Melengető, napszínű vacsora

Mégis jólesik leülni a frissen tálalt meleg vacsorához, ami visszaadja a nap közben elveszített lendületet. Kevés energia-befektetéssel is tálalhatók olyan friss ételek, amelyeknek már az elkészítésük örömet okoz.

Az alábbi - jórészt szezonális hozzávalók felhasználásával készült - kétfogásos vacsora ízei különleges kalandot ígérnek, érdemes kipróbálni! A fűszeresen illatozó krémleves ragyogó sárga színei, valamint az életteli narancsszínű tölteléket rejtő, ropogósra sült rétesszeletek már a látványukkal is energiát hoznak az estébe.

Bár a vöröslencse évszaktól függetlenül megtalálható az üzletek polcain, ha friss póréhagymával, némi burgonyával, kevés fokhagymával és karakteres fűszerekkel, no meg frissen facsart citromlével találkozik a leveses fazékban, olyan illatozó előétel kerekedik belőle, hogy a legborúsabb őszi esték melankóliáját is feledteti!

Currys-citromos lencseleves

Hozzávalók 4 személyre:
1 szál póréhagyma
1-2 gerezd fokhagyma
1,5 dl vörös lencse
1 közepes méretű lisztes burgonya (pl. Ella, kb. 15 dkg)
1,5 teáskanál currypor
1 csapott teáskanál kurkuma
1 kávéskanál római kömény
1/2 kávéskanál cayenne bors (vagy chili)
1 citrom leve + 1 karikákra vágva a tálaláshoz
1 evőkanál olaj (dió-, földimogyoró vagy napraforgó)
víz
ízlés szerint: só

Elkészítés: A vörös lencsét szűrőbe helyezem, folyó víz alatt alaposan átmosom. A póréhagymát megtisztítom, hosszában félbevágom, majd kb. 1/2 cm-es félkörökre szeletelem. A fokhagymát megtisztítom, kis kockákra vágom. A krumplit meghámozom, a póréval azonos méretűre darabolom.

Egy 1,5 l-es fazékban felmelegítem az olajat, rádobom a kétféle hagymát, fedő alatt megfonnyasztom, hozzáadom a lencsét, a krumplit, a só kivételével valamennyi fűszert. Annyi vízzel öntöm fel, hogy legalább 2 ujjnyival ellepje a fazék tartalmát. Fedő alatt, közepes tűzön nagyjából 20 perc alatt puhára főzöm. A sót csak a végén adom hozzá, ellenkező esetben a lencse nem puhul meg. Ha elkészült, leveszem a tűzről, belefacsarom a citrom levét, összeturmixolom. Ha túlságosan sűrűnek bizonyulna, kevés víz hozzáadásával elérhető a kívánt állag.

Karakteres, enyhén csípős, a citromtól savanykás, frissítő krémleves, melyben megmarad az ilyenkor fokozottan jótékony C-vitamintartalom is!

Melegen a legjobb, de remekül tárolható, másnapra kissé sűrűbb lesz az állaga, az ízei még inkább összeérnek. Ha valaki enyhébb ízekre vágyik, a cayenne-t nyugodtan elhagyhatja, sőt 1 dl tejszínnel is fokozhatja a selymességét. Egy szelet friss kenyérrel tálalva tartalmas, mégsem nehéz előétel.

A sütőtök olyan csodás zöldség, melynek szezonja az ősz elején kezdetét veszi, és szinte a tél végéig tart. Számos fajtája ismert. Ehhez a fogáshoz, az élénk narancsszínű hokkaido vagy kanadai sütőtökként kínáltak a legmegfelelőbbek.

Ha egyszerre nagyobb mennyiséget sikerül megsütni, a maradék jól záródó dobozban tárolható a hűtőszekrényben, különböző ételekhez használható (pl. remek apró sütőtökös gombócok is készülhetnek belőle).

A sokféle módon felhasználható sütőtökből, enyhén pirított héj nélküli tökmagból készülhet rétes, ami ropogós állagával, enyhén édeskés, selymes ízeivel nagyszerű kiegészítője a fűszeres lencselevesnek!

Sütőtökös rétes pirított tökmaggal

Hozzávalók 2 rúdhoz:
20 dkg réteslap vagy leveles tészta
1/2 kg előzetesen megütött sütőtök
3-4 dkg héj nélküli tökmag
1 evőkanálnyi szezámmag
1 egész tojás kissé felverve a rétesek kenéséhez
só
szerecsendió
frissen őrölt színes borskeverék

Elkészítés: A sütőtököt kevés sóval és a frissen reszelt szerecsendióval (nagyjából 1 kávéskanálnyi sót és 1/6 szerecsendiót használtam) botmixerrel pürésítem. A sütőtök jellegzetes ízvilága ebben az ételben nem igényli a markánsabb fűszereket.

A tökmagot zsiradék nélküli serpenyőben enyhén megpirítom, kissé hűlni hagyom, majd egy nylonzacskóba teszem, konyharuhába csomagolom a zacskót, és húsklopfolóval durvára töröm. Nem baj, ha nem törik szét minden mag! Tálba teszem.

A réteslapokból 1 rúdhoz 4 lapot, a leveles tésztából kb. 10 dkg-nyit használok. A réteslapokat úgy fektetem egymásra, hogy minden réteget alaposan megkenek olajjal, azt a réteget, amire a töltelék kerül, vékonyan tojással kenem át. Ha leveles tésztából készül, vékony téglalap alakúra nyújtom, majd tojással bevonom a felszínét. Erre szórom a tökmag felét úgy, hogy a peremén kb. 1,5 cm-t üresen hagyok. A tökmagra halmozom a tökpüré felét.

Szorosan feltekerem, sütőpapírral borított tepsibe helyezem. A maradék tésztával és töltelékkel hasonlóan járok el. A rétesrudak tetejét óvatosan megkenem a maradék tojással úgy, hogy a rudak alá ne folyjon. Előbb ráőrlöm a borskeveréket, majd megszórom szezámmaggal. 180 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt ropogósra sütöm.

Langyosan az igazi, de ha marad belőle másnapra, sütőben, mikróban remekül melegíthető!

A szerecsendiótól kissé pikáns tökpüré és az enyhén pirított magok zamatai a friss rétes szeletekben teljesednek ki igazán nagyszerű harmóniát alkotva a ropogósra sült tésztaburokkal.

A napsütést idéző sárga és narancsszínek, a gazdag ízek a tányéron egy hétköznapi vacsorát is valóságos ízkalanddá és sokféle energiát adó élménnyé varázsolnak.