Meglepő mellékhatása lehet az időszakos böjtnek, a hajad állapotában tapasztalhatsz nem kívánt változást

Sokak kedvenc diétás módszere az időszakos böjt, ami az étkezési és az ételmegvonásos szakaszok váltogatásán alapul, hatékony segítség lehet a fogyásban, sőt, egyes kutatások szerint hosszú távon is javítja az egészségügyi állapotunkon, megnövelve akár az élettartamot. A vizsgálatok azonban a hátrányaira is rámutatnak, egy, a közelmúltban végzett kutatásból például kiderült, hogy növelheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, a legfrissebb felmérés pedig azt találta, hogy az időszakos böjt lassíthatja vagy akár teljesen le is állíthatja a haj növekedését. 

Így hat a hajhagymákra az időszakos böjt

A kutatásban állatokon és embereken is tesztelték az időszakos böjt két változatának hatásait. A népszerű 16:8-as módszert, valamint a napi váltakozó böjtöt vizsgálták. 

A vizsgálat során a kutatók azt találták, hogy a böjtölő rágcsálók esetében a szőrzet növekedése jelentősen lassabb volt, mint azoknál az állatoknál, amelyek ugyanannyi kalóriát fogyasztottak, de nem böjtöltek – idézi a kutatási eredményeket a Rizikometer. 

A kísérletet lefolytatták időszakos böjtöt végző önkéntesekkel is, és hasonló eredményeket tapasztaltak. A böjtölő alanyok estében a haj növekedése 18%-kal lassabb volt a nem böjtölő résztvevőkéhez képest. 

A legfontosabb tudnivalók 

Nagyon fontos leszögezni, hogy bár több kutatás alátámasztja az időszakos böjtök hatékonyságát, senkinek nem ajánlott egyik napról a másikra belevágni. Mindenképpen konzultáljunk a böjt előtt az orvosunkkal. Kiemelten fontos ez a várandós nők, illetve a cukorbetegek esetében. Ahogyan nem ajánlott a böjt kipróbálása azoknak, akik korábban valamilyen étkezési rendellenességgel (anorexia, bulimia) küzdöttek.

A böjtre inkább tavasszal és nyáron szánjuk rá magunkat, egyes böjtidőszakok között pedig hagyjunk ki pár hetet.

Ha egyeztettünk az orvosunkkal, válasszunk ki egy napot (24 óra) vagy egy napszakot (16 óra) a héten, amikor kevesebbet vagy egyáltalán semmit nem eszünk. Ezeken a napokon – ha nem a teljes koplalás mellett döntünk – csökkentsük 25‒50 százalékkal a kalóriabevitelt. Vagyis, ha átlagosan 1500‒2000 kalóriát viszünk be, ezeken a napokon ez a mennyiség legyen csak 500-600 (de maximum 1000) kalória.

A legnépszerűbb az időszakos böjtök közül az 5:2 diéta, vagyis amikor öt napon át rendesen étkezünk, az utolsó két nap pedig böjtölünk – erről a módszerről itt írtunk részletesen.

Mire figyelmeztetnek a szakemberek? 

A tudomány képviselői nem vonják kétségbe az időszakos böjt hatásosságát a fogyókúrás célok elérésében. Ugyanakkor több kockázatra is figyelmeztetnek. 

• Hosszabb távú időszakos böjt esetén a fehérje alultápláltság kockázata nőhet, ha az diétázó nincs tisztában a megfelelő fehérjebevitel fontosságával.
  Az időszakos böjt során kevesebb vitamin és ásványi anyag kerülhet a szervezetbe. Emellett bármilyen koplalás alatt kiemelten kell figyelni a folyadékbevitelre.
• Nemkívánatos tünetek jelenhetnek meg a böjt következtében, mint például fáradtság, szédülés, hányinger, álmatlanság, ájulás, migrénes fejfájás, gyengeség, hipoglikémia, éhségfájdalmak, melyek korlátozhatják a mindennapi életvitelt (pl. autóvezetést, fizikai munkát, de az intenzív koncentrációt igénylő szellemi munkavégzést is).
• Megnövekedhet az étkezési zavarok kialakulásának kockázata is.
• A jelenlegi gyakorlat szerint időszakos böjt esetén az étkezési időszakban az elfogyasztott táplálékok mennyisége és minősége nem szabályozott, ami kiegyensúlyozatlan tápanyagbevitelhez vezethet.
• Krónikus betegségek esetén (szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos betegségek) az időszakos böjttel kapcsolatos nagy esetszámú, hosszú távú tanulmányokból még kevés van, ezért az eredmények nem általánosíthatók, illetve ellentmondásosak, mindenképpen további klinikai vizsgálatok szükségesek a témában.

Ezért a szakértők minden esetben csakis orvosi konzultáció után javasolják a böjt bármilyen formájának megkezdését.