Megyeri Szabolcs kertészmérnök segítségével a Fanny magazin összegyűjtötte, hogy mit kell tudni a kaukázusi medvetalpról, amely – mint a neve is mutatja – a Kaukázus vidékéről származik. Innen került dekoratív évelő dísznövényként a 19. században az angliai Királyi Botanikus Kertekbe, akik meghonosították Európa legnevesebb parkjaiban. Ám hamar kiderült, hogy amilyen különleges, olyan veszélyes az emberre.
A kaukázusi medvetalp a zellerfélék családjába tartozó évelő növény, mely furokumarinokat tartalmaz, de a család többi tagjától eltérően, jóval nagyobb mennyiségben. A méreganyag amellett, hogy rákkeltő, a bőrben az UV-fénnyel reagálva károsítja a bőr kötőszövetét, így évekre védtelenné válik a nap sugaraival szemben. A növény minden része méreganyagot termel, így egyetlen érintés elég a következményekhez. Ha az érintett bőrfelületet UV sugárzás éri, a bőr kipirosodik és viszketni kezd, néhány órán belül pedig égési sérülésekre hasonlító hólyagok jelennek meg, amelyek nehezen gyógyulnak, és maradandó hegeket okozhatnak. A tünetek súlyosbodása esetén azonnal bőrgyógyászhoz kell fordulni!
Fontos, hogy a viszkető bőrfelületet ne vakarjuk, és ügyeljünk arra, hogy kezünkkel a szemünkbe ne dörzsöljük bele. Átmeneti látási problémát, súlyos esetben maradandó vakságot is okozhat.
Jó tanácsok:
(Nyitókép: Shutterstock)
Figyeljünk a jelekre!
A kaukázusi medvetalp hasonlít a hazánkban is gyakori közönséges medvetalpra, ám míg a közönséges medvetalp levele enyhén karéjos, a kaukázusié jóval nagyobb, osztott és egy-két méteres szélességet is elérheti. A szára és a levele is finoman szőrözött, így elég megérinteni, hogy reakcióba lépjen a bőrrel.
Ajánljuk még:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.