Görög kulinária

Frissítve: 2008. 01. 09.

Évekkel ezelőtt fedezték fel a magyarok: tömegek utaztak Görögországba; napoztak, strandoltak, jó esetben végigjárták a környékbeli látnivalókat, és mindent tudni véltek erről az országról. A határokon belül élő barátságos népről, ételeikről, italaikról. Pedig…! Kevesen vannak, akik igazán ismerik a görög konyhát. Talán amiatt, hogy a diaszpóra görög vendéglőiben csak szűk választékot találunk, amely alig terjed túl a gyroszon, a szuvlakin és a tzatzikin.

Egy országról rengeteget lehet megtudni, ha kisétálsz a piacaira. Aki eljut Athénba, a legfontosabb turisztikai látnivalókon és a Plakán kívül tegyen egy kitérőt a görög főváros hús- és halpiacára! A maradandó élmény garantált! (A piacot körülölelő mellékutcákban pedig csodás sajtboltokat találunk.)

A csodálatos fotókkal illusztrált Görög kulinária című könyv gasztronómiai felfedezőútra csábít. Segítségével a görög étkezési kultúra rendkívüli változatosságában gyönyörködhetsz, miközben ráébredsz: az egyes ételek éppúgy különböznek egymástól, mint az ország vidékei. A hegyekben vadételeket, a tengerparton friss halakat és herkentyűket, a szárazföldön zöldségtálakat, gyümölcsöket fogyasztanak.

A Görög kulinária nemcsak gyönyörű kiállítású, hanem rengeteg autentikus görög étel receptjét is tartalmazza, nem is beszélve azokról a leírásokról, amelyek megismertetik velünk az ország sokszínű gasztrokultúráját. A könyv külön tárgyalja az egyes országrészek étkezési szokásait, betekintést engedve többek között a nagy görög hármas (kenyér, olaj, bor) történetébe, a sajtok lenyűgöző választékába, a méz és a joghurt hagyományos felhasználásába.

A görög étterem névjegyei az előételek, amelyek megmutatják, mire képes a ház konyhája. A görög előételek magukban foglalják a húsok, a halak, a zöldségek és a tejtermékek teljes palettáját. Elkészítésük módja a rafináltan egyszerűtől a hozzáértően kreatívig terjed.

És akkor még nem is beszéltünk a borokról, párlatokról! A görögök rendkívül büszkék boraikra, amelyeket olyan ősi szőlőfajtákból készítenek, amik már Platón kedvencei is voltak. A magyar ízlésnek először talán szokatlan a fanyar, aleppói fenyővel gyantázott bor, a recina, amelyet ciprusfa hordókban tárolnak. Aztán itt van az uzo, a Metaxa, ez utóbbi a görögöknek több is, mint brandy – szinte már legenda.

Ezt a könyvet nemcsak azoknak ajánljuk, akik hagyományos és ízletes görög receptekre vadásznak, hanem azoknak is, akik nyitottak egy csodálatos kultúrájú ország mindennapjaira, kíváncsiak arra, lakói milyen kapcsolatban vannak ételeikkel, azok alapanyagaival. Milyen zenét hallgatnak az éttermekben, hová járnak beszélgetni, miért szeretik annyira az édesnél is édesebb süteményeket?

Egyszer egy makedón szakács azt állította, hogy a jó konyha egyszerű, tarka, jótékony és tartalmas. Ezzel a kijelentésével antik elődei nyomdokába lépett, hiszen az ókor konyhaművészete négy pilléren nyugodott, amelyek a mai görög ételeket is jellemzik: frissesség, vitamingazdagság, egyszerűség és változatosság.

Két kedvcsináló recept:

Szofrito (borjúhús fokhagymás bormártásban)

Hozzávalók:
4 szelet, 2 cm vastag borjúhús
liszt
2 dl extra szűz olívaolaj
4 gerezd fokhagyma, vékony szeletekre vágva
1/2 csokor petrezselyem, finomra aprítva
2 babérlevél
2 dl száraz fehérbor
só
frissen őrölt fekete bors

Elkészítés: A húst kiklopfoljuk, és lisztben megforgatjuk. Az olívaolajat párolóedényben felforrósítjuk, és a húst elősütjük benne. A fokhagymát, a petrezselymet és a babérlevelet hozzáadjuk, sózzuk, borsozzuk. Erős lángon néhány percig sütjük, majd fehérborral felöntjük. Annyi vizet öntünk rá, amennyi ellepi. Ezután csökkentjük a hőfokot, és az ételt fedő alatt addig pároljuk, amíg a hús megpuhul. Köretként sült burgonyát, burgonyapürét vay rizst kínálhatunk.

Paximadia (görög kétszersült)

Hozzávalók:
1 kg liszt
3 teáskanál sütőpor
1/4 teáskanál só
40 dkg cukor
2,5 dl növényi olaj
5 db tojás, felverve
1 teáskanál vaníliás cukor
1/2 teáskanál őrölt ánizs
25 dkg aprított dió
1 tojássárgája, 1 evőkanál vízzel felverve
1 evőkanál szezámmag

Elkészítés: A sütőt 175 fokra előmelegítjük. A sütőport és a sót a liszttel egy tálban összekeverjük. A közepébe mélyedést nyomunk, a cukrot, az olajat, a tojásokat, a vaníliás cukrot és az ánizst beletesszük, és az egészet sima tésztává gyúrjuk össze. A tészta egyik felét vékonyra nyújtjuk, megszórjuk a dió felével, és szorosan feltekerjük. A másik felével ugyanígy járunk el. A tekercseket kivajazott tepsire tesszük, felvert tojássárgájával megkenjük, szezámmaggal megszórjuk, és 30 percig sütjük. Hagyjuk kissé kihűlni, majd szeletekre vágjuk őket. Ezután a szeleteket további 15 percig sütjük a sütőben, amíg kezdenek megpirulni. A kétszersültet hagyjuk teljesen kihűlni, és légmentesen záródó edényben tároljuk. A paximadia körülbelül egy hónapig eltartható.