Nagyanyáink módszereivel gyógyulnál? 5 súlyos tévhit, ami inkább árt, mint használ

Rengeteg tévhit kering a népi gyógymódokkal kapcsolatban. Íme öt olyan, amit jobb, ha te sem használsz!

Orbáncfű depresszióra

Az orbáncfüvet (Hyperic perforatum) valóban alkalmzzák depresszió, szorongás és hangulatingadozások kezelésére. Bár vannak kutatások, amelyek alátámasztják a hatékonyságot enyhe és közepes depresszió esetén, orvosi felügyelet nélküli szedése nem ajánlott, mert komoly mellékhatásokat okozhat. Egyeseknél előidézhet álmatlanságot, fejfájást, szédülést, nyugtalanságot, de van, akinél fényérzékenységet válthat ki. Az orbáncfű ráadásul olyan enzimeket aktivál a májban, amelyek felgyorsítják bizonyos gyógyszerek lebontását, így azok hatása csökkenhet. Különösen veszélyes antidepresszánsokkal, fogamzásgátlókkal, vérhígítókkal és immunrendszert gyengítő gyógyszerekkel együtt szedni. Ráadásul a depresszió súlyos mentális betegség, és szakszerű diagnózist igényel. Ha valaki komolyabb tüneteket tapasztal (pl. hosszan tartó levertség, öngyilkos gondolatok), akkor pszichológus vagy pszichiáter segítségére van szüksége, nem öngyógyításra.

Tojásfehérje égési sérülésekre

Számos élelmiszer kiváló bőr- és hajápoló, gondoljunk csak az avokádóra vagy a mézes, joghurtos maszkokra. De komoly égési sérülés esetén jobb, ha szakemberhez fordulsz, hiába ismersz számos házi gyógymódot – köztük esetleg a tojásfehérjés pakolást. Bár a tojásfehérje égési sebekre való használata egy régóta ismert népi gyógymód, veszélyes és nem ajánlott. A nyers tojás ugyanis szalmonella és más baktériumok hordozója lehet. Ezek a mikroorganizmusok ha sérült bőrfelületre kerülnek, fertőzést okoznak, ami lassíthatja a gyógyulást és akár súlyosabb szövődmények is kialakulhatnak. Ugyanígy tilos az égett bőrfelületre olajat vagy tejfölt tenni!

Pénzérme szorítása sérvre

Ez (is) egy klasszikus, de nagyon veszélyes népi gyógymód! A kisbabák sérvére pénzérmét szorítani teljesen hatástalan, sőt komoly problémákat is okozhatsz vele. A köldöksérv gyakori a csecsemőknél, és a régi hiedelem szerint egy érme rászorításával „visszanyomható” a kidudorodás. Az igazság azonban az, hogy a köldöksérv az esetek többségében magától elmúlik pár éves korra, és az érme nem gyorsítja vagy segíti a gyógyulást – sőt! A pénzérme tele van baktériumokkal, így kórokozók tömkelege kerülhet a baba bőrére, ami gyulladást vagy akár komolyabb fertőzést is okozhat. A köldöksérv azért alakul ki, mert a hasfal még nem záródott be teljesen. Egy érme leszorítása nem erősíti meg az izmokat, és nem gyorsítja a gyógyulást. És hogy milyen veszélyeket rejt még ez a gyakorlat? Nos, a pénzérme és a ráhelyezett ragasztás vagy kötés kidörzsölheti a baba bőrét, ami kisebesedhet. Ha a kötés túl szoros, akadályozhatja a vérkeringést, és ronthatja a bőr oxigénellátását, ami bőrirritációt, sőt, fekélyesedést is okozhat.

Nyál kisebb sebekre

A szülők nem tétováznak: ha a gyerekük megsérül, elesik és felhorzsolja a bőért, simán a nyálukkal tisztítják meg a sebet, ha éppen nincs más kéznél. Te is ezt csinálod? Ha igen, nagyon rosszul teszed! A nyál valóban tartalmaz enzimeket és fehérjéket (pl. lizozim, laktoferrin), amelyeknek van némi antibakteriális hatása, az igazság azonban az, hogy a nyálban sokkal több kórokozó van, mint amennyi „jótékony hatása” lehet! Ha a nyállal baktériumokat viszel a sebbe, az fertőzést, gyulladást okozhat, a gyógyulás pedig lelassul. 

Aktív szén puffadásra

Az aktív szén népszerű természetes „csodaszer”, amit sokan puffadás ellen szednek, de valójában nincs bizonyított hatékonysága ezen a téren. Az aktív szén adszorbens anyag, ami azt jelenti, hogy folyadékokat és mérgező anyagokat képes megkötni a gyomorban és a belekben. 
A puffadást azonban nem folyadékok, hanem gázok okozzák, ezért nagyon kis molekulák – és ezeket az aktív szén nem tudja hatékonyan megkötni. Viszont az aktív szén megköti a tápanyagokat és a gyógyszereket is, csökkentve azok hatékonyságát. Hosszú távon szedve székrekedést vagy tápanyaghiányt is okozhat!

(Kiemelt fotó: Shutterstock)