2006. augusztus 7. Gáborka

Gyakorló hipochonderként és a vizsgaidőszakokban gyomorgörcsöktől szenvedő, idegileg toprongy diákként mindig csodáltam őt. Neki mindegy volt, hogy esik vagy fúj. Pirospozsgás arcával és széles mosolyával mindenkit levett a lábáról - beleértve a vizsgáztató tanárainkat is. Én tanultam, vitatkoztam a jogos igazamért, majd kettessel az indexemben dühödten ordibáltam, és elszívtam egy doboz cigit a folyósón. Ő linkelt, dumált, az adott tétel helyett elmesélte a tanárnak a kutyája fülműtétjét, és négyessel ment haza. Én bömböltem, ha csalódás ért és szabályosan padlóra kerültem, ő vállat vont, és azt mondta, nem ér annyit az egész, hogy kiakadjon, majd berakta a mosást, és este 11-kor nekiállt carbonarát főzni.
Sokszor szívesen cseréltem volna vele az egészséges életfelfogásáért és optimista látásmódjáért, ami rám, ingadozó kedélyállapotú, a világot és az embereket sokszor borúsan látó halak-emberre nem igazán jellemző.
Bea barátnőm élete a diplomaosztó után szépen és problémamentesen alakult. Már egész korán (vagy 7-8 éve) jól választott. Szinte elsőre megtalálta azt az embert, akiről úgy érezte, hogy élete párja lesz. 3 évvel ezelőtt született meg a kislányuk, Dórika, aki az apja, András vonásait és az anyja habitusát örökölte. Hihetetlen volt látni a kislányban mindkettőjüket - miközben Dodó mégis annyira más volt. Aztán újra elrepült néhány év, és múlt héten, csütörtök reggel megszületett Gáborka, a család legifjabb tagja.

Megrendítően jó érzés volt a szülészet folyósólyán sétálni, majd a barátnőmmel és a szobatársaival beszélgetni. Noha 32 éves vagyok, a lányok még most is tudtak újat mondani a terhességről és a szülésről. Nem tudom, mit akartam hallani, mégis rossz volt a kellemetlen részletekkel szembesülni. Bea valószínűleg láthatta, mi zajlik le bennem, mert (most is pirospozsgás) arcával rám nevetett, és azt mondta. - Ugyan már, Mirza! Csak a babátokra fogsz gondolni közben. Majd meglátod, hogy semmi más nem fog érdekelni. Életed legszebb élménye lesz!
De már nem figyeltem semmi másra, csak az ágy mellett elhelyezet drótkosárra, amelyben apró, fehér pokrócba bugyolált baba szundikált. Gyönyörködtem ebben az új kis életben, barátnőm rózsás arcú kisfiában, és úgy döntöttem, hogy ezzel a mondattal és képpel zárom a terhességgel kapcsolatban bennem kavargó kérdéseket.

A babalátogatóból hazatérve a kantin úgy döntött, hogy újfajta pogácsareceptet kísérletezik ki VIP vendége, Ká számára. Mostanában ugyanis nem sokat tüsténkedtem a konyhában, és gondoltam, itt az idő, hogy néhány jó pontot szerezzek a kedvesemnél. Anyával újfajta, Fokhagymás pogácsát "találtunk" fel.:o)
Hozzávalók: 1 kg liszt, 30 dkg margarin, 2 tojássárgája, 7 csapott teáskanál só, 10 gerezd fokhagyma, 4 dl tejföl, 5 dkg élesztő egy pohár (2 dl) langyos tejben felfuttatva
A kenéshez: 5 gerezd fokhagyma, kevés víz, só, és 1 felvert tojás
Elkészítés: Az élesztőt langyos tejben egy kevés cukorral felfuttatjuk. A lisztet egy mély tálba tesszük, és a margarinnal összemorzsoljuk. Hozzáadjuk a tojássárgát, az élesztőt, 10 db áttört fokhagymagerezdet, a tejfölt és a sót, majd alaposan összedolgozzuk a tésztát. Kissé belisztezzük, letakarjuk, és 2 órán át állni hagyjuk. A maradék 5 db fokhagymagerezdet is áttörjük, kevés sós vízzel összekeverjük, és szintén 2 órát állni hagyjuk.
Ha a tészta megkelt, lisztezett deszkán kinyújtjuk, berácsozzuk, kiszúrjuk és egy sütőpapírral kibélelt tepsire pakoljuk. A fokhagymás vizet leszűrjük, és megkenjük vele a pogácsákat. Ezután a felvert tojással is megkenjük a pogácsákat. Előmelegített sütőben közepes lángon (gázsütőn 2-es fokozaton) aranyszínűre sütjük kb. 20-25 perc alatt.

Amíg a pogácsatészta a kelesztő tálban szunnyadt, elkészítettük az ebédet. Ká anyukája épp látogatóban járt nálunk, ezért direkt jól jött, hogy ilyen egyszerű, mégis nagyon különleges ízű fogást tudtunk a tányérokra varázsolni. Sajtos-bundás pulykamelleket készítettünk héjában sült burgonyával és friss paradicsomszeletekkel. Hozzávalók: 8 db pulykamell(filé), 4-5 evőkanál reszelt gouda sajt, 3 evőkanál dijoni mustár, 3-4 evőkanál liszt, tej, 1 kis vöröshagyma, 1 kis lilahagyma
Elkészítés: A pulykamell(filéket) megmossuk, és a mustárral elkevert tejbe áztatjuk. Egy másik tálban összekeverjük a reszelt sajtot, a lisztet és az apróra vágott lila és vöröshagymát. A húst megforgatjuk a mustáros tejben, majd a sajtos-hagymás lisztkeverékben, majd egy sütőpapírral kibélelt tepsibe fektetjük őket szép sorban. A maradék sajtos keveréket rájuk szórjuk, és előmelegített sütőben 200 fokon 35 perc alatt pirosra sütjük. Héjában sült vajas burgonyával, friss paradicsommal vagy csemege uborkával tálaljuk.

A fokhagymás pogácsa minden képzeletünket felülmúlta. Ilyen finom sós aprósüteményt még soha nem ettünk, Ká teljesen el volt ájulva. Eláruljam, hogy azon hirtelenjében mennyit evett belőle? Na jó: 11 darabot... ez azért jelent valamit, nem? :o) Ha egy héttel korábban megsütöm, beneveztem volna a pogácsaversenyre is. Mindegy, idén úgyis túl erős volt a mezőny, hiszen Zsiga és Anya is indultak...:o)) De jövőre benevezek és "lenyomok" mindenkit!!! :o)))

Morzsáló fórum >>>

A Morzsáló korábbi részeiből itt olvashatsz >>>