A hőmennyiség fizikai mértékegysége, azaz energia. 1 kalóriával 1 g vizet 1 fokkal lehet felmelegíteni.
A test, hogy fenntartsa az alapvető életfunkciókat (pl. légzés, vérkeringés), akkor is energiát használ fel, amikor látszólag nem csinál semmit. Az ehhez szükséges energiamennyiséget nevezzük alapanyagcserének. A nők a következő képlet segítségével számolhatják az értékét: a kg-ban megadott testsúly szorozva 24-gyel, majd az így kapott szám szorozva 0,9-cel. Egy 70 kg-os nő napi energiaszükséglete ennek megfelelően (70 x 24) x 0,9, azaz 1512 kcal. A férfiak alapanyacsere-értékét úgy kapjuk meg, hogy a kg-ban mért testsúlyukat megszorozzuk 24-gyel.
Az energiaszükségletünket az alapanyagcserénk és a napi aktivitásunk határozza meg. Egy képlet segítségével ennek értékét is kiszámolhatjuk. Aki többnyire ülőmunkát végez, az szorozza meg az alapanyagcsere-számát 1,2-vel. Az előző példában említett 70 kg-os nő alapanyagcseréje 1512 kcal volt, tehát egy nap 1512 x 1,2 = 1814,4 kcal energiát használ el. Aki munka közben többnyire áll vagy járkál (pl. a kereskedelemben vagy a vendéglátásban dolgozik), 1,8-cal szorozza meg az alapanyagcsere-számát, míg a fizikai munkát végzők (pl. a nővérek) 2-vel.
Így nevezzük az olyan termékekből származó energiát, amelyek nem vagy alig tartalmaznak létfontosságú tápanyagokat, például vitaminokat, ásványi anyagokat. Rengeteg az üres kalória például az alkoholban vagy a cukorban. A fehér lisztből előállított élelmiszereknek is magas az kalóriaértéke, tápanyagot viszont alig tartalmaznak.
Az elnevezés lényege, hogy bizonyos élelmiszerek megemésztéséhez a szervezetünk állítólag több energiát használ fel, mint amennyihez hozzájut általuk. Ide sorolják a gyümölcsöket, a zöldségeket, valamint bizonyos káposztaféléket. Viszont mindeddig semmilyen komoly tudományos bizonyíték sem támasztja alá ezt az elképzelést! Annyi igazság van benne, hogy az extrém hideg élelmiszerek (pl. a lehűtött víz) testhőmérsékletre való felmelegítéséhez a szervezet az emésztési traktusban jó néhány kalóriát eléget. Csakhogy 1 liter jéghideg víz felfűtéséhez csupán 30-35 kcal-ra van szüksége a testünknek, ezért aztán ha így szeretnénk semmissé tenni a nagy tányér szószos tészta elfogyasztását, akkor 14 liter jeges vizet kellene meginnunk.
Ahhoz, hogy egészséges ütemben fogyjunk, a napi energiaszükségletünknél 300-500 kalóriával kevesebbet szabad elfogyasztanunk. Nagyon fontos, hogy a napi bevitt energia ne legyen kevesebb 1200 kalóriánál! Ha ugyanis ennél kevesebbet eszünk, a szervezetünk „éhezési üzemmódba” kapcsol, tehát lelassítja az anyagcserét. Emiatt kezdetben fogyni fogunk ugyan, de aztán a folyamat megáll, mert az anyagcsere alkalmazkodik a csökkentett energiamennyiséghez. Ráadásul amint a diéta végeztével elkezdünk normálisan étkezni, rögtön hízni fogunk – ez az oka a hírhedt jojóeffektusnak. Aki tartósan, az egészségére ügyelve szeretne fogyni, az kérje szakember segítségét!
Sajnos ez nem elég, az sem mindegy, hogy mit eszünk! A folyamatban kulcsszerepet játszik az inzulin nevű anyag: minél gyorsabban alakul át egy bizonyos szénhidrát a szervezetünkben cukorrá, annál több inzulin kerül a véráramba. A vérben levő inzulin azonban blokkolja a zsírégetést, és ahelyett, hogy hagyná kiürülni, feltölti a zsírsejteket. A zöldségek, a teljes kiőrlésű termékek, valamint a fehérjefélék (pl. húsok, tejtermékek) alacsonyan tartják az inzulinszint, míg a cukor, a fehér liszt és az alkohol jelentősen megemeli azt.
Lássunk egy példát: 1 szelet teljes kiőrlésű kenyérben ugyanúgy 95 kcal van, mint 1 szelet fehérben, ám az utóbbi közel kétszer erősebb inzulinreakciót vált ki. Hosszú távon tehát megéri táp- és rostanyagban gazdag táplálékokat fogyasztani!
Mivel 1 kg testzsír kb. 7000 kcal-nak felel meg, az elégetéséhez egy 70 kg súlyú nőnek 10 napig kell napi 1 órát kocognia.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.