Sóskaleves sajtos omlettel

Sóska: kedvenc vagy rém?

Európában szinte mindenhol terem a magas C-vitamin tartalmú sóska. Nyersen is fogyasztható, zsenge levelei miskulancia salátával keverve ízletesek. Lehet leves, főzelék, saláta, töltelék, halakhoz, csigához, sajtokhoz, tojáshoz is illik.

A menzák rémének is nevezik a gyerekek. Bár azt is írják róla, hogy a fiatal hajtásai a gyermekek kedvence, de ezt én kétlem. A spenót csak a második a sorban, le sem tagadhatják, hogy rokonok. Vetőmagját be lehet szerezni, így érdemes otthon termeszteni. Szereti, ha bőven megöntözik, és az sem árt neki, ha nincs egész nap a tűző napon vagy az árnyékban. Aki bio sóskát szeretne, az keresheti a réteken is (réti sóska).

A fagyasztott változatát hyper-super-mega-giga áruházakban is lehet kapni, bár igazi zöld színét elvesztette, így én nem találom túl gusztusosnak. Tudják, ha frissen vágják, az a legjobb, ha forrázni akarják, akkor mehet egy kis szódabikarbóna a vízbe, utána pedig sokkoljuk le jéghideg vízzel. Ha pedig túl savanyúnak találjuk, használjunk nyugodtan mézet cukor helyet.

Vigyázzunk azért, a mézet (is) hamisítják. A közelmúltban az egyik nagyáruházban antibiotikum maradványokat találtak egy termelői mézben, ami nagyon veszélyes lehet. Az olcsó méz gyanús lehet. Amelyik hűvös helyen nem dermed meg, az gyanús, a jó méz ugyanis kristályosodik. Be lehet szerezni különleges mézeket is, remek pl.: a medvehagyma, a kakukkfű, a facélia, a somkóró, az aranyvessző vagy a gesztenye virágméz.

Sóskaleves camembert-es omlettel

Hozzávalók:
5 dkg vaj
1 szál zöldhagyma finomra vágva
1 dl fehérbor
30 dkg friss sóska (vagy 50 dkg fagyasztott)
3 dl tej
1 dl tejszín
só 
bors
méz
Az omletthez:
4 tojás
1 púpozott evőkanál tejföl
só
10 dkg camembert vagy brie
2 evőkanál olaj
A tálaláshoz:
tejföl

Elkészítés: A vajon megfuttatjuk a finomra vágott zöldhagymát, felöntjük a fehérborral, felforraljuk. Hozzáadjuk a friss sóskát, megfonnyasztjuk, felöntjük a tejjel és a tejszínnel, fűszerezzük sóval, borssal, mézzel, késhegynyi szódabikarbónát is adunk hozzá, hogy megőrizze a színét, és pár percig főzzük, majd leturmixoljuk.

Az omletthez teflon serpenyőben felhevítjük az olajat. A tejföllel és sóval felvert tojást beleöntjük, csökkentjük a hőmérsékletet, és lassan sütjük, amíg a széle megkeményedik, de a közepe még folyós. Rárakjuk a sajtszeleteket, tányérra csúsztatjuk, és felgöngyöljük. Aki nem szereti folyékonyan a tojást, 180 fokos sütőbe rakhatja még 2 percre.

A levest tálba merjük, a tejföllel és a felszeletelt omlettel tálaljuk.

Az omlettről

Az omlett lényege a jó minőségű friss tojás, amihez egy kis tejszínt keverünk. A jó serpenyő ehhez teflonos, közepesen magas oldalú, amiben szépen össze lehet forgatni az omlettet. Fontos az is, hogy ne süssük szárazra, a közepe maradjon lágy. Legjobb frissen készíteni.

Ha ezeket az alapszabályokat betartjuk, biztos, hogy jól sikerül.

Brillat-Savarin, aki egy azok közül, kinek nevét még most is sűrűn emlegetik, így szerette elkészíteni: szalonkából és szarvasgombából szalpikont készítünk, amit szalmimártással kötünk meg, ezzel töltjük az omlettet, leöntjük szalonkamártással, és bőségesen reszelünk rá szarvasgombát.

Burgundiában vajban párolt csigahússal töltik, és friss petrezselyemzöldet kevernek a tojáshoz. Ha Spanyolországban rendeljük, akkor kockázott paradicsomot és olívabogyót kevés fokhagymával átforrósítanak, ezzel töltik az omlettet, körülöntik paradicsompürével és szardellapasztával ízesített fehérmártással. Egyszerűen megéhezik az ember, miközben olvassa ezeket a nagyszerű módozatokat.

Én is így jártam. Épp most készítettem egy hagymakrémlevest, amibe halkockákat főztem, majd parmezános omlettet, kis mozzarellát és bazsalikomot is tettem. JÓ ÉTVÁGYAT!