Forró csoki - a megunhatatlan

A csokoládé − azon kívül, hogy finom − sok ezer éve ismert vágyfokozó, afrodiziákum: állítólag Casanova is forró csokit kortyolgatott szexuális étvágyának fokozásáért. Sokan pedig azzal mentegetjük magunkat csokimajszolás közben, hogy egy kis „boldogsághormonra” vágyunk. S egy kedves filmélményem is az eszembe jut: a Csokoládé című romantikában Juliette Binoche csokoládéboltot nyit egy unalmas kistelepülésen − a célközönséget is felrázza (meg is osztja), és a szerelmi szál sem marad el.

Spanyolok a misén

A Dél-Amerikában honos növényt a maják i.sz. 600 körül már bizonyítottan termesztették. Az indiánok a magvakon kívül (amiből az italon kívül gyógyszert is készítettek) a termés egyéb részeit is felhasználták: a terméshúst csemegeként ették, a héjból kanalat, poharat, edényt faragtak, a leveleket pedig lakóhelyeik építésekor használták fel. A mag fizetőeszköznek is számított, és ez a szokás az európai invázió után is csak lassan tűnt el.

A monda szerint Montezuma azték uralkodó 1519-ben megkínálta Fernando Cortez spanyol hódítót a kakaóból, vízből és kukorica- vagy maniókalisztből főzött, mézzel, fahéjjal, ánizzsal vagy chilivel ízesített „sokoatl”-lal. Az 1600-as években a Mexikóban élő spanyolok a hosszú misék alatt, a templomban is csokoládét iszogattak − frissítőre van szükségük, mentegették magukat −, Chiapas püspöke azonban e gyalázatos cselekedetért kiközösítette őket. A történet pikantériája, hogy nemsokára a püspök felderíthetetlen körülmények között meghalt: a pletyka szerint mérgezett csokoládét ivott. V. Pius pápa azonban a keserű csokoládéital ízét olyan kellemetlennek találta, hogy kimondta: böjt idején is szabad fogyasztani.

Meghódította Európát

A XVI−XVII. században Spanyolország kakaóimportőr monopólium volt. A hajókon általában porrá őrölt kakaó, ánizs, szegfűszeg és fahéj összetételű kakaómasszát szállítottak. Spanyolországban 1580-ban nyílt az első csokoládéfőző. A francia és az osztrák nemesség a spanyol udvarból vette át divatot. A kakaó körülbelül a tea elterjedésével párhuzamosan hódított, és csakis ital formájában. A londoni Chocolate House vendéglő 1657-ben nyílt meg, a csokoládéital divatja II. Károly idején (1660−85) élénkült meg Nagy-Britanniában.

Csak a XVIII. században kezdtek kísérletezni szilárd csokoládéval. A holland C. J. van Houten 1828-ban feltalált kakaósajtoló gépe (a kakaóbabból kivonta a nehezen emészthető zsír egy részét) a minőség ugrásszerű javulását hozta. A csokoládészeletet „hivatalosan” csak 1847-ben találták fel; a svájci Nestlé fivérek 1876-ban dobták a piacra az első csomagolt tejcsokoládé-szeleteket. Rodolphe Lindt berni csokoládégyárában 1880-ban fedezte fel a mai élelmiszeriparban kenőgyúrás (konsolás) néven ismert csokoládéfinomítást, illetve a csokoládé fondant. A francia és az angol gyarmatokon csak a XIX. században kezdtek kakaótermesztésbe. Ma Afrika országaiból érkezik a világ kakaójának kétharmada.

A kakaóbabtól a csokoládéig

A csokoládét az eredetileg csak Dél-Amerikában honos kakaófa, a Theobroma cacao magjából készítik. A latin névadás (theobroma = istenek eledele) jellemző a kor emberének elragadtatására. A kakaó fő hatóanyaga a teobromin (100 grammban 100 mg). Afrodiziákum hatása is részben ennek köszönhető, illetve élénkít, emeli a vérnyomást.

A húsos hüvelyben lévő kis sárga magokat kiszedik, a nyers kakaót először fermentálják (speciális erjesztés, füllesztés), majd 140-150 fokon pörkölik, az így megbarnult, törékennyé vált héjat leszedik, s a kakaót folyékony masszává őrlik, amit a benne lévő zsír tesz lehetővé. A masszát kisajtolják. A kakaóvaj a kiváló zsíranyag, a kakaóporban nincs zsír. A csokoládé kakaópor és kakaóvaj keveréke. Ha a masszához kevés cukrot és újabb kakaóvajat kevernek, abból étcsokoládé lesz, tejcsokoládé gyártásakor sűrített tejet adnak a masszához.

