Talán mindnyájan emlékszünk rá, hogy tavaly decemberben milyen irdatlan pánikhullám söpört végig az országon, amikor szárnyra kelt a hír: Brüsszel „be akarja tiltani” a magyarok egyik kedvelt eledelét, a gyrost/kebabot. Ebből aztán nem lett semmi (betiltásról eleve nem is volt szó, csak átmenetileg korlátozták volna, amíg Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság – EFSA- 2018 végéig újraértékeli a foszfáttartalmú élelmiszeradalékok kockázatait), de a balhé így is elegendő volt ahhoz, hogy némi bizalmatlanságot szüljön a gyrosrajongók népes köreiben.
Mennyire aggályos, hogy hozzáadott foszfát kerül a gyroshúsba? Van az a mennyiség, amibe bele lehet betegedni? A Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Dívány.hu közös tesztje többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ.
Szervezetünk különféle elemekből épül fel, ezek közül tömegarányosan a foszfor a hatodik a sorban. Az anyagról elsősorban azt érdemes tudnod, hogy szervezetünkben és környezetben jellemzően nem önmagában, hanem valamilyen foszfátvegyületként van jelen, vagyis a táplálékkal a tápcsatornákba jutva is foszfátként szívódik fel. Hogy ez hogy jön ide? Úgy, hogy az élelmiszeripar jelentős mennyiségben használja azért, hogy növelje a termékek élvezeti értékét, a gyroshúsok kezeléséhez is foszfátvegyületeket használnak. A túlzott foszforbevitel viszont felboríthatja a szervezet egyensúlyát, és betegségek kialakulásához vezethet.
A felmérés során tíz különböző budapesti gyrosozóban kapható gyroshús hozzáadott foszfáttartalmát vizsgáltuk meg. Míg két termék egyáltalán nem tartalmazott hozzáadott foszfátot (Gyradiko Estia, Istanbul Kebab), és további hat termék csak kis mértékben (a teljes foszfortartalom kevesebb mint 5%-ában) tartalmazott hozzáadott foszfátot, addig két vendéglátóhely esetén lényegesen magasabb (1004mg/kg - Kerkyra, illetve 3413mg/kg - Kyros Gyros) volt az adalékanyag koncentrációja.
A legnagyobb arányú hozzáadott foszfáttartalom a természetes (fehérjetartalomból származó) foszfáttartalomnál 65%-kal volt magasabb, azaz kétharmaddal nőtt a termék foszfáttartalma; de még így is csak kevéssel haladta meg az engedélyezett 5mg/kg érték felét.
Még, ha azt is választod, amelyiknél a legmagasabb értéket mérték, akkor sem életszerű, hogy képes legyél annyi gyrost felfalni, ami már fenyegető az egészségedre. Ugyanis, ha abból indulunk ki, hogy kb. 10 dkg hús van egy gyrosban, a legnagyobb hozzáadott foszfáttartalmú gyrosból közel nyolcat kéne megenned egyszerre, hogy elérd az EFSA szerint még elfogadható napi 3.000mg-os felső értéket.
A termékben lévő fehérjetartalom több tényezőtől is függ. A gyroshúsok gyártása során többféle állatfaj húsa (p. csirke, borjú, marha, sertés, bárány) is felhasználható; ezeknek már eredendően is eltér a fehérjetartalma. Mivel nem csak színhúst tartalmaz a gyros, fontos a zsírosabb szövetek aránya is, de befolyásoló tényező a gyros készítéséhez használt szósz aránya, összetétele, de az átsütés mértéke is.
A Dívány.hu csapata a négy gyrost kóstolt meg: a két határérték alattit, illetve a két magasabb foszfáttartalmút. A helyeket inkognitóban keresték fel, hogy véletlenül se részesüljenek különleges elbánásban.
A kikért gyros tálakat a helyszínen három kritérium, a külsejük, a mennyiségük és persze az ízük alapján pontozták egy 1-től 5 pontig terjedő skálán, majd átlagot vontak az eredményből és összeadták a pontszámokat. Egy termék így maximum 15 pontot szerezhetett.
Ezzel a módszerrel a legtöbb pontot a Kyros Gyros gyrostálja érte el: a maga 13,4 pontjával nyerte el a legfinomabb gyros címet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.