Habos, csokis, alkoholos…

Latte Macchiato

A manapság Magyarországon oly népszerű italt másképp készítik hazánkban, mint Olaszországban. Gőzölt tejet és tejhabot öntünk egy nagy üvegpohárba, egészen annak tetejéig. A tejnek a gőzölés megkezdésekor hidegnek kell lennie, és 60 fok körül abba kell hagyni gőzölését. A tej a hosszú pohárban kettéválik: felül a hab, alul a meleg tej. Közé kellene beszorítani a barna kávésávot. Könnyebb létrehozni az elkülönülő rétegeket, ha az eszpresszót egy kis – meleg vízzel átöblített (így már meleg) - kiöntőben készítjük el. Nagyon lassan öntsük bele a kávét a tejbe úgy, hogy a kávé ne bukjon a tej mélyére. Ha nem bízunk kezünk lassú mozdulataiban, tartsunk egy kiskanalat közvetlenül a tejhab fölé, lassítva ezzel a becsapódás sebességét. Látványos - és a sok tej miatt - édeskés italt kapunk. Az olasz változat egy kicsit egyszerűbb. A tejet ugyanúgy készítik elő, mint fent, de a kávé beleöntésénél cseppet sem ügyelnek a rétegződésre. Neve arra utal, hogy az utólag beleöntött kávé barna színét eltüntetik a tejhabon: befoltozzák.

Caffe Corretto

Az olasz eszpresszót 10 ml pálinkával vagy grappával „korrigáljuk”. Az olaszok általában megkérdezik, milyen alkoholt szeretnénk a 2-3 fajtából, amit ajánlanak. A lefőzött eszpresszót a pulton, előttünk öntik nyakon a kiválasztott itallal. Fogyasztásakor készüljünk fel arra, hogy forró italként jobban megérezzük az alkoholtartalom hatását. Én nem vagyok nagy híve; jobban szeretem külön-külön kóstolgatni az összetevőket.

Cappuccino másképp

Egy ristrettót gőzölt tejhabbal koronázunk, de úgy, hogy a tej ne keveredjen a kávéval. Érdemes olyan üvegpoharat használni, ami ezt a látványt oldalról is láthatóvá teszi. Ha a pohár alja szűkül (mint az Y-pohár), a kevés kávé is jól látszódik. Én imádom a magas kakaótartalmú étcsokikat: így javaslom, a tetejére reszeljünk belőle bőségesen. Csokoládé, tej és kávé: aki kicsit is édesszájú, imádni fogja.

Néhány szót ejtenék a tejhab gőzöléséről is. Egy pár olyan trükk van, amit ha betartunk és kitartóan gyakorolunk, kitűnő krémes állagú habot készíthetünk otthon is.

A megfelelő fém edény elengedhetetlen. Harmadáig-feléig töltjük hideg (!!!) tejjel. A sok otthoni gépen is rendelkezésre álló gőzcső végét pontosan a felszín alatt kell tartani úgy, hogy a gőzölés alatt a sercegő hang folyamatosan hallható legyen. A tej melegszik, nő a térfogata, ezért picit mindig lejjebb kell vinnünk az edényt, hogy a cső vége a felszín közelében maradjon. Ha az egyik kezünkkel átfogjuk a kiöntőt, egy idő után azt érezzük, hogy már nem tudjuk ott tartani a kezünket (60-70 fok). Ekkor kell abbahagynunk a gőzölést, a gőzcsövet egy pillanatra mélyre dugva, hogy felkavarja a tejet.

Most még vannak benne nagyobb buborékok, melyet úgy tüntethetünk el, hogy a fém edényt talpával óvatosan az asztalhoz ütögetünk, és néhányszor megforgatjuk körkörös mozdulattal. Ekkor már önthető a homogén, krémes tejhab. Hőmérséklete lehetővé teszi az azonnali fogyasztást, nem égetjük meg a szánkat.

Nem kell megijedni, ha elsőre nem sikerül!