehal, amit egy kis citrommal kínálnak.

Walesben a tengeri moszat és a szívkagyló az igazi eltérés a királyság klasszikus reggelijétől. Ezt a moszatot köretként kínálják a palacsintaként kisütött zabkása mellé.

A németországi reggeli általában zsemléből, lágy tojásból, kolbászból áll. Ehhez kávét isznak. Bajorországban és Ausztriában divat az úgynevezett második reggeli. Ezt úgy 10 óra körül fogyasztják, általában társadalmi eseményként kávézókban, éttermekben. Ebben az esetben a korai reggeli nem nagyon áll másból, mint egy darabka pékáruból és tejeskávéból.

Hollandiában a pácolt hering a helyi sajátosság a reggeliző asztalon. Természetesen nagy választékban jelenik meg a sajt is, és szívesen fogyasztanak felvágottakat is reggelire. A kenyérre gyakran kerül mogyoróvaj is, aminek készítésében is élenjárók a hollandok. A klasszikus kávé, tea, tej választék mellett a hollandok kedvelik az ánizsos meleg tejet.

Franciaországban gyakori a pékáru fogyasztása valamilyen meleg itallal. A pékáru lehet croissant vagy baguette. Ehhez egy kevés vajat és dzsemet fogyasztanak. A hozzá kínált ital általában egy bögrényi tejeskávé vagy tea, esetleg forró csokoládé. Olaszországban is ez a bevett reggeli.

Spanyolországban gyakori a fokhagymával, olívaolajjal átitatott, paradicsommal halmozott szendvics. A rántotta is kedvelt reggeli. A gyarmatosításnak köszönhetően a spanyolok és a portugálok között nagyon nagy arányban fogyasztják reggeli ital gyanánt a forró csokoládét.

Törökországban a helyi pékáruk, egy kis méz, és már kész is a reggeli. Szívesen isznak ayrant, teát vagy egy kis zaccos feketekávét.

A magyar reggeli

Jóféle fehér kenyér vagy zsemle, kolbász, tojás, méz, dzsem, sajt, felvágott, virsli. Gyümölcslevet nem szokás reggelente inni, így inkább kávé vagy tea kerül az asztalra. A gyerekek számára egy bögre kakaó. Ha nem is klasszikus, de létező alternatíva a reggelire, illetve vacsorára a tejbegríz és a tejberizs. A tejbegrízt melegen, kakaószórással tálaljuk, míg a tejberizst inkább hűtve, gyümölcsökkel kínáljuk.

Miért is fontos reggelizni?

Az anyagcsere, az emésztés beindításáért felelős a reggeli. Ahogy az egyik egészséges életmóddal foglalkozó barátnőm mondja, a reggelivel köszönünk be a szervezetünknek. Ez az étkezés segít a szervezetnek a vércukorszint beállításában. Ideális esetben a napi energiaszükségletünk közel egyharmadát reggel kell bevinnünk. Így biztosíthatjuk egész délelőttre a fitt szellemi és fizikai állapotunkat.

Mindmegette-ajánlat: érdemes kipróbálni a svájciak által előszeretettel fogyasztott Bircher-müzlit, ami egy svájci orvos nevéhez fűződik. A saját kórházi betegeinek fejlesztette ki ezt az ételt a XX. század legelején. A svájciak által kedvelt müzli a 60-as évektől vált világszerte ismertté. Az eredeti recept szerint vízben áztatott zabpelyhet kell reszelt almával, kondenzált tejjel, egy pici citromlével és egy kevés őrölt olajos maggal összekeverni. Ebben az igen egyszerű reggeliben megtalálható mindaz, amire a szervezetnek szüksége van. A zab jótékonyan hat a koleszterinre, rosttartalma az emésztést segíti elő. Az olajos magvak omega 3 zsírtartalma az idegrendszerre van jó hatással, a tej a fehérjét és a kalciumot pótolja. A gyümölcs rosttartalma szintén az emésztést segíti elő, nem beszélve a természetes cukortartalmáról.

Manapság hogy készül egy ilyen müzli, svájci mintára?

1 kis pohár natúr joghurt
5 evőkanál zabpehely
2 alma
1 marék dió vagy mandula
1 kávéskanál barnacukor (ízlés szerint)

A joghurtot egy tálba öntöm, hozzáadom a zabpelyhet. Amíg megpuhul a pehely, addig megpucolom az almát, és egy üvegreszelőn lereszelem, a joghurthoz adom. A diót vagy mandulát mozsárban durvára töröm, és az elegyhez adom. Bátran ízesíthető fahéjjal, azsalt gyümölcsökkel, mazsolával.