A több mint ezeréves múlttal bíró tekercsek valamikor 1000 környékén, a Sung-dinasztia idején születtek. A tavasz kínálta zöldségekkel és egyéb finomságokkal töltött tésztatekercsek hamar a kínai újévet követő tavaszi fesztivál elengedhetetlen részévé váltak. Ahogy nőtt a népszerűségük, úgy csökkent a méretük: a Sung-dinasztia idején a tekercsek még jóval nagyobbak voltak a ma ismerteknél, méretük a Ming-dinasztia idején redukálódott, s vált a ma ismert könnyen ehető snackké.
A tavaszi tekercs még a császári udvar ételei között is szerepelt, sőt egyes legendák szerint bizonyos tavaszi tekercs recepteket egyenesen Buddha hagyományozott a követőire, hogy boldogságban és szerencsében legyen részük.
Az ázsiai konyha nagyon kedveli a tésztás ételeket, amelyek egy jelentős része a gasztronómiájukban előételként vagy amolyan snackként kap szerepet. Ezek a tekercsek, töltött batyuk megvásárolhatóak az utcai árusoknál, de étteremben előételként is megállják a helyüket, délidőben egy kis teával, estefele esetleg sörrel leöblítve fogyaszthatóak.
A tavaszi tekercs tésztája hagyományosan rizslisztből készül, míg a hozzá igen hasonló, az európaiak által gyakorta szintén tavaszi tekercsként azonosított tojásos tekercs vastagabb, búzalisztből készített tésztával bír.
A tészta szerepe alapvetően nem más, mint az ezerféle töltelék összetartása. S ha már összezárták ezeket az ízeket egy tésztaburokba, akkor vagy gőzölik, vagy főzik, vagy sütik. A tavaszi tekercset Európa-szerte bő olajban kisütve szokták kínálni, általában valamilyen szósszal. A szószok legtöbbször szójaszósz alapon nyugszanak, amit egy kevés fokhagymával, szezámolajjal és némi csilivel ízesítenek, illetve van, ahol édes csiliszósszal kínálják a tekercseket.
Legismertebb tavaszi tekercsek a sokféle töltelékéről híres Fujianese tavaszi tekercs és a Shanghaiese tekercs. A Fujianese tekercset nem sütik olajban, mint a nálunk ismert tavaszi tekercseket, hanem a pekingi kacsához hasonlóan az előkészített és összepárolt tölteléket a kész palacsintákba töltik, és - mártásokat kínálva hozzá - ebben a formájában fogyasztják. A Shanghaiese tekercsekben szinte mindig található bambusz, gyakori fűszere a gyömbér. A töltelékek közül sokszor van benne sertéshús, rák, különféle zöldségek, közöttük a pároltan is ropogós vízi gesztenye. Ezt a tekercsféleséget bő olajban sütve, édes csiliszósszal kínálják.
A töltelékben szinte bármi lehet. A húsos variációkban szerepelhet hal, rák vagy más tengeri herkentyű, illetve pirított vagy párolt sertés-, kacsa- vagy csirkehús, de az eredeti tavaszi tekercsekben általában csak különféle zöldségek kaptak helyet.
A tekercsek töltelékében a bambusz és a vízi gesztenye mellett gyakori szereplő a snidling, a mogyoróhagyma, a fokhagyma, vékonyra (julienne-re vágott) sárgarépa, póréhagyma, kedveltek a különféle csírák, a zöld káposzta, a kukorica, az uborka, de tehetünk a töltelékbe vékonyra szelt gombát (pl. shiitake), kaliforniai paprikát vagy bármilyen más zöldséget, amit a tavaszi piac kínál nekünk.
A sűrítéshez mehet a töltelékbe vékony főtt tészta (gyakorta üvegtészta), esetleg rizs, ha nem csak tekercseljük a tölteléket, hanem ki is sütjük, akkor adhatunk hozzá 1-2 tojást, s fűszerezésnél szerepet kapnak a szójaszósz mellett a friss zöldfűszerek (bazsalikom, koriander esetleg menta) is.
A tésztát készíthetjük otthon, de ázsiai boltokban mindenütt kapható előre elkészített lap, amibe csak ügyesen bele kell tekerni a tölteléket, majd bő olajban kisütni. A tavaszi tekercs nyugodtan készíthető réteslappal is.
Az eredmény egy kívül ropogós, belül szaftos és puha falat, amivel elüthetjük éhünket, vagy felkészülhetünk a főfogásokra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.