Minden ország konyhájának megvannak a jellegzetes ételei, amiket nemcsak a helyiek, de az odalátogató vendégek is előszeretettel kóstolnak meg. A magyar gasztronómiai különleges levesei és főételei is széles körben kedveltek, ugyanakkor némelyik igencsak megosztja a külföldieket. Ezzel szemben az itthoni édességekért kivétel nélkül rajonganak, sőt az egyiket a legjobb túrós sütik top 10-es mezőnyébe is beválasztották.
Ismerd meg az ikonikus magyar desszertek rövid történetét, és szavazz a kedvencedre! Derítsük ki, a hazai közönség melyiket szereti leginkább!
Az elegáns desszertet Dobos C. József cukrászmester alkotta meg, amikor – a szóbeszéd szerint – inasa köpüléskor só helyett cukrot adott a vajhoz. A mester az elrontott alapanyagból kikísérletezte az ikonikus csokoládés vajkrémet. A történetből annyi biztosan igaz, hogy a dobostorta megálmodója a névadó híres cukrász, aki először 1885-ben mutatta be alkotását a közönségnek. És az is bizonyos, hogy az ellenállhatatlan desszert azonnal elindult világhódító útjára. A korabeli desszertek közül kitűnt egyszerűségével, eleganciájával. A csokoládés vajkrém is új találmány volt, előtte főzött krémmel, tejszínhabbal készültek a torták.
A desszert jellegzetes ízvilágát a puha piskóta, a csokoládékrém és a roppanó karamellréteg adja. Az eredeti recept éveken át titkos volt, végül 1906-ban a mester közkinccsé bocsátotta, így ma mindenki számára elérhető.
Az eredetileg Rákóczi-túrós lepényként nevezett desszert feltehetően a 20. század első harmadában jött létre, nevét Rákóczi János cukrászmesterről kapta, akinek a kevésbé ismert, borjóhátszínből készült magyar (vagy Rákóczi-) rostélyost is köszönhetjük. Hogy valóban ő volt-e a sütemény megálmodója, az vita tárgyát képezi, annyi azonban biztos, hogy az édesség a mai napig népszerű mind a cukrászdákban, mind pedig házilag készítve. Az ikonikus desszertet a külföldiek is kedvelik, ez a hetedik a legjobb túrós sütik sorában.
Az omlós tésztaalapra túrós töltelék kerül, amit egy réteg baracklekvár és tojásfehérjehab koronáz meg. A krémes, savanykás és édes ízek harmóniája teszi ellenállhatatlanná.
A magyar cukrászat egyik legismertebb édessége az 1950-es évek végén készült először, megálmodása a híres Gundel-étterem főpincéréhez, Gollerits Károlyhoz köthető, míg a megalkotás Szőcs József Béla cukrászmester érdeme. Ő nevezte el a süteményt, mégpedig a fóti Somlyó nevű dombról. Végül azért lett somlói a neve, mert 1958-ban, a brüsszeli világkiállításon (ahol díjat nyert az édesség) valaki véletlenül lehagyta az ipszilont az eredetileg somlyói-galuska nevéből.
A somlói galuska rendkívül gazdag ízvilágú desszert. Háromféle piskótát (vaníliás, kakaós és diós) kombinál, amelyeket édes vaníliakrém, csokoládéöntet és tejszínhab egészít ki. Az elkészítése nem a legegyszerűbb, de az íze minden befektetett munkát megér.
A rigójancsi eredete egy romantikus szerelmi történethez fűződik. A nevét Rigó Jancsiról, a híres cigányprímásról kapta, aki beleszeretett, elcsábította, majd feleségül vette a belga herceg nejét, Clara Wardot. Egy párizsi étteremben találkoztak, ahol Jancsi zenészként, Clara a férjével vendégként tartózkodott. Egymásba szerettek, és a helyi lapok hosszú ideig cikkeztek a nem mindennapi házasságkötésről. A rigójancsit megálmodó cukrász a szerelmük tiszteletére nevezte el csokis desszertjét a muzsikusról.
Az extra csokis rigójancsi intenzív édes ízével mindenkit rabul ejt, éppúgy, mint amikor szerelmes a ember.
A kürtőskalács eredetileg Erdélyből származik, de mára Magyarország egyik legismertebb édességévé vált. A 18. században jelent meg, és hagyományosan ünnepi alkalmakon készítették. Míg klasszikus változatai korábban főleg az utcai árusok kínálatában volt elérhető, addig mára különleges ízesítésű variációit a cukrászdákban is megkóstolhatjuk. Különösen a téli vásárok kedvelt édessége, de fagylalttal töltve nyáron is népszerű.
A kelt tésztát cukorban megforgatják, azután a hagyományos módszer szerint faszénen megsütik. A kész kalácsokat még melegen fahéjas, vaníliás vagy diós szórással ízesítik, ettől ellenállhatatlanul édes lesz. Nem könnyű az elkészítése, de otthon is bátran nekiállhatunk a fenti receptet követve.
A vaníliás-diós ízvilágú desszert a magyar cukrászművészet büszkesége. Az Eszterházy-torta az Osztrák–Magyar Monarchia idejében született meg, alkotója bécsi és magyar cukrász is lehetett. Névadóként a források az Esterházy-család több tagját is említik.
A hagyományos torta öt diós piskótából áll, köztük vaníliakrémmel, a tetején bevonattal és márványos mintával. Sokféle receptje ismert, ám mindegyikben közös, hogy a diós tészta tojássárgája nélkül készül.
Egy történet szerint a Gundel-család legismertebb étele valójában nem saját találmány. A dióval töltött, csokoládészósszal gazdagon tálalt desszertkülönlegességet Márai Sándor egyik színdarabjának premierje után a Gundelben tartott fogadás alkalmából készítették el a felesége kérésére. Állítólag Gundel Károlynak annyira megtetszett az édesség, hogy azonnal elkérte a receptet, és felvette az étlapra, akkor még Márai-palacsinta néven.
A klasszikus recept alapján kisütött palacsintákat diós töltelékkel töltjük meg, azután háromszögekre hajtjuk, és csokiöntettel meglocsolva tálaljuk.
Nem találtad meg a kedvencedet? Írd meg, mi maradt le a listáról, vagy készítsd el, és töltsd fel a fotóját a Főzzünk együtt a Mindmegettével Facebook-csoportban! Ha pedig a Mindmegette videós tartalmai között is böngésznél, akkor kövess minket a TikTokon, vagy látogasd meg Youtube-fiókunkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.