A főzőtejszín – ahogy azt a neve is mutatja – főzéshez a legalkalmasabb, ugyanis a 10-22%-os zsírtartalmú tejszín sűríti, krémesebbé teszi az ételeinket. Torták, sütemények készítésekor a kemény tejszínhab eléréséhez viszont a magasabb zsírtartalmú, 28-35%-os habtejszínt érdemes választani.
Talán meglepő, de a habtejszín cukrozatlan változata sós ételek készítéséhez is kiválóan alkalmas. Ezt a zsírosabb tejszínfajtát ugyanis a krémlevesek, főzelékek sűrítésére, krémesítésére ugyanúgy használhatjuk, mint a főzőtejszínt.
A Szupermenta csapata a teszt során megvizsgálta a nagyobb áruházláncok tejszínkínálatát és növényialternatíva-választékát is. Összesen 114 olyan termékkel találkoztak, amelyek felhasználásukat tekintve hasonlóak, összetételükben azonban igencsak különböznek.
Főzőtejszínek
A piacon 42 főzőtejszínt talált a tesztcsapat, ezek közül 3 volt laktózmentes. A csomagoláson feltüntetett jelölés szerint 10-22% (m/m) zsírtartalmúak.
Fő alapanyaguk a tejszín, melyhez sűrítő és homogenizáló anyagként karragént használnak, emellett több esetben más stabilizátorok is előfordulnak az összetevők között: ilyen például a szentjánoskenyérmag-liszt és a guargumi. Ezen adalékanyagok felhasználásának célja, hogy sűrűn folyó oldatokat képezzenek olyan élelmiszerekben, amelyek vizet is tartalmaznak, tehát hogy ne váljon szét a vizes rész a zsírtól.
Az elemzett főzőtejszínek nagyjából felénél savanyúságot szabályozó anyagot, illetve hozzáadott tejfehérjét is használtak.
Néhány termék esetében keményítő és emulgeálószerek is szerepeltek az összetevők között. Ezekre azért van szükség, hogy a csökkentett zsír- és fehérjetartalmat pótolják, ezzel megfelelő állagot kialakítva a terméknek.
A főzőtejszínek mindegyikén feltüntették az UHT vagy Ultrapasztőrözött jelzést. A készítmények 200-500 gramm, illetve 180-1000 milliliter közötti kiszerelésben kaphatóak.
Habtejszínek
Habtejszínből 26-féle 30-35% közötti zsírtartalmú termékkel találkoztak, amelyek közül 5 termék volt laktózmentes.
A fő összetevő a habtejszínek esetében is a tejszín, ezenkívül minden termékben található sűrítőanyagként karragén. A habtejszínek csaknem feléhez savanyúságot szabályozó anyagot, néhány termékhez pedig emulgeálószert, illetve tejfehérjét is használtak.
24 terméken tüntették fel az UHT vagy Ultrapasztőrözött jelzést, kettőn pedig a féltartós felirat szerepelt. A habtejszínek 200-500 gramm, illetve 200-1000 milliliter kiszerelésűek voltak.
Tejszínek
A Magyar Élelmiszerkönyv előírása alapján a tejszín zsírtartalma 18-45% között engedélyezett. A kínálatban 4 tejszín megnevezésű termékkel találkoztunk. Ezek a készítmények főzéshez és tejszínhab készítéséhez is alkalmasak lehetnek. A csomagoláson feltüntetett információk szerint mindegyik 30%-os zsírtartalmú. Fő alapanyaguk a tejszín, melyhez stabilizáló anyagként karragént használnak. 3 termék laktózmentes volt, ezek savanyúságot szabályozó anyagot és laktázenzimet is tartalmaztak.
Minden tejszín csomagolásán feltüntették az UHT jelölést. A termékek 500 milliliteres kiszerelésűek voltak.
Növényi alternatívák
A vásárlói igények kielégítése miatt egyre több olyan készítmény kerül a boltok polcaira, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak tejet, illetve állati eredetű összetevőt. Ennek is köszönhető, hogy ma már valamennyi vásárló megtalálhatja a számára legmegfelelőbb terméket.
A Szupermenta polcfelmérése során 15-féle főző- és habtejszín-alternatívát adó termékkel találkoztunk. Ilyen többek között a kókusz- és a rizsfőzőkrém, illetve a zabkrém. Ezek között szerepelt 5 bio jelzéssel ellátott készítmény.
A csomagoláson feltüntetett összetevők alapján elmondható, hogy mindegyik ivóvízalapú, és kizárólag növényi eredetű alapanyagok felhasználásával készült. Ilyen például a kókusztej, a rizs vagy a szójafehérje. 4 termék tartalmazott hozzáadott cukrot is.
Zsírtartalmuk 8 és 31% közötti, mely főként növényi zsírokból adódik, pl. kókuszolaj, napraforgóolaj, repceolaj.
TIPP: A különböző növényi főzőkrémek és habok felhasználásakor érdemes figyelembe venni a termék ízét, amely eltérő lehet a hagyományos társaiktól. A kókuszalapú krémek például édeskésebbek, míg a rizsből vagy zabból készültek kesernyésebb ízzel rendelkeznek!
(Forrás: Nébih/Szupermenta.hu)
.jpg)
.jpg)