Egzotikus csók és gyilkosság 53. - Epilógus

Pizzát ettek meg salátát, amelyet Delores hozott.
Hannah két tepsi Rácsos citromos szelettel állított be. Min-
denkinek elmesélte, hogy szerinte alkalomhoz illő volt
rácsos sütit hoznia, hiszen Judith Woodley végre
rács mögé került.

És történt még valami, ami ünneppé varázsolta ezt
az estét. Grant seriff előléptette Billt nyomozónak, és
úgy döntött, hogy Mike lesz a társa. Jóllehet ettől
még a főnöke marad, de együtt fognak dolgozni az
eseteken. Természetesen Grant seriff nem tudott
semmit Hannah közreműködéséről a kettős gyilkos-
ság ügyének megoldásában, ahogyan Mike sem.

Hannah azt akarta, hogy minden érdem Billé legyen.
Ráadásul más is okot adott az ünneplésre. Bill
úgy döntött, hogy Tracey-t kár volna elszakítani a
barátaitól, hiszen olyan nagyon szeret óvodába jár-
ni, és ha a gyerek a Kölyöksarokban fogja tölteni a
napjait, akkor Andrea továbbra is árulhatja az in-
gatlanokat.

– Itt az alvás ideje, Tracey. – Andrea szemláto-
mást kipihent volt és boldog. – Holnap ovi.
– Igen, mami. Magammal vihetem a detektívma-
cit, amit Mike-tól kaptam?
– Hát persze – felelte Bill.
– De mi van, ha Tracey valamelyik barátja össze-
piszkolja? – tiltakozott Delores.
Mike megvonta a vállát.
– Akkor piszkos lesz. Milyen ajándék az, amivel
nem lehet játszani?
– Igazad van – Andrea a férfira mosolygott, majd
Tracey-hez fordult. – Magaddal viheted, szívem.
Rendben van.

Hannah örömmel fogadta, hogy a húga egyre in-
kább anyához illően viselkedik. Tracey „maminak”
hívta, Andrea pedig nem tiltakozott a címke ellen.
Miután Tracey mindenkinek jó éjt puszit adott, és
felment Andreával az emeletre, Delores intett Han-
nah-nak.

– Segítesz nekem elkészíteni egy jó nagy adag sa-
látát, drágám? Már alig van belőle.
– Persze. – Hannah a konyhába ment Delores
után, ám amint hallótávolságon kívül értek, meg-
fogta anyja karját. – Na, ki vele, anya!
– Ki vele? Mivel?
– Miért akartál velem négyszemközt maradni?
Még félig tele van a salátástál.
– Jaj, te mindig olyan okos voltál – nevetett
Delores. – Csak tudni akartam, mit szólsz ahhoz,
hogy két férfi verseng érted.
Hannah olyan tekintetet vetett anyjára, amitől
tüstént mazsola lesz a szőlőből a venyigén.
– Te megőrültél, anya? Norman egyáltalán nem
érdeklődik irántam, mint nő iránt. Barátok va-
gyunk, ennyi. Mike Kingston pedig… ugyan már. Ő
csak udvarias az új társa sógornőjével.
– Én nem így gondolom. – Delores tántoríthatat-
lannak látszott. – Norman azt mondta Carrie-nek,
hogy évek óta te vagy az első lány, akivel jól érzi
magát.
– Ez kedves, de még nem jelent románcot. Nor-
man épp olyan jól érzi magát Andreával. Sőt, ami
azt illeti, szerintem az ő társaságában jobban érzi
magát. Elég hosszan dugták össze a fejüket a nap-
paliban, hogy megvitassák, milyen színű legyen
Andrea új szőnyege.
– De Andrea férjnél van – hangsúlyozta Delores –
te pedig nem.

Hannah képtelen volt megállni, hogy ne ugrassa
az anyját.
– Hát ez igaz. Gondolod, hogy Norman még
jobban érezné magát a társaságomban, ha férjnél
volnék?
– Tudod, hogy nem erre gondoltam. – Delores
annak ellenére, hogy halkan kellett beszélnie, meg-
lehetősen haragosan válaszolt.
– Bocs, anya. Csak arról van szó, hogy állandóan
rám akarod erőltetni a házasságot. Már mondtam
neked. Én tökéletesen boldog vagyok egyedül is.
– Ez majd megváltozik, ha találkozol az igazival.
– Delores igencsak határozottnak tűnt. – Szerintem
már találkoztál vele, csak még nem vetted észre.

