Az elhízás egy krónikus betegség, bár a testünkön található zsír önmagában nem kóros, de amikor túl sok zsírszövet halmozódik fel, akkor az már szervezetünk működését is megváltoztathatja, és számos megbetegedéshez vezethet. Néhány ilyen megbetegedés egyszerűen abból adódik, hogy számszerűleg nagyobb terhelést kap a szervezetünk: például nagyobb a nyomás a csontozatunkon és az ízületeink is nagyobb súlyt cipelnek.
Más betegségek inkább a vérünkben végbemenő kémiai jellegű változásokból adódnak, melyek megnövelik a cukorbetegség, a szívbetegség vagy a stroke kialakulásának esélyét. Ezen felül vannak az elhízásnak még olyan hatásmechanizmusai is, amelyeket nem lát még teljesen át az orvostudomány sem: például bizonyos rákfajták gyakrabban alakulnak ki a túlsúlyos egyéneknél, illetve általánosságban véve a túlsúlyos betegek rövidebb ideig élnek.
Egyszerűnek tűnik a kérdés, hiszen elsősorban amiatt hízunk, hogy testünk több kalóriát kap, mint amennyire szüksége van. De más okok is közrejátszanak: genetikai háttér, hormonális betegségek, társadalmi, nemzeti, helyi vagy családon belüli rossz szokások, hagyományok, de szerencsére ezek egy része befolyásolható orvosi segítséggel és tudatos odafigyeléssel.
Azok a családok, baráti közösségek, ahol gyakran fogyasztanak gyorséttermi ételeket könnyen, túl sok kalóriát visznek be szervezetükbe. Ezek az ételek sok cukrot és zsírt, illetve kevés rostot tartalmaznak, emiatt elfogyasztásuk után továbbra is éhesnek érzed magad. Néha ezek a fajta ételek könnyebben elérhetőek, mint az egészséges táplálékok. Amerikában például a lakosság 40%-a számára több mint egy mérföldnyi távolságra található csak olyan bolt, ahol egészséges, teljes értékű élelmiszerek is beszerezhetőek.
Az élelmiszeripart nem arra találták ki, hogy tekintettel legyen az egészségünkre. A legfőbb cél az, hogy olyan finom ételeket készítsenek, melyek annyira jó ízűek, hogy legközelebb is megvedd őket. Főként a cukros üdítőitalok károsak, amelyekben sok kalória van és nulla tápérték. De már az alapélelmiszerek is rengeteg cukrot tartalmazhatnak, ezért sokan már eleve ezeket az édesebb ízeket keresik.
A reklámokban általában cukrozott és feldolgozott ételekhez, italokhoz próbálnak kedvet csinálni, melyekre a legkevésbé van szüksége a szervezetednek. De amiatt, mert gyakran „jönnek szembe veled”, úgy tűnik, mintha életed természetes és normális részei lennének, pedig teljesen szükségtelen és egészségtelen élelmiszerek.
Unalom, magány, szorongás és depresszió mind gyakori jelenségek modern társadalmunkban. Ezek az érzések arra sarkallnak, hogy örömet adó ételeket egyél. Általában üres kalóriákat tartalmazó ennivalókat. Az evéssel történő önvigasztalás egy ösztönös emberi reakció, de egy kis tudatossággal más önnyugtató eszközöket is találhatsz, amelyekkel helyettesítheted ezt a rossz szokást.
Éhségünket és jóllakottságérzésünket is hormonok szabályozzák. Ezeknek a hormonoknak a termelődését olyan tényezők befolyásolják, mint a stressz, az alváshiány vagy ritkább esetben a genetika. Ha a hormonháztartásod felborul, olyankor is késztetést érezhetsz arra, hogy egyél amikor már nincs szükséged plusz kalóriákra, mert egyszerűen nem érzed, hogy mikor laktál jól.
Egyes gyógyszerek, melyeket például depresszió ellen vagy a cukorbetegség szabályozására írnak fel, hozzájárulhatnak a súlygyarapodáshoz, de ugyanilyen hatása lehet a szteroidoknak vagy a béta blokkolóknak is.
Egyre több minden zajlik az online térben, például a társasági életed egy része, a vásárlásaid, a munkád, de a szabadidőt is gyakra tölti ki a filmnézés vagy más passzív kikapcsolódás.
Egyre többen végzünk ülő munkát, ami napunk nagy részét tölti ki, pedig az aktív mozgás is fontos.
Az ülő életmód egyfajta lavinát indíthat el, hiszen minél tovább ülsz, annál elcsigázottabb és motiválatlanabb leszel. Elmerevíti a estet, rossz közérzeted lesz tőle, ami elveheti a kedvedet még a testmozgástól is. Az ülésen kívül a stressz is okozhat fáradtságot.
Gyermekeink sokkal kevesebb időt töltenek a szabadban mint a korábbi generációk, napjuk nagy részében zárt helyeken vannak és ez nem elégíti ki mozgásigényüket. Ez részben a mai gyerekek túlféltéséből adódik: a szülők nagy része úgy gondolja, hogy nem biztonságos egyedül játszaniuk az utcán. Kevés a közösségi szabadtéri mozgási lehetőség és sokan a TV elé ültetik a gyereket ahelyett, hogy kiengednék őket szaladgálni az udvarra vagy a parkba.
A túlsúlyos állapotot nemcsak a testtömegindex kiszámításával lehet felmérni, de az orvos segítségét is érdemes kikérni, hiszen így könnyebb feltárni a túlsúly hátterében megbúvó okokat. És hogy mit lehet tenni?
Sokakat egyéni étrenddel támogatnak a fogyásban, sokszor elég az adagokat vagy az étkezések közötti nasik mennyiségét csökkenteni, más esetekben inkább az ételek típusán érdemes változtatni.
Mindenki tudja, hogy milyen fontos a testmozgás, de nem mindenki tartja szem előtt, hogy nem csak az izzasztó edzőtermi tornával lehet lefogyni. A séta az egyik leghatékonyabb mozgásforma erre és nagyobb túlsúllyal is könnyen teljesíthető. Az orvosi ajánlások szerint kezdetben már napi 30 perc is elegendő lehet.
A viselkedés és kognitív terápiák segíthetnek gondolkodásmódod megváltoztatásában és érzelmeid kezelésében.
Bár nem várhatunk csodát önmagában egy gyógyszertől, de van, akinek sokat segíthet egy étvágycsökkentő tabletta, hogy az egyéb téren tett erőfeszítéseik is sikeresebbek lehessenek. A gyógyszeres terápiát kizárólag orvosi ajánlás alapján kezdjük el.
(Borítókép: Shutterstock)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.