Amint beköszönt a hideg, egyre több olyan étel kerül a tányérra, aminek a fő alkotóeleme a káposzta, pontosabban a savanyú káposzta. Már önmagában is szeretjük, sokféle étel mellé illik savanyúságként, de rengeteg magyaros fogás alapja is egyben. A töltött káposzta sok variációja közül az egyikbe ez kerül, de a rakott savanyú káposzta is ugyanolyan kedvelt és népszerű étel, mint a székelykáposzta.
A székelykáposzta eredete a legenda szerint Székely Józsefhez, a 19. században élt vármegyei főlevéltároshoz köthető, aki Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt. 1846-ban mindketten a pesti Gránátos utcai Komló-kertben ebédeltek, de mire beértek, már kifogyóban voltak az ételek. A kocsmáros Székely kívánságára a maradék savanyúkáposzta-főzeléket és sertéspörköltet összekeverve szolgálta fel. Petőfi állítólag legközelebb ugyanezt rendelte, és „Székely-káposzta” néven hivatkozott az ételre.
A székelykáposzta egyik első írásos receptje Zilahy Ágnes 1891-ben megjelent Valódi magyar szakácskönyvében található, méghozzá a főzelékek között. Bármelyik változatot is készíted, mindegyik finom. Ha azonban még sosem főztél székelykáposztát, akkor itt az idő, hogy megismerkedj egy remek recepttel!
Hozzávalók:
Elkészítés:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.