Norman nagyon jó fogás.
– Úgy beszélsz róla, mint egy pisztrángról.
– Remek hasonlat, drágám. – Delores nagyon jól
mulatott. – Norman bekapta a horgot, lenyelte a csa-
lit, már csak annyi a dolgod, hogy kiszedd a vízből.
Hannah vizuális alkat lévén jót nevetett, és
Delores csatlakozott hozzá. Miután abbahagyták a
nevetést, Hannah finoman letolta az anyját.
– Ha megpróbálnád abbahagyni, hogy minden
pasival összeboronálj a városban, sokkal jobban ki-
jönnénk egymással. Már van egy csodálatos uno-
kád. A vejed épp most oldott meg egy kettős gyil-
kossági ügyet, és előléptették nyomozónak. Érezzük
ma este egyszerűen jól magunkat, és ünnepeljük
meg azt a sok jót, ami történt.
– Igazad van. De szerintem az a két férfi verseng
érted.
Delorest képtelenség leállítani, és Hannah már
azon volt, hogy feladja a küzdelmet, ám azért még
bedobott egy utolsó ellenvetést.
– Ha versengenek értem, miért nem hívott egyi-
kük sem randevúra?
– Ó, majd hívnak – Delores igencsak magabiztos-
nak hangzott. – Mielőtt az este véget ér, két randid
is lesz.
– Így gondolod?
– Akarsz fogadni velem?
– Nem is tudom. És mit veszel a győztesnek?
– Ha te nyersz – javította ki Delores.
– Rendben van. Ha én nyerek.
– Veszek neked egy új ruhát. Claire-nél van egy
elbűvölő, zöld selyemruha, ami csodásan fog állni
rajtad.
Hannah látta a zöld selymet Claire kirakatában
és Deloresnek igaza volt: valóban, elbűvölő.
– Úgysem te fogod megnyerni ezt a fogadást,
anya. De azért a formaság kedvéért mit szeretnél,
ha te nyersz?
– Azt akarom, hogy ne vedd fel többé azt a för-
telmes régi edzőcipőt. Undorító!
– De én szeretem. – Hannah lepillantott régi
Nike-jára, a leges-legkényelmesebb cipőre, amit va-
laha is viselt.
– Már öt éve imádod, itt az ideje, hogy tisztessé-
ges temetést kapjon. – Delores kihívóan mosolygott
a lányára. – De miért izgatod magad? Épp most
mondtad, hogy én nem nyerhetek.

Hannah elgondolkodott. Túl bonyolult lenne va-
lószínűség-számítással megsaccolni, mekkora esé-
lye van annak, hogy mielőtt véget ér az este, Nor-
man is és Mike is randit kér tőle.
– Jól van, anya. Fogadtunk.
– Helyes – Delores szinte sugárzott. – Gyere, dob-
juk össze a salátát, mielőtt valaki bejön és megkér-
dezi, miről beszélgetünk.

Amikor Hannah bevitte a salátát, Delores a be-
cserélhető játékokról faggatta Mike-ot, Norman és
Andrea pedig textiltapétás falakról, meg a szivacs-
csal felhordható falfestékekről beszélgetett. Han-
nah tudta, hogy nem lesz ennél jobb alkalma Wat-
son edzőről beszélnie Billel.
– Megmutatnád nekem, melyik szemetesben
gyűjtitek a fémhulladékot? – A diétás kóla dobozá-
ra mutatott.
– Tudod, hol van. Az a sárga tartály a konyhában,
a mosogató alatt.

Hannah körülnézett. Senki sem figyelt rájuk,
úgyhogy megragadta Bill karját és közelebb húzta a
férfit.
– Beszélnem kell veled.
– Ja – suttogta Bill. – Bocs, Hannah. Gyere, men-
jünk a nappaliba.
– Egy szívességet kérnék tőled, de kényes dolog-
ról van szó – kezdte Hannah.
– Jól van, hadd halljam?
– Ez nem hivatalos Bill, és senki sem tudhatja
meg, hogy én mondtam el neked.
– Senkinek egy szót sem.
– Tudok róla, hogy Watson edző veri Danielle-t.
Beszéltem vele erről, de nem akarja feljelenteni.
– Sajnos semmit sem tehetek, ha nem tesz beje-
lentést – sóhajtott Bill. – Tudom, hogy szégyen, de
meg van kötve a kezem.
– Oké. Boyd kezelésre jár, mégis én aggódom.
Csak azt szeretném tudni, hogy nem hivatalosan
szemmel tudjátok-e tartani?
– Ezt megtehetem.
– De egy szót sem szólhatsz neki. Ha azt hiszi,
hogy Danielle bárkinek is elmondta, könnyen be-
kattanhat.
– Kérhetnék ezzel kapcsolatban tanácsot Mike-tól?
– Jó ötlet. – Hannah elmosolyodott. – Ő már biz-
tosan találkozott hasonló szituációval. De kérlek, ne
említsd Boyd vagy Danielle nevét.
– Dehogy. Örülök, hogy elmondtad, ki tudja, mi-
kor történik valami.

A befejező rész következik!

Joanne Fluke: Egzotikus csók és gyilkosság

Kiadja: Illia Kiadó

A Hannah Swensen sorozatban megjelent még:

Joanne Fluke: Epertorta és gyilkosság
Joanne Fluke: Áfonyás muffin és gyilkosság