Tényleg okos a tojás?

A húsvéti tojás az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi − a XII. században hivatalos egyházi áldásban is részesült. A tojás kultikus felhasználását azonban nem a kereszténység kezdeményezte, az egyház egy ősi termékenység-szimbólumot és tavaszi hagyományt töltött meg saját ideológiájával.

Egészséges

A meszes héjon − amely kalcium-karbonátból áll − sok kicsi pólus található, hogy a tojás belseje „lélegezzen”. A tojás – a benne lévő értékes tápanyagoknak köszönhetően - számos panaszra gyógyírként szolgál. Az ősi tapasztalatok bizonyítékaként ma már hatóanyagait is pontosan ismerjük.

Egy nagyobb méretű tojás 6-8 gramm fehérjét és 5-7 gramm zsírt tartalmaz. A tej után a tojás a második - az emberi táplálkozás szempontjából - legfontosabb a fehérjék sorában: körülbelül negyvenféle fehérje található benne. A fehérjék elemi építőkövei az aminosavak, s az esszenciális aminosavakat szervezetünk nem képes előállítani, viszont elengedhetetlenül szükségesek az emberi test számára.

A tojásban a C-vitaminon kívül szinte az összes vitamint megtaláljuk. Különösen gazdag B2- és B12-vitaminban, a legfontosabb D-vitamin forrásunk, megemlítendő az E-vitamin, és egy tojás a napi ajánlott A-vitamin-bevitel egyötödét tartalmazza. Az ásványi anyagok közül a foszfor, a vas, a jód és a cink mennyisége jelentős.

A tojássárgájában levő lecitin bőségesen tartalmaz kolint, amelynek a koleszterin vérben való szállításában és a zsíranyagcserében van szerepe, és a sejthártyának és az idegszövetnek is lényeges alkotóeleme. Noha a szervezet elegendő kolint termel átlagos igényei kielégítésére, a táplálékkal bevitt további mennyiség csökkentheti a zsír felhalmozódását a májban, és megelőzhet bizonyos idegrendszeri károsodásokat. Magas koleszterintartalmával kapcsolatban számos tévhit él, ám a tojás az egészséges koleszterinek közé tartozik, és csak az egyébként magas koleszterinszinttel rendelkezőknek nem ajánlott a fogyasztása.

Anabolikus (fehérjéket felépítő) hatása miatt ideális tápanyag sportolóknak, valamint olyanoknak, akiknél az izom vagy más fehérjék lebomlása fokozott (pl. időskori izomsorvadás). A tojásban lévő lutein és zeaxantin bizonyítottan jelentős szerepet játszik mind az időskori érzékszervi működések romlásának, mind az érelmeszesedés folyamatának lassításában. A korai fejlődésben is jótékony hatású.

A gyógyszeripar felhasználja a tojásból nyerhető különböző anyagokat, többek között a zsíroldékony gyógyszerek szállítóanyagaként, kismama-táplálékkiegészítőben a magzati idegrendszer fejlődését segítendő, a koraszülöttek táplálásában, sőt az Alzheimer-kór kezelésében is.

Kérdések és válaszok

1. Fehér vagy rózsaszín héjút válasszunk? A tojás héjának színe a tyúk fajtájából következik. A barna tyúkok „tojáshéj” színű tojást, a fehérek pedig fehér héjút tojnak. A tojás héjának színe nem befolyásolja a táplálék minőségét.

2. Mennyire sárga a sárga? A tojás sárgájának színe a tyúk táplálékától függ. Ha búzával etetik, a sárga sápadtabb, ha viszont kukoricával, akkor ragyogó sárga színű.

3. Hűtőben kell-e tartani a tojást? Igen, szobahőmérsékleten ugyanis a tojás egy nap alatt annyit veszít frissességéből, mint egy hét alatt a hűtőben. Legjobb az 5–8 fok közötti hőmérséklet.

4. Mennyi ideig tartható el a tojás? Az első egy héten igazán friss a tojás, ilyenkor érdemes lágy tojást, buggyantott tojást készíteni belőle. Ezután inkább főzzük keményre, használjuk rántottának, omlettnek vagy süteménybe, töltelékbe. A 28 napnál öregebb tojást dobjuk ki!

5. Honnan tudható, hogy friss-e a tojás? Egy edénybe öntsünk hideg vizet, majd tegyük bele a tojást: ha elmerül, a tojás frissnek mondható, ha lebeg a vízben, akkor már öregebb. 


 

Tojásdíszítés

A húsvéti tojásfestés két legelterjedtebb módja a festés és az írókázás. A festéshez kaphatók különböző tojásfestékek, matricák, amelyeket saját ötlet alapján használhatunk fel.

A hagyományos húsvéti tojás piros. A színnek védő erőt tulajdonítottak, amely megvéd az ártó szellemektől. Valószínűleg ez az ősi hitre rakódtak rá a későbbi korok kulturális tartalmai. A kereszténység a piros színben Krisztus vérének szimbólumát látja. A tojásfestés szokása az egész világon elterjedt, kereszténységtől függetlenül.

Az írókázás esetében viasszal mintát rajzolunk-írunk a tojásra, majd egyszínűre festjük: a viaszos részt nem fogja be a szín, így előtűnik a minta. A viaszt száradás után lekaparjuk.

Ha sokáig főzzük a tojást, aztán hirtelen hideg vízbe mártjuk – hogy a hártyája belül elváljon a héjától –, akkor szinte örökéletű lesz, nem kell attól tartanunk, hogy megromlik. Évek múlva, ha megrázzuk, érezni fogjuk, hogy egy kis golyócska ugrál a közepében, ez lett a sárgájából.

Különleges színhatás érhető el, ha hagymahéjjal teli vízben főzzük a tojást. Nagyon szép ajándék, ha gombostűvel óvatosan kifúrjuk a tojás két végét, kifújjuk, majd óvatosan kimossuk a belsejét langyos vízzel, aztán festjük. (A kifújt „felesleget” a rántottától kezdve számtalan módon felhasználhatjuk.)

Speciális technika a tojáspatkolás: manapság tojáspatkolók próbálkoznak a kis fémlapok tojásra erősítésével. A világrekord: egy tojáson 1202 darab patkó, 2404 darab szeggel!

Húsvéti töltött tojás füstölt sonkával

Hozzávalók: 10 db főtt tojás, 10-15 dkg füstölt sonka, 1 dl tejföl, petrezselyem, 1 evőkanál mustár, 2 evőkanál majonéz, 10 dkg reszelt füstölt sajt, 1 fej lilahagyma, 1-2 szál zöldhagyma, só, bors
Elkészítés: A tojásokat félbevágjuk, a sárgáját kivesszük, külön tálba tesszük. A fél fehérjéket tűzálló tálba helyezzük, és hogy megálljanak, picit lecsíphetünk a gömbölyded aljukból. A sonkát és a hagymákat egészen apróra vágjuk, a sajt felén kívül mindent hozzáadunk a sárgájákhoz, jól összedolgozzuk, és kiskanállal a fehérjékbe töltjük. A tetejét megszórjuk reszelt sajttal, és körülbelül 10 percig sütjük.

Húsvéti receptek >>>

Húsvéti sütemények >>>