Kisfiam születése után az aggódó anyukák azon táborának létszámát növeltem, akik a „Jaj, lesz-e elég tejem?” jelszót írták zászlójukra. Már csak azért is, mert tudtam, hogy én szoptatni akarok, hiszen ennél tökéletesebb táplálékot nem adhatok gyermekemnek az első fél évben. Természetesen anyatej lett, épp annyi, amennyire a babám vágyott.
Szülés után kis mennyiségű, sűrű, fehérjékben, ellenanyagokban gazdag előtej termelődik, ami az első héten érett tejjé alakul. A mindenkori szoptatások elején híg, szénhidrátokban, ellenanyagokban gazdag, a szoptatás második felében zsírdús, magas tápértékű tej termelődik, és jut a babának. Az első adag így kiváló szomjoltó, míg a második tápláló élelem.
Az anyatej ugyanakkor fertőzések elleni védőanyagokat is tartalmaz. Ha az anya szervezetébe kórokozók jutnak, immunanyagok termelődése indul meg. Az ellenanyagok megjelennek a tejben is, így a gyermeket megtámadó kórokozókat elpusztítják. A tej ellenanyag-tartalma fél éves kor körül újra növekszik, éppen amikor a kisbaba mászni kezd, mivel ilyenkor megnő a fertőzések lehetősége. Amikor a gyermek egy évesen már szívesen eszik más táplálékot is, a tej mennyisége csökken, összetétele változik. Az apadó tej ismét hatalmas mennyiségű védőanyagot tartalmaz, ezzel biztosítja a gyermek immunrendszerének erősítését.
Az anyatej más módon is védi a csecsemőt, ugyanis a szoptatás a legjobb allergia-megelőzés. Az anyatejen kívül minden más táplálék fajidegen fehérjéket tartalmaz. A fajidegen fehérjékkel való első találkozás során a még éretlen immunrendszer allergiás reakciókat válthat ki, ami hosszú távú érzékenységgé, esetleges ételallergiává változhat. Így az anyatej jelenti a legbiztosabb védelmet.
Átfogó kutatások eredménye szerint az anyatejjel táplált gyermekek:
- esetében ritkábban kell tartanunk székrekedéstől,
- magasabb IQ-val rendelkeznek, mivel az anyatejben lévő koleszterin és más zsírfajták segítik az idegszövet növekedését,
- jobb a látásélességük,
- ritkábban kapnak el fülfertőzéseket,
- az egy éves korig szoptatott gyermekek esetében ritkábban van szükség fogszabályozásra, mivel az arcizmok a szopásnak köszönhetően jobban fejlődnek,
- ritkábban van szükség a mandulájuk eltávolítására,
- kevésbé súlyos formában, és ritkábban fordulnak elő náluk felsőlégúti fertőzések, nehézlégzés, tüdőgyulladás és influenza,
- azoknak a felnőtteknek, akiket csecsemőkorukban szoptattak, a koleszterin szintjük alacsonyabb; a szoptatott csecsemők szívverése lassúbb,
- kevesebbszer fordul elő hasmenés és gyomor-bélrendszeri fertőzés,
- a legalább hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás csökkenti az ételallergia kockázatát, valamint ritkább az allergiás ekcéma,
- jobban reagálnak az oltásokra - az anyatej segíti a kisbaba saját immunrendszerének érését, ugyanakkor a szoptatás csökkenti a gyermekkori rák kockázatát,
- kisebb a cukorbetegség kockázata is,
- mivel kevesebb sót és kevesebb fehérjét tartalmaz, az anyatej kevésbé terheli a kisbaba veséjét,
- szoptatott csecsemőknél kevesebb a húgyúti fertőzés,
- a fiatalkori reuma kevésbé gyakori azoknál a gyermekeknél, akiket anyatejjel tápláltak,
- a szoptatott kisbabák karcsúbbak egyéves korukban, és későbbi életükben is kevésbé valószínű, hogy elhíznak.
A tej mennyisége a csecsemő hatékony és gyakori szopásától függ. Ha csecsemőnek több tejre van szüksége, mint amennyit az anya termel, akkor a gyakoribb szoptatással a tej mennyisége emelkedni fog. A baba kialakítja saját ritmusát és az anyatej ehhez igazodva termelődik: mennyisége növekszik, ha több kell, és apad, ha már kevesebbre van szükség.
A szoptatás megemeli az anya folyadékigényét, mivel a tejképződéshez többletfolyadékra van szüksége a szervezetnek. Ehhez a víz, a gyógyteák vagy a cukormentes gyümölcslevek a legideálisabbak. A szegényes vagy egészségtelen táplálkozás feszültséget és fáradtságot okozhat, ami rontja a közérzetet és ez a tejképződés csökkenéséhez vezethet. Ezért fontos, hogy a szoptatós anyuka figyeljen oda, hogy mi kerül a tányérjára.
A nők körében a rákos halálokok között az elsők között szerepel a mellrák. A terhességek számával és a hozzá kapcsolódó szoptatással csökken a mellrák rizikófaktora is. A Lence című orvosi hetilap egy kiterjedt vizsgálat eredményét tette közzé, amely szerint a fejlődő országokban az a tény, hogy a nők sok gyereket szülnek, és őket sokáig szoptatják, magyarázza azt, hogy ezekben az országokban sokkal alacsonyabb a mellrákos esetek száma. Ez volt az eddigi legnagyobb ilyen vizsgálat, és ennek során egyértelműen ki lehetett mutatni, hogy minél tovább szoptat egy nő, annál védettebb a mellrákkal szemben. Az is kiderült, hogy a védőhatás hozzáadódik a szülések száma által jelentkező védettséghez.
1990. augusztus elsején 32 ország kormánya és 10 ENSZ-alszervezet írta alá Innocenti Nyilatkozat a Szoptatás Védelméről, Elősegítéséről és Támogatásáról elnevezésű dokumentumot. Augusztus 1-jét így a szoptatás világnapjának nyilvánították.
Sajnos azonban vannak olyan anyák, akik bár nagyon szeretnék, csak kevés ideig, vagy egyáltalán nem tudják szoptatni gyermeküket. Szerencsére a XXI. században már tökéletes, a csecsemők tápanyagigényeit teljes mértékben kielégítő – akár hipoallergén – tápszerek is a rendelkezésünkre állnak az anyatej mellett.
Azért ne felejtsük el: egy édesanya szerető ölelésénél semmi sem ér többet!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.