Fedák Sári 1879-ben, Beregszászon született. Apja, Fedák István tisztifőorvos volt. Ellenezte lánya színészi terveit, de mivel Sári tehetségesnek bizonyult, végül beleegyezett, hogy a lány beiratkozhasson Rákosi Szidi színiiskolájába Budapesten. Fedák Sári az első igazi sikereket a Népszínházban aratta, a korábbi kedvenc, Küry Klára háttérbeszorításával. Karrierjének egyik fontos pontja Bob herceg szerepe volt Huszka Jenő György herceg című darabjában. A primadonna a férfiszereppel hatalmas szenzációt keltett. 1904-ben mutatták be pályájának legnagyobb sikerét, a János vitéz című daljátékot, Fedák címszereplésével a Király Színházban. A színésznő 1907-ben külföldre menekült. Azzal vádolták, hogy kikövetelt gázsija kergette öngyilkosságba.
BECSINÁLT LEVES ÉS BOCSPOR - SOMOGY MEGYE FINOMSÁGAI
Vidor Pál színházigazgatót. Berlinben, Bécsben és Prágában is megfordult. 1910 májusában tért vissza Budapestre. A következő évben kezdődött románcuk Molnár Ferenccel, akivel 11 évvel később össze is házasodtak. Házasságuk nem volt hosszú életű, 1926-ban elváltak. Fedák Sári továbbra is nagy kedvvel vállalt színházi munkákat, igaz, változó sikerrel. A színésznőről készített film is megbukott. A primadonna egyaránt szeretett finomakat enni és sütni – nevét dicséri a Fedák-lepény és a Fedák-torta. Érdekes, hogy tortája receptjének közlését több szakácskönyv szerkesztőjének is engedélyezte, viszont a kora beli források szerint lepényét csak Móra Ferencné tudta igazán az ízlése szerint elkészíteni, ezért egyedül az ő szakácskönyvébe kerülhetett be ennek a süteménynek a receptje.
„A kisasszony határozott szubrett tehetség, erre vall pompás tánca, szilaj temperamentuma, mely azonban egyelőre a szertelenségbe csap, gyakran a jó ízlés rovására is.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.