A testünknek ahhoz, hogy a lehető legjobban működjön, ugyanúgy szüksége van alvásra, ahogyan levegőre és táplálékra is. Ekkor regenerálódik a szervezetünk, beindulnak az öngyógyító folyamatok, és az egész rendszerünk azon dolgozik, hogy helyreállítsa a kémiai egyensúlyát. Agyunk új gondolati kapcsolatokat alakít ki, és segíti a memória megőrzését. A Fanny magazin összeszedte, mi történik, ha nem alszunk eleget.
Nem véletlen, hogy amikor kialvatlanok vagyunk, fáj a fejünk. Ennek oka lehet, hogy nem megfelelő a hormontermelés, a vérnyomás megemelkedése, mint ahogy az is, hogy kialvatlanul sokkal stresszesebbek, ingerlékenyebbek vagyunk.
A központi idegrendszer testünk fő információs autópályája. Megfelelő működéséhez alvásra van szükségünk, hogy testünk képes legyen az információkat megfelelően küldeni és feldolgozni. Alvás közben az agyban olyan idegsejtek közötti pályák alakulnak ki, amelyek segítenek emlékezni az újonnan tanult információkra. Az alvásmegvonás kimerültté teszi az agyat, így nem tudja olyan jól ellátni a feladatát. Emiatt az is előfordulhat, hogy nehezebben tudunk koncentrálni vagy új dolgokat megtanulni. A testünk által küldött jelzések is lelassulhatnak, ami miatt lassabban reagálunk a környezetünkre, és ez növeli a balesetek kockázatát.
Az alvásmegvonás negatívan hat az érzelmi állapotunkra is: gyakorivá válik a türelmetlenség, hangulatingadozás, lassabban és nehezebben döntünk, és a kreativitásunk is gyengül.
Az alváshiány nem csak a bipoláris hangulatzavarban szenvedőknél súlyosbíthatja a tüneteket, bárkinél kiválthat impulzív viselkedést, szorongást, depressziót, paranoiát. Ha az alvásmegvonás elég sokáig tart, hallucinációink is lehetnek; olyan dolgokat látunk vagy hallunk, amelyek valójában nincsenek.
Miközben alszunk, az immunrendszer fertőzések elleni anyagokat, például antitesteket és citokineket termel. Ezeket az anyagokat szervezetünk az idegen betolakodók, például a baktériumok és vírusok elleni küzdelemre használja. Az alvásmegvonás megakadályozza, hogy az immunrendszer felerősödjön és megfelelően működjön.
Az alvásmegvonás hozzájárulhat a légzőszervi betegségek kialakulásához, de a már meglévő panaszokat is súlyosbíthatja, például valamilyen krónikus tüdőbetegség esetén. De ez a kapcsolat kétirányú, hiszen a légzőszervi panaszok akadályozzák az éjszakai alvást.
Az alvásmegvonás elhízottá tehet bennünket. Elegendő alvás nélkül az agyunk csökkenti a leptin és megemeli a ghrelin hormon termelését, amelyek az éhség- és teltségérzetet szabályozzák, és ez állandó éhségérzethez vezet. Az alváshiány azt is okozhatja, hogy túl fáradtnak érezzük magunkat a testmozgáshoz. A csökkent fizikai aktivitás pedig szintén hízáshoz vezethet, mert nem égetünk elég kalóriát.
Az alváshiány miatt a szervezetünk kevesebb inzulint szabadít fel étkezés után. Az inzulin segít csökkenteni a vércukor (glükóz) szintjét. Ennek hiányában cukorbetegség alakulhat ki.
Az alvás befolyásolja a szív és az érrendszer egészségét megőrző folyamatokat, azokat is, amelyek a vérnyomást és a gyulladásos szinteket tartja kordában. Ha rendszeresen keveset alszunk, nagyobb valószínűséggel alakul ki szív- és érrendszeri betegségünk.
A hormontermelés az alvástól függ. A tesztoszteron termeléséhez például legalább 3 óra megszakítás nélküli alvásra van szükség. A növekedési hormon termelését is befolyásolhatja az alváshiány, ami gyerekek és fiatalok esetében komoly gondot okozhat. Az agyalapi mirigy ugyan minden nap kibocsátja a növekedési hormont, de a megfelelő alvás és a testmozgás segíti a hormon felszabadulását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.