2007. augusztus 01. Balatonról jelentkezünk

A véletlenek közrejátszásával azonban mégis sikerült egy órácskára internet-hozzáférést szereznem, így ha röviden is, de szeretnék megosztani veletek néhány igazán szép vízparti képet. :o)

Az időjárás meglehetősen szeszélyes, ezért a Balaton hol viharos neonzöld színekben pompázik, hol pedig bársonyos kheki színű. Mi is kifogtunk egy komolyabb hidegfrontot, amely után a víz annyira lehűlt, hogy két napig csak a parton sétálhattunk kapucnis pulóverekbe burkolózva, de így is nagyon jól éreztük magunkat. A Balaton ugyanis csodálatos fényjelenségekkel kápráztatja el a hozzá látogatókat. Itt a vihar nem közönséges vihar, hanem drámai és egyben mégis romantikus előadás. Más a szél és az eső egyvelegének illata, és más a hatalmas víztükör fölé tornyosuló sötétkék felhőtömegek alakja, mint otthon. Ijesztő, de mégis vonzó és megnyugtató - hisz ő a mi kis "tengerünk" a jó, öreg Balaton. :o)

Gyermekkoromban nagyon sok nyarat töltöttem a déli parton, kiváltképp Földváron, ezért hosszas rábeszélés után Ká beleegyezett, hogy itt keressünk magunknak szállást. (Ő ugyanis északi part rajongó.) Bár mindenki azzal riogatott minket, hogy tele a Balaton, és hiába keresünk, úgysem találunk majd szállást, mi bíztunk abban, hogy egyetlen szoba egészen biztosan ránk vár - és így is lett. Rögtön a vasútállomás mellett, a parton találtunk egy gyermekbarát szálláshelyet, ahol hogy-hogynem a teltház ellenére, éppen lemondtak egy foglalást, s így pillanatokon belül beköltözhettünk a ránk váró parányi szobába.

A víz csupán egy nagyobb kőhajításnyi távolságra volt tőlünk, s a nyitott ablakunkon át a fenti panoráma tárult elénk. Az öreg platánok hűs árnyékot nyújtottak a perzselő nap ellen (mert amikor épp nem esett, trópusi hőség zúdul a nyaralni vágyók nyakába), így a délutánokat többnyire UV-védelemben töltöttük nem törődve korunk divatideáljával, a barna bőrrel. Érdekes, nemrégiben azt olvastam valahol, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok eltorzulása egyenes arányosságban van az emberi természet megváltozásával: ahogy az emberek egyre önzőbbek, törtetőbbek és anyagiasabbak, úgy borul meg a környezet egyensúlya is. Ezért van egyre több áradás, erdőtűz, ezért kúszik a hőmérő higanyszála egyre feljebb és feljebb, miközben lassacskán eltűnik a négy évszak is.

Megnyugtató viszont az a tudat, hogy a környezetünkben egyre több gyereket és családcentrikus, hitben élő fiatal házaspárt látunk, akik komoly értékrenddel, kellő szorgalommal és a hétköznapi élet viszontagságainak elviseléséhez szükséges humorral élik napjaikat, miközben fontos célokért és tervekért küzdenek. S bár még személyesen azóta sem találkoztunk a gólyával, reméljük, hamarosan mi is felzárkózhatunk a családosok egyre bővülő, gyermekzsivalytól hangos köreihez.:-)

Mivel itt, a Balcsin be vagyunk fizetve egy panzióba reggelire és vacsorára, nem főzök, ezért most sajnos receptekkel sem tudlak megörvendeztetni benneteket, de...
... azért küldök egy csodás fagyiképet nektek. :o))

Hétvégén érkezünk Lujziba, addig is mindenkinek nagyon szép nyaralást, pihenést, illetve a dolgozóknak is kellemes napokat kívánunk sok szeretettel Balatonföldvárról! :o) Ká és Mirza

Morzsáló fórum >>>

A Morzsáló korábbi részeiből itt olvashatsz >>>