Sugo, salsa: a sokoldalú paradicsomszósz

Salsa

A salsa a paradicsom őshazájában született. Az inkák találmánya, a - később az aztékok és maják által is kedvelt - salsa alapja a paradicsom. A spanyol konkvisztádorok a gyümölccsel és az abból készített szósszal először Mexikóban találkoztak, 1519 környékén. Az aztékok a paradicsomot chilipaprikával és magvakkal elegyítették, majd ezt a fűszeres mártást kínálták a különféle húsokhoz.

A konkvisztádorokkal együtt érkező Bernardino Sahangun atya - akit az első antropológusként tart számon a világ - volt az első, aki az egyik Új Spanyolországról szóló könyvében leírja, hogy hogyan és mihez fogyasztották a paradicsomos mártásokat az aztékok. A salsa elnevezés egy másik ferences rendi szerzetesnek, Alonso de Molinának köszönhető, aki 1571-ben a mexikói, spanyol szótárban nevezte el ezt a kombinációt salsának.

A salsa nagyon jól körülhatárolható gyűjtőfogalommá vált az idők folyamán, hiszen a salsa fogalmába belefér minden, gyakran paradicsommal készülő, az esetek többségében csípős, fűszeres szósz. A paradicsomot legtöbbször lime leve, chilipaprika, fokhagyma, hagyma és koriander fűszerezi.

A salsa modernkori diadalmenete a XX. század első negyedében kezdődött, amikor New Orleans környékén ipari méretekben kezdték el gyártani a szószokat. Innentől kezdve megnőtt az érdeklődés a szósz iránt, és sorra nyíltak az egyedi receptúrák alapján készülő salsát előállító üzemek. Az amerikai háziasszonyok számára kiadott receptkönyvekben a 30-as, 40-es években jelentek meg a házilag is könnyedén összeállítható mártások receptjei.

Egyik legfőbb típusa az úgynevezett salsa cruda, azaz nyers szósz, ami nyers paradicsomból készül, némi citromlé, chilipaprika, hagyma és koriander hozzáadásával. Kedvelt még a salsa verde is, ami zöld paradicsomból fő.

A salsák persze nem mind paradicsomos alapúak, közkedvelt - és nálunk is ismert - a guacamole, ahol az érett avokádó ad otthont az ízeknek, illetve a mexikóiak és a tex-mex konyhát kedvelő körében ismert a mole, ami csokoládé alapba ágyazott chilis szósz. Gyümölcsökből is gyakorta készítenek különféle salsákat, elterjedt az édes, fűszeres mangó- illetve az ananász-salsa is.

Sugo

Az Újvilágból érkező paradicsom - ha nem is túl könnyedén, de - utat talált az európai konyhákba is. Az első kísérletek után sokáig mérgezőnek tekintették, aztán Dél-Olaszországban megszületett a sugo, és ennek a szósznak köszönhetően megkezdődött a paradicsom európai rehabilitációja és diadalútja.

Az olaszok által létrehozott szószokból nagyon hamar igazi klasszikusok születtek. Ilyen a Lazio tartományban őshonos sugo all''amatriciana, ami egy borsos, húsos, sajtos, boros paradicsommártás, valamint a nálunk is igen közkedvelt bolognai szósz.

A sugo története a XVIII. század végére nyúlik vissza. Ebben az időszakban készítettek először főtt tésztát paradicsomos szósszal. Az első fennmaradt receptet egy híres római séfnek, Francesco Leonardinak köszönhetjük, aki ezt hatkötetes munkájában, a L''Apicio Moderno-ban jelentetett meg.

A sugókat leggyakrabban tésztaételekhez kínálják, de sokszor szerepel húsos, zöldséges ételek mellett is. A paradicsomon kívül a fűszerek is elengedhetetlen kellékei a sugónak. Az olasz konyhában jelenlévő fűszerek közül legtöbbször oregano, bazsalikom, feketebors kerül a mártásokba.

