Egy finom Rákóczi, vagy egy jó Gundel? Levesek, főételek és sütemények is viselik egykoron élt emberek, ma is létező családok vagy épp helységek nevét. A gasztronómiai eredettörténet és időutazás mindig rendkívül izgalmas, ugyanis kézzel fogható, tapintható és ízlelhető módon őrzi meg a letűnt korok, legendás alakok emlékét. Íme 8 magyar fogás és néhány izgalmas anekdota.
Bableves után szinte nem is kell második fogás, annyira tartalmas, laktató. Nem véletlenül szerette ezt Jókai Mór sem, bár az általa egykoron fogyasztott bableves kissé eltér a ma ismert és sokak által készített ételtől. Az eredeti recept szerint Jókai kedvence, a füstölt malacköröm babba főzve nem tartalmazott sem zöldséget, sem csipetkét, viszont nagyszemű lóbab, sűrű, paprikás rántás és a levesben kocsonyássá főtt füstölt disznóköröm gazdagította. A receptet Gundel Károly szelidítette meg a ma ismert formájában.
A Gundel család talán legismertebb étele nem saját találmány. A dióval töltött, csokoládészósszal nyakon öntött desszertkülönlegességet Márai Sándor egyik színdarabjának premierjére, pontosabban a Gundelben tartott fogadás alkalmából készítették el a feleség kérésére, családi recept alapján. Gundel Károlynak annyira megtetszett a fogás, hogy azonnal felvette az étlapra Márai-palacsinta néven. A Gundel előtag csak az író emigrációja után került rá a palacsintára.
A hortobágyi húsos palacsintának nem sok köze van a lapos tájhoz, pusztán marketingfogás, hogy ezt a nevet viseli a sokak szerint maradék- vagyis pörköltmentő fogás. A recept pontos eredete, így feltalálója sem ismert. A népszerűséget az 1958-as világkiállítás hozta el a hortobágyi palacsinta számára, és teljesen jogosan, hiszen egy elképesztően finom fogás, aminek az elkészítése szinte garantálja, hogy nemcsak sós, hanem édes palacsinta is asztalra kerül otthon.
Az Esterházy család emlékét nemcsak kastély, hanem számos étel is őrzi az utókor számára. Az egyik ilyen az Esterházy-ragu, a másik pedig az a torta, amely talán bátran nevezhető a legismertebb magyar sütemények egyikének. Megalkotójának pontos személye nem ismert, eredete viszont egészen az Osztrák-Magyar Monarchia idejéig nyúlik vissza. Nevét nem egy kimondott Esterházy után, hanem az egész család után kapta, ugyanis szinten mindegyikük kedvelte a jellegzetes díszítésű, krémes-diós tortát.
Hol található Újház vagy Újháza, ahonnan ez a leves származik? Nos, sehol, ugyanis ez a tartalmas leves nem egy helység, hanem a 19-20. században élt magyar színész, Újházi Ede nevét őrzi az örökkévalóságnak. Sokak szerint afrodiziákumként, egyfajta szerelmi bájitalként is fogyasztható leves. Pontos eredete nem ismert, viszont számos legenda és történet született arról, ki és hogyan alkotta meg ezt a fogást.
Semmi köze II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez, ez a túrós-habos sütemény a nevét ugyanis megalkotója, a Gundel Károly vezette Gellért Szálló egykori cukrásza és mesterszakácsa, Rákóczi János után kapta. Az omlós linzertészta, édes-fanyar baracklekvár és a vaníliás, krémes túró mesterhármasát a puha tojáshab koronázza meg. Nem csoda, hogy népszerűsége az 1958-as brüsszeli világkiállításon szerzett aranyérem óta töretlen.
Talán a legismertebb magyar sütemény. A hungarikumnak is beválasztott dobostorta a híres pesti cukrászmester, Dobos C. József nevét viseli, aki a 19. század végén alkotta meg legendássá vált süteményét. Terve az volt, hogy olyan desszertet hozzon létre, ami a kor kissé elmaradott hűtési technikái mellett is hosszú ideig fogyasztható és élvezhető marad. A dobostorta kóstolói közt volt Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné is.
A sütemény, ami nem is kifli és nem is Kossuth Lajos volt az ötletgazdája. A Kossuth-kifli Pozsonyból indult hódító útjára, méghozzá Palugyay Jakab Vasforrás nevű vendéglőjéből, ami egykoron az országgyűlési képviselők kedvenc étterme volt. Kossuth itt kóstolta ezt a mandulás, félhold alakú süteményt, amit annyira szeretett, hogy végül ő lett a különleges pozsonyi kifli keresztapja.
Borítókép: Mindmegette
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.