Imádom az olasz konyhát: az egyszerűségét, a kevés hozzávalóból készülő fenséges ízvilágát, a lazaságát. Hogy nem kell túlgondolni, túl bonyolítani az ételeket (sem). Firenzében kóstoltam először eredeti olasz piadinát, amit itthon eleinte előre készített tésztából késztettem. Azóta azonban magam sütöm a tésztáját, így sokkal finomabb a végeredmény – és fél órán belül asztalon a vacsora a családnak.
Ez az olasz lepénykenyér az Emilia Romagna tartományból származik, a tésztája pedig a tortilla lapnál ropogósabb, kenyér jellegűbb – és persze nem kukoricalisztből készül. A tésztáját palacsintasütőben pár perc alatt elkészítjük, utána pedig jöhet a lényeg: a töltelék! Minél jobb minőségű alapanyagokkal töltjük meg, annál finomabb.
Ahány ház, annyi szokás: készíthetjük a piadina tésztáját élesztővel és anélkül, zsírral vagy olívaolajjal, attól függően, hogy mennyire vagyunk az egészségtudatos étkezés hívei. Az eredeti olasz alaprecept szerint a kész tésztát ricottával kell megkenni, majd bele kell tenni a paradicsomot, mozzarellát, serrano sonkát, a rukkolát és mindkét felét egy-egy percig kell sütni, hogy a sajt megolvadjon. Készítheted jól megtömve, és laposan - ahogy a gyerekeim szeretik. Innentől rajtad áll, hogy mivel teszed emlékezetessé a piadinádat: bármit tölthetsz bele, a lehetőségeknek csak a fantáziád szab határt.
A gyerekeim kevés ételt esznek szívesen, de ha együtt sütünk piadinát, akkor azt szívesen fogyasszák. Segítenek a tészta kikeverésében, de a legnagyobb móka számukra, ha megtöltjük a lepényeket. Általában hagyom, hogy megvalósítsák saját ötleteiket, így aztán készült már nutellás, banános, pudingkrémes piadina is nálunk, de nektek mégis a mozzarellás, sonkás változatot ajánlom.
A firenzei séftől anno sikerült elkérnem a piadina receptjét, általában így készítem: 60 dkg lisztet, 20 dkg zsírt (ezt olykor olívaolajjal helyettesítem), 1 csomag élesztőt (7 grammosat) és sót készítek elő. Felfuttatom az élesztőt cukros langyos vízben, a többi összetevőt egy tálba teszem. Ha az élesztő felfutott a hozzávalókhoz öntöm és ruganyos tésztát gyúrok belőle. Sokkal sűrűbbet, mint a palacsintatészta, és keményebb tésztát kapok, mint a pizzánál. Fél óráig hagyom állni, majd 10-12 darab gombócot készítek ebből az adagból. A gombócokat lisztes deszkán lepénnyé nyújtom, majd palacsintasütőben egy-egy perc alatt megsütöm mindkét felét. Egyszerre általában csak 5-6 piadinát sütök ki, a többit mélyhűtőben tárolom a következő piadinavacsoráig. Jó étvágyat!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.