A forró csokoládé alapanyaga mindig jó minőségű, általában magas kakaótartalmú étcsokoládé. Magasabb zsírtartalmú tejjel és tejszínnel készítve természetesen töményebb lesz, mint alacsony zsírtartalmúval, sőt több recept a könnyítésért vizet is tartalmaz. Mindig a felmelegített tejhez add az apróra tört csokit, és ne forrald fel, csak melegítsd! A végén turmixolhatod is, akkor habosabb, krémesebb lesz. Az alapital sokféleképpen ízesíthető: fahéjas-szerecsendiós, vaníliás, chilis, gyömbéres, többféle alkoholos (rumos, whiskys, likőrös stb.) változat is készíthető.

Egyszerű forró csokoládé

Hozzávalók: 8 dl tej, 2 dl tejszín, 1 vaníliás cukor, 1 evőkanál (barna)cukor, 20 dkg 60−70% kakaótartalmú étcsokoládé, csipet só, őrölt fahéj, tejszínhab, csokireszelék

Elkészítés: A tejszínt, a vaníliás cukrot és 1 csipet sót keverj össze egy nagy lábosban, és kis lángon melegítsd. Egy másik edényben az apróra tört csokit egy bögre tejjel addig melegítsd és kavargasd, amíg krémes állagú lesz (van, aki ezt tej helyett vízzel teszi, gőz fölött). A csokis krémet keverd a tejszíneshez, és együtt melegítsd tovább. A végén tedd bele a fahéjat, s az italt turmixgépben habosíthatod. Előmelegített bögrékben, tejszínhabbal és fahéjjal - vagy csokireszelékkel - tálald!

Csilis-gyömbéres csoki

Hozzávalók: 4 dl forró tej, 4 dl tejszín 1 dl forró víz, 20 dkg 60−65% kakaótartalmú étcsokoládé, negyed kávéskanál chilipor és ugyanennyi gyömbérpor

Elkészítés: A csokit vízgőz fölött olvaszd meg, keverd hozzá a fűszereket, s ha teljesen sima, kevergetés mellett apránként keverd hozzá a forró vizet és a meleg tejet, tejszínt. Csípős, ütős italt kapsz.

Szegfűszeges-mandulás csokoládé

Hozzávalók: 8 dl tej, 10 dkg étcsokoládé, 2 fahéj rudacska, 2 szegfűszeg, 1 csomag vaníliás cukor, 2 csepp mandulaaroma

Elkészítés: Lassú tűzön melegítsd fel a tejet a fűszerekkel és a vaníliás cukorral, majd add hozzá az apróra tört csokoládét, s kevergesd simára. A csokis tejet öntsd turmixgépbe, add hozzá a mandulaaromát, és turmixold kb. fél percig. Az italt öntsd bögrékbe, és azonnal tálald!

Csíkos-rumos forró csoki

Hozzávalók: 6 dl tej, 1 dl tejszín, 1,5 dl rum, 1 kávéskanál kristálycukor, 6 dkg étcsokoládé, 6 dkg fehércsokoládé, tejszínhab, csokireszelék

Elkészítés: A kétféle csokoládét vízgőz fölött külön-külön olvaszd fel. A poharakba egyenként alulra a világos, majd a aötét csokikrémet csorgasd bele, és hagyd megdermedni. A forró tejbe keverd bele a cukrot, öntsd bele a rumot, és minden bögrét tölts tele. A tetejét tejszínhabbal és csokoládéreszelékkel díszítheted.

Ír forró csokoládé

Hozzávalók: 6 dl tej, 2 dl tejszín, 16 dkg tejcsokoládé, 4 kávéskanál kakaópor, 8 cl whisky, csokoládéreszelék

Elkészítés: A tejet melegítsd fel, add hozzá a csokoládét és a kakaóport, lassú tűzön melegítsd tovább, amíg teljesen sima lesz. Vedd le a tűzről, keverd hozzá a whiskyt és a tejszín felét. A csokoládét öntsd tűzálló, kisebb poharakba, tetejét a tejszín másik felének felvert habjával és csokoládéreszelékkel díszítsd.

Mogyorókrémes ital

Hozzávalók: 6 dl tej, 2 dl tejszín, 20 dkg mogyorós csokoládé, 1 dl mogyorókrémlikőr, 2 evőkanál cukor, 5 dkg mogyoró

Elkészítés: Kevés tejben gőz fölött olvaszd meg a csokoládét, majd kevergetés mellett add hozzá a többi tejet és a likőrt. Egy másik lábosban a tejszínt a cukorral keverd simára. A mogyorót kicsit pörköld meg, tedd csészék aljára, csorgasd rá a meleg csokoládét, aztán a sűrű tejszínt. Mentalikőrrel is készíthető, ebben az esetben mogyorós csoki helyett étcsokoládéból, fele tej, fele tejszínnel, és 0,5 dl mentalikőr elég. Narancsos változatban a tej és a víz keverékét melegítéskor narancshéjjal ízesítsd (aztán vedd ki), ebben étcsokoládét olvassz fel, és 0,5 dl narancslikőrt keverj bele a végén.