A sugo készítésének legjobb módja a főzés. A szalonnazsíron vagy olívaolajon megdinsztelt zöldségekhez adják hozzá a kockákra szelt paradicsomot, adott esetben borral felöntik és fűszerezik. A kifőtt tésztához kínált sugoknál a mártás a főtt tészta levével érdemes kicsit lazítani, majd a kifőtt, de nem szétfőtt (olaszul al dente, azaz fogkemény) tésztát egyenesen a mártásba tenni. Ebben az esetben a tészta jobban magába fogja szívni a sugo ízét, zamatát, és igazi szimbiózisban kerülnek a tányérra. Ez a szósz az, ami a legtöbb esetben a pizzák alapjaként is szolgál.

Paradicsomszósz

A paradicsomból készített szószokkal igen sokféle étel készíthető. A paradicsom nagyon jó levesalap, nem csak paradicsomleves készíthető vele, hanem mindenféle ragulevesek ízesíthetők, sűríthetők paradicsommal vagy abból készített pürével. A húsos ételeknél a paradicsomszósz ragu formájában szintén jó szolgálatot tehet. Paradicsomszósszal vendégváró mártásokat is készíthetünk, amihez különféle kenyereket, chipseket kínálhatunk. A paradicsomszószokat koktélokhoz is felhasználhatjuk, sőt kis fűszerezéssel egy hideg paradicsomszósz felér egy jóféle levessel is.

A paradicsomszószok fűszerezésénél erősen meghatározó, hogy milyen étellel szeretnénk kínálni. Ha valamilyen semleges tésztaféle mellé készítjük, akkor lehet mediterrán, zöldfűszeres jelleget kölcsönözni a mártásnak, vagy készíthetünk belőle pikáns, kissé csípős változatokat is. A zöldfűszerek közül a paradicsommártás igazi nagy kedvence a bazsalikom, de rozmaringgal, oregánóval, zsályával, kakukkfűvel is megbolondítható. A feketebors és a fehérbors is finoman hangolja a paradicsomszószt, és a mexikóiak által kedvelt chilikből is morzsolhatunk bele egy keveset. Ha valami édeskés szószra vágynánk, érdemes kipróbálni a fahéjjal, barna cukorral készített mártásokat is. Húsokhoz nagyon finom.

A nálunk klasszikussá vált paradicsomszósz édesebb, mint az olasz sugo vagy a dél-amerikai salsa, és elengedhetetlen belőle a zellerlevél.

Spagetti alla bolognese

Hozzávalók:
1 nagyobb fej vöröshagyma
50 dkg darált marhahús
1 babérlevél
só
1 teáskanál kakukkfű
1 teáskanál petrezselyem
zsírszalonna
1 evőkanál vaj
2 dl száraz vörösbor
2 dl alaplé
1 olasz 40 dkg-os paradicsomkonzerv
olíva olaj

Elkészítés: A maréknyi kockázott szalonnát az olajos vajon megpirítom. Az apróra vágott hagymát megdinsztelem, majd megpirítom a darált marhát. Ezután a serpenyőbe teszem a fűszereket, átpirítom, borral felöntöm és egy kevés liszttel besűrítem. Ezután hozzáadom a paradicsomkonzervet, az alaplevet és fél óráig fedő alatt párolom. Végül óvatosan sózom. Spagettivel tálalom.

Salsa Fresca

Hozzávalók:
2 dl sűrű paradicsomszósz
2 friss paradicsom
½ fej hagyma
1 lime leve
1- 2 szárított chilipaprika
só
2 gerezd fokhagyma
csipetnyi cukor

Elkészítés: A paradicsomokat apróra vágom, összekeverem a szósszal. A hagymát egészen apróra vágom és a paradicsomokhoz adom, a szószba nyomom a fokhagymát, beleteszem az összetört chilit, sózom, kevés cukrot adok hozzá, majd belecsavarom a lime levét. Az egészet alaposan összekeverem, majd a kész mártást legalább két órára a hűtőbe teszem.