A Beaujolais-balhé

Ahelyett, hogy este otthon ülne a meleg szobában, inkább a hideg, nedves, novemberi utcán áll sorba valamelyik borkereskedés előtt. Várja az éjfélt, hogy végre hozzájusson az imádott nedűhöz.

Minden évben november harmadik csütörtökén (tehát az idén 19-én) 0 órától lehet árulni a beaujolais nouveau-t (kiejtve: bozsole nuvó). Talán még emlékeznek: hasonló sorok álltak Harry Potter legújabb kötetéért vagy a Microsoft Windows legújabb változatáért, esetleg Madonna koncertjegyért. Hasonlóan várakozik a tömeg a borra, hogy aztán sorra kerülve megvegyen néhány kartont, hazavigye, és a hét végén lehetőleg el is fogyassza. Sietni kell vele, új bor, nem áll el sokáig.

A beaujolais a XX. század egyik legnagyobb sikere. No nem a bortermesztés nagy sikere, hanem a marketingé. Jó bornak nem kell cégér. Ennek kellett. A beaujolais - szerintem - legfeljebb közepes minőségű, elég savanykás ízű. Ízlésekről nehéz vitatkozni, de ez az általános vélemény. Franciaországban is a hetvenes évekig a sok kiváló, híres bor mellett csak egy volt a „futottak még” kategóriából.

Akkor találtak ki hozzá - és hajtottak végre mérnöki pontossággal, minden apró részletre odafigyelve - egy rendkívül hatásos eladási stratégiát. Filmsztárok, híres táncdalénekesek, mesterszakácsok reklámozták a csodálatos italt. Először került a borosüveg címkéjére is reklám az addig szokásos egyszerű ismertetés helyett.

New Yorkba a szupergyors Concorde (az sincs már) repítette a bort, amit ott is óriási csinnadrattával fogadtak. A világ csak bámult, soha bornak még nem csináltak ekkora reklámot. És mindenki vette az üvegeket, mert mások is vették, aki valamit adott magára, nem mondhatta, hogy kimaradt ebből az élvezetből.

Mára jócskán alábbhagyott a lendület. Már sokan merik bevallani, hogy ez a bor nem is annyira jó, illetve ezért az árért sokkal jobbat is lehet kapni. Az általános válság sem tesz jót egy ilyen terméknek, ha takarékoskodni kell, erről könnyű szívvel le lehet mondani. Ma már lényegesen kevesebbet adnak el belőle, mint fénykorában, de még mindig sokkal többet, mint az ár és az érte nyújtott minőség alapján indokolt lenne.