Nem is tudom, hol kezdjem. Talán azzal, hogy imádom a pohárkrémeket. Nekem a somlói galuska is ilyen, nem érdekel, hogy tálalják. Szerintem annak egyben a helye, nem kell azt kiteríteni, modernizálva tálalgatni. Régen egy éttermet - amikor még nem volt gyerekem, időm viszont mint a tenger és sokat jártunk étterembe - az alapján osztályoztam, hogy milyen a somlóijuk. Sok mindent elmondott számomra...
Azóta már kevésbé vagyok édesszájú és kevésbé vagyok étteremlátogató, de a pohárkrém-imádat megmaradt. Nem tudom megmagyarázni, miért jobb egy desszertet elfogyasztani - khmm befalni - egy pohárból, mint tányérról, de egyszerűen jobb. Talán, mert lehet benne turkálni.
Nem, a ne játssz az étellel szabály érvényes, tanítom is lelkesen Marci gyereknek, de vannak ételek, amiknél kötelező egy kis élvezkedés, játék. Ez is ilyen. Kinek a tejszínes rész, kinek a csokis.
Turkáljatok benne bátran, de mindenképp meg kell enni az egészet! :)
Hozzávalók (4 személyre):
A boltból:
2 db biocitrom + a díszítéshez
400 g író
240 ml habtejszín
100 g étcsokoládé
A kamrából:
160 g kristálycukor
30 g expressz zselatinfix
1. Reszeljük le a megmosott, szárazra törölt citrom héját, facsarjuk ki a levét, és forgassuk össze ezeket az íróval és a cukorral. Azután adjuk hozzá a zselatinfixet, és robotgéppel keverjük 1-2 percig. Tegyük az így kapott krémet a hűtőbe 5-10 percre.
2. A tejszínt verjük kemény habbá, és óvatos mozdulatokkal forgassuk a krémbe.
3. Felváltva rétegezzük a citromos krémet és a durvára reszelt étcsokoládét. 4 db desszerteskehelybe, és rakjuk a hűtőszekrénybe 45 percre. Néhány citromkarikával díszítve tálaljuk.
Elkészítési idő: 20 perc + hűtés
Egy adag: 510 kcal
A recept a Fanny konyha 2015/8. számában jelent meg!
Amikor ezt a rovatot kitaláltuk az újságba, annyi volt a terv, hogy támpontot tudjunk adni a háziasszonyoknak a hétköznapi sürgés-forgásban. Mindenkinek ezer felé áll a feje: munka, bevásárlás, háztartás, gyerek, férj, kutya, macska és még ki tudja, mi minden. Sajnos nem mindennap jut idő arra, hogy főzzünk, pedig egy jó recepttel és tervvel csodákat varázsolhatunk az asztalra minden este. Aztán jött az ötlet, hogy mi lenne, ha nem ügynökségi képeket használnánk, inkább megfőznénk saját magunk, így biztosan nem lesz zűrös egyik recept sem. Így nyertem hát meg a rovat szakácsának címét, és így készíthetem el ezeket a finomabbnál finomabb ételeket, hónapról hónapra. Nem mondom, hogy nem volt kihívás a dolog. Sütni tudok. Talán mondhatom, hogy elég jól. Tortában és sütiben otthon vagyok. De főzni csak azokat, amiket már régóta. Félek ugyanis néhány alapanyagtól :) A blog pedig annyiban lesz más, mint az újságban megjelent anyag, hogy itt leírhatom őszintén, hogy imádtam vagy utáltam, odaégett vagy szétesett, tökéletes lett vagy sokkal jobb, mint amire számítottam.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.