Az egyik legrégebbi szőlőfajta a muskotály, amelynek különféle változatait és keresztezéseit ismerjük, ráadásul csemegeszőlőként is igen kedvelt, ezen kívül mazsolát és szőlőlevet is gyakran készítenek belőle. Minőségi bornak ugyanakkor csak négy-öt változata alkalmas annak ellenére, hogy több mint kétszáz változatát nemesítették az idők során.
Európában szinte mindenhol találkozunk a muskotállyal, míg az Újvilágra nem jellemző a telepítése, de azért természetesen akadnak területek ott is. Olaszországban habzókat készítenek belőle, Dél-Európában édes borokat, míg Elzász, Ausztria és Magyarország már a könnyedebb száraz stílus felé fordult.
A muscat blanc à petits grains nálunk sárga muskotály vagy muscat lunel neveken ismeretes. Ez talán a világon legelterjedtebb, eredetileg görög területekről származó fajta. Szőlészetileg érzékeny ugyan, de a legjobb minőségű borokat ez adja. Nevével ellentétben a színe a halvány aranytól a sötét rózsaszínig terjedhet. A Tokaji borvidéken van talán a legnagyobb jelentősége, az engedélyezett hat szőlőfajta egyike, és édes, valamint száraz borokat egyaránt készítenek belőle.
A muscat ottonelt az 1800-as években keresztezték. Jól tűri a hidegebb éghajlatot, ezért az északi termőhelyeket kedveli, korán érik, és a könnyű, reduktív borok alapjául használják. A száraz iskola mellett botritiszes édes borokat is palackoznak belőle.
Népszerű magyar keresztezései a fajtának még a sokak által ismert és kedvelt Irsai Olivér, a csabagyöngye, a zalagyöngye és a mátrai muskotály.
A muskotályok egyike sem könnyű fajta a szőlészek számára, érzékenyek a fagyra és a betegségekre, a magas cukortartalom miatt pedig a rovarok és az erdei állatok egyik kedvencének számítanak. Főleg a melegebb éghajlatú területeken könnyű belőlük édes bort készíteni, míg korábbi szürettel üde száraz borokat adhatnak. A szárazak általában könnyed, alacsony alkoholtartalmú, légiesebb borok, az édesek pedig kerek, gazdag aromájúak.
Intenzív, kedves és jól felismerhető szőlőillata miatt nagy a népszerűsége. Aromajegyeire a szőlő, a szőlővirág, a sárga húsú, néha már-már trópusi gyümölcsök és a méz jellemzőek. A top gasztronómiában kevésbé számít elterjedtnek, az ételpárosításokban markáns illat- és ízjegyei miatt a sommelier-k és a séfek kevésbé szívesen dolgoznak muskotályokkal. A száraz és könnyedebb tételekhez saláták, tengeri ételek javasoltak, különösen egy kis édes ízzel, mondjuk gyümölccsel vagy mézes öntettel megbolondítva, az édesek pedig klasszikusan desszert mellett állják meg a helyüket.
Három olyan könnyed, csupa virág és gyümölcs bort mutatunk be, amelyek biztosan mindenki kedvencei lesznek.
Az egri pincészet populáris és könnyen szerethető borait sokan ismerik. Talán a rozét a legtöbben, de sok más tétellel is dolgoznak, többek között ezzel az ottonel muskotállyal. A szőlőfajtára jellemző illat után ízben bodzát, barackot, szőlőt és grépfrútot kapunk. Üde, jól iható, igazi nyári bor, amelyben a virágos és a gyümölcsös jegyek mellett egy kis maradék cukor ad még több kedvességet.
Egy tokaji borászat következik, hiszen említettük, hogy ennek a borvidéknek az egyik fontos fajtája a muskotály. Ez ráadásul a szőlőbirtok első organikus bora. Nagyon friss és üde, illatában rengeteg mezei virág jelenik meg, belekortyolva bodzát, szőlőt, körtét és citrust találunk. Érezni benne némi maradék cukrot, ami miatt gyümölcsös desszertekhez remekül passzol.
A mádi birtokon ugyan a furmint a legfontosabb fajta, de gondolnak azokra is, akik még csak most ismerkednének a tokaji borokkal. Ahogyan a neve is sugallja, nem kell semmi komolyra gondolni, a sárga húsú gyümölcsös, sárgadinnyés, fűszeres és kissé mézes aromájú, félédes bor a maga kerekségével és kedvességével a hétköznapokra készült, bontsunk is belőle bátran bármikor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.