2012. május 7. Citromos álom és Jasmin híres kalácsa

A Citromos álom névre hallgató süteményről először azt gondoltam, talán át kéne keresztelni valami másra, mert ez olyan fellengzősen hangzik... hiszen az álmok olyan habkönnyűek és légiesek - mármint, ha épp nem thrillereket álmodunk, igaz? De egy sütemény hogy lehet álomszrű?
Aztán Ényó áthozta hozzánk egy jénaiban a Citromos álmot, és még kevésbé láttam álomszerűnek, hiszen szegény süti küllemre a legkevésbé sem tűnt különlegesnek. Persze "öreg róka" vagyok már ahhoz, hogy szimplán a küllem alapján ítélkezzek bármiről is, így kíváncsian kanalaztam bele a tányéromra helyezett szeletbe, és mmmm.... abban a pillanatban megértettem, miért ez a neve ennek az illatos édességnek! :-)
Túlzások nélkül állítom, hogy az elmúlt 8 év során (amióta Ényót ismerem) egyetlen sütemény sem ízlett ennyire, mint ez a sütemény. Friss, üde, habos, citromos, semmihez sem fogahtó. Tudjátok, mire emlékeztet? Amikor gyerek voltam, a 80-as években a közértekben lehetett kapni egy Citromhab nevű desszertet, kicsi szögletes, sárga dobozban árulták. Volt egy epres verzió is, ezek voltak az akkoriban igen népszerű krémtúrók mellett a "tejes desszertek". Amikor csak lehetett, főként az úszóedzések után, mindig azt kértem a szüleimtől, hogy vegyenek nekem citromhabot. Nos, ez a sütemény (amúgy felszeletelve szerintem nagyon mutatós) visszarepít minket a 80-as évek közértjeibe, és bizony, újra a szánkban érezhetjük a jó öreg citromhab ízét. Isteni sütemény, érdemes kipróbálni, és ha csatos formában készítjük el, könnyebb lesz majd tálalni is. Sőt, kedvünk szerint felcicomázhatjuk...

Citromos álom

Hozzávalók: 20 dkg babapiskóta, 4 dl tejföl, 4 dl tejszín, 1 csomag habfixáló, 2 db cirom leve, 12 evőkanál porcukor, 1 csomag vaníliáscukor
Elkészítés:
1.) A tejfölt, cukrot, vaníliáscukrot habosra keverjük, majd beleöntjük óvatosan a citrom levét.
2.) Habbá verjük a tejszínt a habfixálóval. Az egészet összekeverjük.
3.) A babapiskótát rétegezve rakjuk le. Az aljára és a tetejére a ciromos hab kerüljön. Egy éjszakára a hűtőbe tesszük.

Jasmin kalácsa legalább akkora jelentőséggel bír, mint az Anyák napi Citromos álom, hiszen ez az a kalács, amit Izabella megszületésének napján készítettem el először (de nem utoljára) életemben, csak még nem állt módomban mesélni róla.
Talán emlékeztek rá egy páran, de a "mindenórás" napjaim úgy teltek, hogy a Morzsálóhoz kapcsolódó hozzászólásaitok rekordot döntöttek: a szülés előtti bejegyzéshez 122 komment érkezett, ami elmondhatatlanul jól esett, és szerintem ritkaság-számba megy a gasztroblogok életében.
Természetesen én is alaposan belemerültem a velek való beszélgetésbe, és kíváncsian olvastam, amit egymásnak írtatok, majd veletek együtt mentettem el a sebtiben feltett recepteket. Ezek között a legnépszerűbbnek Jasmin kalácsa bizonyult, amit sorra sütöttetek meg, és nem győztétek dicsérni. Akkor eldöntöttem, én is nekilátok, és készítek egy ilyen kalácsot.

Be is dagasztottam, kelesztettem, megfontam, majd újra kelesztettem, aztán egy szögletes kenyérsütő formában megsütöttem. Amint kihűlt, vajjal és házi barack lekvárral lemeóztuk, majd sétálni indultunk a nagyszülőkkel, és 10 percre rá megindultak az első fájások.
Nem tudom biztosan, Jasmin kalácsától indult-e el Izabella, de ez a kalács most már úgy vonul be a "történelembe" (legalábbis a mi családunkban), mint Jasmin babaváró kalácsa. :-))) Ezúton is köszönjük Jasminnak a csodás receptet, és az olvsóinknak, hogy kipróbálták, és megírták nekünk a véleményüket!

Fonott kalács (Jasmin receptje)

Hozzávalók: 3 dl tej, 4 evőkanál cukor, 5 dkg vaj (tea), 1/2 teáskanál só, 50 dkg finomliszt (BL55), 2,5 dkg friss élesztő
Kenéshez: pici tej
Elkészítés:
1.) A fenti hozzávalókat ebben a sorrendben kenyérsütőgép üstjébe rakjuk és a dagasztó-kelesztő programot elindítjuk. Ez 1,5 órát jelent (20 percig dagaszt, 70 percet keleszt). Ha nincs, kézzel- robotgéppel is simán bedagasztható szerintem. :)
2.) Ha szépen megkelt a tészta, picit lisztes deszkára kiborítjuk, de nem kell átgyúrni, csak kissé eligazgatni, hogy egyforma darabokká tudjuk szétvágni. A tészta nem fog ragadni, nagyon könnyen kezelhető. Annyi darabbá kell vágni, ahány szálból szeretnénk fonni. Én egy db kalácsot szoktam készíteni 6-os fonással . A darabokból értelem szerint ügyesen rudakat kell sodorni, majd megfonni.
3.) A nagy gáztepsire sütőpapírt borítunk, majd a kalácstésztát rárakjuk. Nekem csak keresztbe fér bele a kalács, mivel sütés során még nőni fog.
4.) Ecsettel ügyesen le kell kenni mindenhol tejjel a kalácsot.
5.) A sütőt langyosra kell melegíteni, majd a tepsit középre tenni, 170 fokon.
6.) A sütő legaljára egy kisebb tepsiben vizet tolunk a sütőbe, így gőzben tud sülni. Kb. 30-40 percig sül, sütőktől függően, szép barna kell legyen a teteje, ill. a sütőpapírtól szépen elválik az alja is, ha kész. De nyugodtan megnézhető tűpróbával is. Rácson kell kihűteni. Ez a recept a klasszikus bolti fonott kalácshoz hasonlít ízben, kinézetben is. Sütőformában is süthető, vagy akár koszorúként....

Remélem, mindkét recepthez kedvet kaptatok, és megírjátok majd, melyik hogyan sikerült! :-) Jasminnak még egyszer köszönet a közzétett receptért, legközelebb majd talán a hatos fonatot is sikerül valahogy összehoznom...