A gyűjtögetésre utaló jelek már serdülőkorban vagy akár gyerekkorban megfigyelhetők, de ilyenkor még nem szúr szemet senkinek. Idővel azonban egyre rosszabb lesz a helyzet, és idősebb korra válik igazán látványossá. Ez a rendellenesség a felnőttek 2-6 százalékát érinti, s bár a férfiak nagyobb arányban szenvednek tőle, mégis a nők azok, akik nagyobb valószínűséggel jelentkeznek kezelésre. Gyakran előfordul, hogy a lappangó beteges gyűjtögetést valamilyen traumatikus esemény indítja be, például egy szeretett személy elvesztése, válás, munkahely megszűnésé. A tárgyak ugyanis hamis biztonságérzetet adhatnak egy bizonytalan helyzetben.
Akkor beszélhetünk gyűjtögetési mániáról, ha valaki képtelenek elengedni a dolgait. – A gyűjteményük tartalmazhat új, akár bontatlan csomagolású tárgyakat is, de akár olyanokat is, amelyeknek állapota egyértelműen jelzi, hogy a kukában lenne a helye. Rosszabb esetben előfordulhat, hogy élőlényeket, akár macskákat, kutyákat gyűjt az illető, és már olyan számmal laknak nála a kiskedvencek, hogy képtelen róluk gondoskodni, takarítani utánuk, így ő maga is embertelen körülmények között él, de akkor sem képes megválni tőlük – monja dr. Makai Gábor pszichoterapeuta.
Bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az ilyen mániában szenvedő egyének valahogy mások vagy kevesebbek, mint mi, a valóságban a gyűjtögetők kognitív képességeit vizsgáló kutatás bizonyította, hogy az agyi képességeik szinte minden területen azonosak azokéval, akik nem szenvednek ilyen zavarban. Egyetlen területet kivéve, méghozzá a kategorizálási készséget. Amikor a kutatásban résztvevő gyűjtögetőket arra kérték, hogy kezdjék el a lomtalanítást és a tárgyak kidobását, a gyűjtögetők jelentős szorongást éreztek a megtartandó és kidobandó tárgyak válogatása során.
De vajon mi különbözteti meg egymástól a gyűjtőt, a rendetlenséget jól tűrőt és a gyűjtögetőt?
Amikor megérkezünk egy gyűjtögető otthonába, és a felhalmozott tárgyak között élelmiszerhulladék vagy állatok is vannak, már azelőtt észre vehetjük a bűzt, hogy átlépnénk a küszöböt.
– A rothadó étel, állati vizelet vagy ürülék szaga egyeseket még a belépéstől is visszatarthat. Ha mégis bemegyünk, valószínűleg nincs hova leülni, mivel mindenhol van valami, akár új és nem használt, még árcédulával ellátott tárgyak is. Egyes helyiségekbe lehetetlen belépni, mert a felhalmozott lomok a padlóra ömlenek, és emiatt már az ajtót sem lehet kinyitni. Az ott élő ember már nem biztos, hogy könnyen el tudja végezni az alapvető napi feladatokat a minden lépését akadályozó rendetlenség miatt. A fürdőkád és zuhanyzó tárolóedényekként szolgálhatnak, a konyhai pulton felhalmozódhatnak a különböző tárgyak, és még a sütő vagy a hűtőszekrény is inkább raktárrá válhat, elveszítve valódi funkciójukat. Egészségügyi és érzelmi problémák nehezíthetik, hogy a gyűjtögető elhagyja otthonát, így a rendellenesség kezelése is komoly akadályokba ütközik – figyelmeztetett a pszichológus.
A beteges gyűjtögetés megoldásához nem elegendő az alapos nagytakarítás vagy éppen a lomtalanítás, hamarosan ugyanis újra elkezdődik a tárgyak felhalmozása. Nehezíti a helyzetet, hogy a gyűjtögető mániában szenvedők csak nagyon ritkán kérnek segítséget a gyógyuláshoz, sokszor nincsenek is tisztában az állapotuk súlyosságával. Ha mégis eljutnak szakemberhez – általában családtag hatására – akkor szükséges a rendszeres és hosszútávú pszichoterápia – azon belül a kognitív viselkedésterápia - és a gyógyszeres kezelés, amely szorongásgátló és antidepresszáns szedését jelenti. Sajnos azonban a betegeknek csak a harmada reagál jól a kezelésekre.
A gyűjtögetés 6 biztos tünete
1. Nehézségek a tulajdonok elengedésében, függetlenül azok tényleges értékétől vagy állapotától.
2. A gyűjtögető szükségét érzi annak, hogy megmentse azokat a tárgyakat, amelyek már nem feltétlenül használhatók, és szorongást érez, még a gondolattól is, hogy esetleg kidobja.
3. A tulajdonok elengedésének képtelensége olyan rendetlenséget eredményez, amely negatívan befolyásolja a lakótér használhatóságát és az életkörülményeket.
4. A bútorok a tárgyak tárolójává válnak, a szobák pedig raktárhelyiségekké, mint ahogy a székek és kanapék is. Előfordulhat, hogy nem lehet közlekedni a lakásban, és nincs hová leülni. A viselkedés jelentős stresszhez vezet, és jelentősen károsítja vagy megszünteti a szociális kapcsolatokat, ahogy a munkába járást is, és jelentős egészségügyi kockázatot jelent az illető otthona.
5. A viselkedés nem vezethető vissza agysérülésre vagy más egészségügyi állapotra.
6. A gyűjtögető magatartás nem vezethető vissza más mentális zavarokra, például kényszerbetegségre, depresszióra, pszichózisra vagy neurokognitív zavarokra.
Ha ezek a tünetek rád is jellemzőek, akkor bizony te is megrögzött gyűjtögető vagy
Ajánljuk még:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.