Kakaós kevert krémmel kenve

A kakaós kevertet kifejezetten azoknak ajánlom, akik a cukrászdákban a visszafogottan édes süteményeket keresik. Pont annyi cukor van benne, amennyi ellensúlyozza a kakaópor aromás kesernyét, és a diókrémet sem csúfolnám gejlnek. Persze azért korántsem diétás, s noha elvileg fogyókúrázom, reggelire három szeletet tálaltam fel magamnak... De legalább betartom az előírást: este 6 után már nem eszem semmit – csak édességet. :)

Kakaós kevert süti

(készült Fintuska receptje nyomán)

Hozzávalók egy 24/26 cm-es kapcsos tortaformához:
20 dkg kristálycukor (ebből 10 dkg lehet barna cukor)
1 cs. vaníliás cukor
2 egész tojás
24 dkg finomliszt (ebből 4-5 dkg lehet tönkölyliszt)
1 teáskanál szódabikarbóna
3 evőkanál natúr kakaópor
3 evőkanál étolaj
2 dl tejföl
2 dl tej
reszelt citromhéj
étcsokoládé- és/vagy aszalt (cukrozott) gyümölcskockák (összesen 10 dkg)

A diókrémhez:
10 dkg vaj vagy margarin
10 dkg kristálycukor
10 dkg darált dió
1 dl tejszín

A megkent torta díszítéséhez:
leheletnyi diódara

Bár Fintuska, az eredeti recept közzétevője tepsiben süti, a hozzávalók csekély adagjára tekintettel én kerek tortát gyártottam a kakaós kevertből. (Nincs igazán kis tepsim.) Így kellően vastag lett... Ha már nagyfiú lennék, akár három lapba is vághattam volna, de egyelőre beértem kettővel. :) Ám ne szaladjunk ennyire előre (hátra meg pláne), inkább készítsük elő a mérleget, a vágódeszkát, edényeket stb.

Elkészítés: A tojásokat keverjük habosra a kristály- és vaníliás cukorral, egy másik edényben pedig elegyítsük a lisztet, a szódabikinit és a kakaóport. Ezután kis adagokban, felváltva öntsük a cukros tojáshoz a tejfölt, tejet, étolajat, illetve – magasról szitálva – az imént elkészített lisztes keveréket. Közben folyamatosan kevergessük a masszát – például egy erős robotgép habverő feltétjével. Ha elfogytak a felsorolt anyagok, bánkódás helyett dobjuk bele a citromhéjat, az apróra vagdalt csokit meg a gyümölcskockákat. Újabb, mindent elsöprő (az edényt azért ne borítsuk fel) keverést követően öntsük át a masszát tortaformába, melynek aljára előzőleg sütőpapírt tettünk, az abroncsát pedig bekentük vajjal).

Hihetetlen, de máris elkezdhetjük a sütést: a pistucos módszer szerint 10 percig 220 fokon, további kb. 30 percig 180 fokon, középső rácson, a légkeverés kiiktatásával. (Nomen est omen, magam is tűpróbával ellenőrzöm, hogy belül is megsült-e.) Aztán hagyjuk teljesen kihűlni.

Mártuci exponálja magát

Nem, nem egy fotóművészről, hanem kedves *csokimázas* kolléganőmről van szó, akiből a szereplési vágy legcsekélyebb szikrája is hiányzik, ám aki a diókrémreceptjének köszönhetően most ismét „említésre kerül” (nyilván örül ennek). :)

Tehát amíg hűl a csokis kevertünk, készítsük el a diókrémet. Ehhez a mérleg mellett mindössze két edényre (meg egy tűzről pattant kislábosra) lesz szükségünk. Az egyikbe szórjuk bele a kristálycukrot, majd az előzőleg meglágyított vajjal/margarinnal keverjük habosra. A másik edénybe mérjük ki a darált diót, és öntsünk rá az épp forrni kezdő tejszínt. Ha kihűlt, egyszerűen keverjük össze a két edény tartalmát. Kész a diókrém, vágod? :) (A fenti adag 1-1 lapra, illetve a tortakupola külső bevonásához elegendő.)

„A tortaszeletelés művészete”

Na ez az a könyv, amit biztosan nem én fogok megírni. :) Pedig most ez a nemszeretem munkafázis következik, a tehetetlenségi erőtől duzzadó egybetorta lapokra vágása. Már akkor örülök, ha sikerül viszonylag szépen kettészelnem. Kedves Olvasóm, én éppen ezért maradok a felezésnél (2 lap). Ha úgy ítéli meg, hogy kellően magas a tortája, 3 vagy akár több lapot is szelhet belőle. (Ez esetben csínján bánjék a diókrémmel, vagy növelje az adagot, hogy jusson mindenikre.) S ha még nem mondtam volna: a lapra szeléshez a tortának teljesen ki kell hűlnie!

„Az önmegtartóztatás művészete”

Egy újabb teoretikus kötet, aminek soha nem leszek a szerzője. Például azért, mert miután kívül-belül csudamód megkentük a tortánkat a diókrémmel, illenék megvárni, hogy hűtőbe téve néhány óra alatt megszikkadjon (kivált a bevonat). De nem, Pistuc rögtön a kenés után kiemel néhány szeletet, „Kóstolás!” felkiáltással. Talán jól gondolom, hogy kedves Olvasóimat sem üdvözölhetném az említett kötet szerzői között?... :)

Utószó helyett

Majdnem mindent elmondtam erről a sütiről. Talán csak azt nem, hogy szeletelés előtt csinosításképpen feltétlenül szórjunk egy kis diódarát a tetejére.

Tisztelt Olvasóim! A kakaós kevert egy elegánsan édes, változatos ízhatású sütemény, kedvenc cukrászdánk alkalmi alternatívája. Szépségversenyt – legalábbis a most bemutatott példánnyal – ugyan nem nyernék, de nem is kiállítási darabnak szántam. Ilyen lett, így sikerült. A képmanipuláló programokat meghagyom a fotómodelleknek. :)

Jó étvágyat kíván: