A legfinomabb sárgaborsó-főzelék recept
A legfinomabb sárgaborsó-főzelék
Klasszikus csülök pékné módra recept
Klasszikus csülök pékné módra
Paradicsomos lencseleves recept
Paradicsomos lencseleves
Pincepörkölt csülökből és lapockából recept
Pincepörkölt csülökből és lapockából
15 perces banános palacsinta recept
15 perces banános palacsinta
Francia hagymaleves sajtos pirítóssal recept
Francia hagymaleves sajtos pirítóssal
Fahéjas tekercs (cinnabon) recept
Fahéjas tekercs (cinnabon)
Rántott karfiol recept
Rántott karfiol
Kijevi csirkemell rizibizivel  recept
Kijevi csirkemell rizibizivel
Káposztás tészta egyszerűen recept
Káposztás tészta egyszerűen
Birsalmasajt tartósítószer-mentesen recept
Birsalmasajt tartósítószer-mentesen
Klasszikus stíriai metélt  recept
Klasszikus stíriai metélt
Intelligens krémes recept
Intelligens krémes
Hagymás rostélyos  recept
Hagymás rostélyos
Holstein szelet recept
Holstein szelet
Aranygaluska vaníliasodóval  recept
Aranygaluska vaníliasodóval
Máglyarakás kalácsból recept
Máglyarakás kalácsból
Mézes krémes  recept
Mézes krémes
Brokkolikrémleves, ahogyan mi szeretjük recept
Brokkolikrémleves, ahogyan mi szeretjük
Klasszikus linzer recept recept
Klasszikus linzer recept
Érdekességek

Nyaralás előtt jó, ha tudod: így hozhatsz be az országba külföldről növényeket

Sokan szinte gondolkodás nélkül teszik bőröndjükbe, táskájukba a külföldön megtetszett virágokat, zöldségeket, gyümölcsöket azzal a reménnyel, hogy itthon is gyökeret ereszt a zsákmány. Sajnos azonban a helyzet nem ilyen egyszerű: a messzi tájakról komoly növénykárosító betegségeket hurcolhatunk így az országba.

Azzal bizonyára tisztában vagy, hogy növénytermesztés nélkül nem lenne élelmiszer, takarmány. Ám az éghajlatváltozás, a kereskedelem és a turizmus alapjaiban veszélyeztetheti a növények egészségét: a világ távoli részeiről olyan mikroorganizmusok kerülhetnek hazánkba, amelyek ellen nem tudunk védekezni. Hogy miért? Egyszerű: vagy mert nincs ellene hatékony védekezési technológiánk, vagy a mi növényeink nem elég ellenállóak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ne hozzunk haza az EU-n kívülről palántákat, virágokat, magokat, gyümölcsöket vagy zöldségeket.

Bármilyen szép is külföldön az utcán virágzó orchidea, ne hozz belőle haza! / Fotó: Shutterstock
Bármilyen szép is külföldön az utcán virágzó orchidea, ne hozz belőle haza! / Fotó: Shutterstock

Mi történhet, ha növényeket hozol az országba?

Olyan kártevők kerülhetnek a hazai növényvilágba, amelyek megfertőzhetik a hazai populációt, amelyek aztán tovább terjedhetnek. További kockázat, hogy invazív fajokat honosítunk meg, amelyek elnyomhatják az őshonos növényeket, és ártalmasak lehetnek a helyi növény- és vadvilágra nézve.

Mit tehetünk?

  • Ha az EU-n kívülre utazunk, ne hozzunk haza növényeket, virágokat, magokat, gyümölcsöket vagy zöldségeket. Ezek olyan kártevőket rejthetnek magukban, amelyek károsíthatják az EU-ban lévő növényeket. Segítsünk megvédeni növényeink egészségét azzal, hogy betartjuk a vámszabályokat, és nem szállítunk növényi anyagokat a határokon.
  • Ha az interneten vásárolunk növényeket és vetőmagokat, győződjünk meg róla, hogy azokhoz növényegészségügyi bizonyítványt mellékeltek, ha az EU-n kívülről származnak. Ez a tanúsítvány azt jelzi, hogy a növények átmentek az uniós ellenőrzéseken, így csökkenti a növényi kártevők és betegségek kertjébe vagy gazdaságába való behurcolásának kockázatát.
  • Ha nyaralni megyünk, mindenképp ellenőrizzük, hogy ott milyen előírások vonatkoznak a növényekkel vagy növényi termékekkel való utazásra. Olvassunk utána a meglátogatott régió növényegészségügyi kockázatainak is, és tegyünk óvintézkedéseket a kártevők vagy betegségek terjedésének elkerülése érdekében. Fontos, hogy már a gyerekeknek is megtanítsuk, hogy a növényeket inkább fényképezzék le és ne hozzák haza külföldi kirándulásról, nyaralásról.

10 tény a növényekről

  1. A növények termelik az oxigén 98%-át, tisztábbá és egészségesebbé teszik a belélegzett levegőt.
  2. Az elfogyasztott élelmiszerek 80%-át a növények adják.
  3. A növényi károsítók terményeink 40%-át emésztik fel.
  4. 1 millió sáska naponta 1 tonna növényt képes elfogyasztani – a nagyobb rajok több mint 10 000 tonnát is felfalhatnak naponta.
  5. A növények kémiai jelekkel beszélgetnek, figyelmeztetik egymást a közeledő kártevőkre vagy betegségekre.
  6. A katicabogarak a levéltetvek természetes ellenségei, kertjeinkben a növényegészségügy őrzőiként is szolgálhatnak.
  7. Egyes növények természetes védekező rendszert, például töviseket vagy méreganyagokat fejlesztettek ki a károsítók elűzésére.
  8. A méhek és más beporzó szervezetek döntő szerephez jutnak a növényegészségügyben azzal, hogy elősegítik a beporzást és a szaporodást.
  9. A növények reagálnak a hangokra és a rezgések érzékelésével képesek vízforrásokat fellelni.
  10. A növények „trükköt” alkalmaznak, hogy magukhoz vonzzák a beporzókat – néha akár rovarokat is képesek utánozni.

Forrás: Agrárszektor

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Hozzászólások (0)

LegfrissebbTörlés
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Friss sztorik

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.