Egy igazi jolly joker a dunántúlról: a szekszárdi kékfrankos

A borvidék meszes talaja remek a kékfrankosnak, ami kifejezetten szereti a szekszárdi dombokat és az azokon található dűlőket. Jól közvetíti a területi és a talajadottságokat, emellett a különböző évjáratokban is mindig biztonsággal terem, ami a borászoknak nagy segítség a tervezhetőség szempontjából. A jövőre nézve pedig fontos tulajdonsága a savmegtartó képessége, főleg az éghajlatváltozás, az egyre melegebb évszakok szempontjából.

Ahogy a helyi szőlőfajták kerülnek a borpiaci trendek középpontjába, úgy lesz a kékfrankos is egyre népszerűbb, bel- és külföldön egyaránt. Pláne a magas minőségű, komoly, dűlőszelektált tételek. De a szekszárdi kékfrankos szinte minden bortípusban megjelenik a borvidéken. Készül belőle rozé vagy éppen siller, egyszerűbb, jól iható, hétköznapra szánt vörösek, valamint a már említett komoly, érlelhető, nagy fajtaborok. A házasításokban is fontos szerepet játszik, elég csak a szekszárdi bikavérre gondolnunk, amiben most már legalább 45% a kékfrankos aránya. Azaz abszolút ez a fajta az alapja ennek a cuvée-nek, de az egyéb házasításokban is egyre többször jelenik meg a világfajták mellett, akár háttérbe is szorítva azokat.

A gasztronómiában afféle jolly jokernek nevezhetjük, hiszen sokszínű stílusával és élénk savaival sok-sok ételhez párosítható. A borvidék borászai szerint kacsával a legjobb, de mivel jól ellensúlyozza a zsírosabb alapanyagokat, így májjal, libával vagy akár vadhúsokkal is kipróbálhatjuk. A paradicsomos ételek általában nem a borok barátai, de a kékfrankos itt is kivétel, úgyhogy nyugodtan nyissuk paradicsomos alapú pizzák, tészták, mártások mellé, továbbá szereti a káposztás fogásokat, a céklát, a gombát és a padlizsánt is.

Márkvárt Kékfrankos 2017

Tősgyökeres szekszárdi, sváb család leszármazottjaként borászkodik a Baranya-völgy-, a Faluhely-, a Sauli-völgy-, a Jobbremete-, a Bakta-, és a Gyűszű-völgy-dűlőn ifj. Márkvárt János. Autodidakta borász, a kezdetektől célja volt a borok gyümölcsös karakterének megőrzése, így a hordók ma már olyannyira nem játszanak fontos szerepet a pincészet életében, hogy az utolsót 2009-ben vásárolta. Ez a kékfrankos is illeszkedik ebbe a fiatalos, dinamikus trendbe. A használt nagyhordó épphogy fűszerezi a kortyot, a fókusz a meggyen és a kék virágokon van. Feszes, izgalmas és vibráló kékfrankos.

Sebestyén Nánai Kékfrankos 2018

Családi pincészetként jelenleg 13 hektáron dolgoznak a Szekszárdi borvidéken. Fő fajtájuknak a kékfrankost tekintik, nemcsak mint a bikavéreik, hanem mint önálló fajtaboraik alapanyagaként is. A két testvér, Sebestyén Csaba és Csilla remekül kiegészítik egymást a pincészet körüli teendőkben, legyen szó akár a borkészítésről vagy a stílus megtalálásáról, ami szerintük egyértelműen a burgundi borok irányába tart. Ez a Nánai dűlős kékfrankos elegáns, finom arányaival, nem tolakodó ízjegyeivel, rétegzettségével mindenkit levesz a lábáról.

Takler Szenta-hegyi Kékfrankos 2017

A Takler család az 1700-as évek óta foglalkozik szőlővel és borral a borvidéken. 80 hektáron gazdálkodnak, portfóliójukban a világfajták mellett fontos szerepe van a helyi szőlőknek is. A borokat ifjabb Takler Ferenc készíti, akárcsak ezt a tétel, ami a kedvenc bátaszéki, Szent Annáról elnevezett egykori papi birtokról lett szüretelve. Dűlős tétel, francia és magyar hordókban érett, intenzív meggyes és fekete borsos, hordófűszeres, vaníliás aromákkal bír. A komoly beltartalom megérdemli, hogy egy szépen elkészített étel mellé igyuk, de akkor is odafigyelve.

A HÁROM SZEKSZÁRDI MUSKÉTÁS >>>